Még egy lépés az igazságkeresés útján

Még egy lépés az igazságkeresés útján

Újabb emlékhelyet kaptak az ártatlanul kivégzett délvidéki plébánosok — A hétvégén folytatódott a Délvidéki Kutatóközpont kezdeményezése, hogy emléket állítsanak az 1944-45-ben ártatlanul kivégzett plébánosoknak. Martonos, Óbecse, Horgos és Mohol után a magyarkanizsai Szent Pál-templom kertjében leplezték le és szentelték fel a mártírhalált szenvedett Szabó Dénes plébános emlékművét.

A második világégés és az utána következő megtorlás vidékünkön a papságot sem kímélte. Szabó Dénes plébános példásan szolgálta a tóthfalusi közösséget, híveitől a vészterhes időszakban sem akart elszakadni. Paptársai figyelmeztették ugyan a veszélyre, ő mégsem menekült el, a nyája mellett maradt, tűrte a kínzásokat, feláldozta magát katolikus hitéért. A lelkipásztort 1944-ben hurcolták el a partizáncsapatok Tóthfaluból. Forró Lajos történész, a Délvidéki Kutatóközpont képviseletében hangsúlyozta: ha mártírjaink közül valaki is megérdemelné, hogy a szentek sorába emeljék, az Szabó Dénes lenne. Egy rabtársa azt mondta róla, hogy annyit szenvedett, mint Jézus Krisztus a keresztfán. Az újvidéki levéltár iratai bizonyítják: a partizánhatalom még utólag sem tudott semmiféle terhelő bizonyítékot kitalálni ügyében.
A rendezvény szentmisével kezdődött, dr. Kiss-Rigó László szeged—csanádi megyés püspök celebrálásával. Prédikációjában a püspök úr az igazságra való törekvésnek és a helyes értékrend megtartásának jelentőségéről beszélt a híveknek.
Az emlékhelyavatás zuhogó esőben zajlott le a magyarkanizsaiak által Kistemplomnak nevezett templom kertjében. A megjelentekhez elsőként Forró Lajos történész szólt, majd Kávai Szabolcs tartományi képviselő, Borbásné Márki Márta, Röszke polgármestere, Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere, valamint Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke osztotta meg emlékező gondolatait.
A szónokok a tényfeltárás és az igazságszolgáltatás, a nemzetvállalás és az összetartozás fontosságát hangsúlyozták. Szabó Dénesről, akinek a mellszobrát tavaly Tóthfaluban állították fel, elmondták: jelöletlen tömegsírban nyugszik, de alakja, derűs lelkülete és bátor kiállása felülemelkedik kínzói gonoszságán, cselekedete értékrendszerünk részévé vált, és példát mutat az eljövendő generációknak. Minden ilyen emlékhely a vajdasági magyarság megkövült fájdalmát és a múlttal kapcsolatos igazságkeresési vágyát jelképezi, valamint azt a szándékot tükrözi, hogy ilyen szörnyűségek soha többé ne történhessenek meg.
Az emlékművet Magyar Anna, valamint Simor Márton szobrászművész, a dombormű alkotója leplezte le, ft. Zapletán Géza esperes plébános pedig megáldotta.
Az esemény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt, az emlékhely létrehozását a Csongrád Megyei Önkormányzat, Röszke és Magyarkanizsa önkormányzata támogatta.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Még egy lépés az igazságkeresés útján
Riport
Még egy lépés az igazságkeresés útján
Riport
Facebook

Támogatóink