Az MNT célja, hogy a vajdasági magyar sajtó munkatársainak szakmai és infrastrukturális támogatást nyújtson. A második alkalommal megrendezett eseményen a megjelent médiumok képviselői első körben dr. Pásztor Bálinttól, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökétől, Fremond Árpádtól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől és Ótott Róberttől, a Tartományi Kormány alelnökétől politikai és közösséget érintő munkával kapcsolatos helyzetelemzést hallhattak.

— Amikor a jelenlegi összetételű MNT megalakult, többek között a médiastratégia elkészítése is várt ránk. A közviták során felmerült, jó lenne egy szakmai nap, ahol a média munkatársai találkoznak, előadásokat hallgatnak azoktól a szakemberektől, akik kiemelkedő egyéniségei ennek a hivatásnak, valamint kérdéseket tehetnek fel a vajdasági magyar politikum jeles képviselőinek, és közvetlenül beszélgethetnének. Az MNT feladata és érdeke, hogy a vajdasági magyarság minél minőségesebb tájékoztatásban részesüljön — emelte ki köszöntőjében Fremond Árpád, aki a későbbiekben arról is beszámolt, hogy mi minden történik a Magyar Nemzeti Tanács háza táján. Elhangzott például, hogy Pancsován szobrot állítanak Jókai Mórnak, Ludason pedig Kosztolányi Dezsőnek.

Dr. Pásztor Bálint az aktuális politikai helyzet kapcsán fejtette ki gondolatait.

— Azt gondolom, és nem szoktam véka alá rejteni a véleményem, hogy a politikum és az újságírói társadalom ugyanannak az éremnek a két oldala, ezért partnerségben kell működnünk, és közös a felelősségünk is, mert tőlünk függ, a közösségünk hogyan éli meg a mindennapjait, és mit fog gondolni erről a világról. Ezért tartom fontosnak, hogy rendszeres eszmecsere alakuljon ki a politikum és az újságírók között. Már hatodik hónapja nagyon komoly belpolitikai válság cifrázza a hétköznapjainkat, és ez egy olyan téma, amiről részletesen kell beszélni. Azt tartom nagyon fontosnak — történjen bármi körülöttünk —, hogy mi, vajdasági magyar közösség erősek tudjunk maradni, meg tudjuk óvni az érdekképviseletünket. Most olyan időket élünk — nem csak Szerbiában —, amikor megkérdőjelezik a képviseleti demokráciának a több mint két évszázadra visszatekintő létjogosultságát. Én abban látom a veszélyt, hogy azok, akik az anarchia felé taszítanák a mi közállapotainkat, azt gondolják, nincs is szükség képviseleti szervekre, képviselőkre, majd az emberek, mint az ókori Rómában, az agorán összeülnek, aztán megbeszélik, merre kell menni. Nem biztos, hogy a XXI. században ez hatékony módja az érdekek érvényesítésének. Nem zárkózunk és soha nem is zárkóztunk gettóba, hiszen az, hogy a szerb társadalomban mi történik, ugyanúgy a mi életünkre is kihat, de nekünk az az elsődleges feladatunk, hogy a mi közösségi életünk rendben legyen, és meg tudjunk maradni egy erős közösségnek.

Ótott Róbert összefoglalójában leginkább az oktatást érintő időszerű problémákról és a beruházásokról esett szó.

— A Tartományi Kormány alelnökeként és oktatási titkárként nagyon örülök annak, hogy az utóbbi hetekben rendeződni látszik az oktatás helyzete. Sajnos vannak lemaradások, amiket pótolni kell, de biztos vagyok abban, hogy intézményeink és tanáraink megtalálják a megoldást. Mi a tartomány részéről sokat egyeztetünk az oktatási intézmények vezetőivel, folyamatosan tartjuk velük a kapcsolatot, hiszen a gyerekek jövője nem lehet kérdés. Elkészült a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium új épületszárnya, melynek átadásához még a használatbavételi engedély szükséges. A titkárság az idén nagy hangsúlyt fektet az oktatási intézmények épületének javítására és karbantartására, a kollégiumi rendszer bővítésére, gondolok itt elsősorban a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumra, de más településekre is. Mi azért vagyunk, hogy ezekért a dolgokért nap mint nap tegyünk, mert minél jobb körülményeket teremtünk idehaza, annál több vajdasági magyar diák választja középiskoláinkat, és marad a szülőföldjén — emelte ki a Tartományi Kormány alelnöke, aki azt is hozzátette, hogy az utóbbi hónapok történéseinek következményeként szeptemberben a tanulók létszámára vonatkozó adatok bizonyára nem lesznek kedvezőek.

A találkozó második felében szakmai témában tartott előadást Gulyás István, a Magyar Televízió M5-ös csatornájának igazgatója és Bohár Dániel, a Megafon.hu véleményvezére, riportere.

Gulyás István A megváltozott médiatér és az újságírói etikai kérdések címet viselő előadásában az elmúlt harminc évben jelentősen átalakult média jelenségeiről számolt be, melyeket a magyarországi sajtó példájával szemléltetett, beleszőve személyes tapasztalatait és a múlt jelentősebb eseményeit, melyek formálták a közmédiát.

— Ez egy nehéz téma, és rengeteget készültem. Niklas Luhmann szociológus szerint a világot, amit ismerünk, a tömegmédián keresztül ismerjük meg. Amikor a ’90-es években ezt mondta, akkor az internet még gyerekcipőben sem járt, és a tömegmédiát az írott sajtó, a hallgatott rádió és a nézett televízió jelentette. Ezeknek a médiumoknak a működését törvények, konszenzuson alapuló szokásjog, exkluzivitás, az objektivitás iránti elkötelezettség, a széles körű tájékoztatás igénye és etikai szabályok határozták meg. Mindeközben a médiatér átalakulásában azt látjuk, hogy az írott sajtó fokozatosan eljelentéktelenedik Magyarországon. Ez az az időszak, amikor a tradicionális médiát kezdi ledarálni az újmédia, az, amiben most élünk. A médiatér a klasszikus és törvények által szabályozott médiából átmegy a törvények által nem szabályozott, furcsa tulajdonrendszerű, úgynevezett közösségi médiába. 2020 egy nagyon fontos momentum a televíziózás és média életében a COVID—19 miatt. Egy hihetetlen társadalmi kísérlet kezdődött, amiben letesztelték, hogyan lehet az egész világot bezárni a saját lakásába úgy, hogy még jól is érezze magát. Ez az időszak az, amikor látszólag győz a világháló, gyakorlatilag onnantól kezdve a média hangsúlya jelentős részben átkerül az online térbe. Azt szokták mondani, az internet demokratizálja az újságírást, bárki lehet hírelőállító és narratívaképző, ezáltal a mi szakmánknak, az újságírásnak elveszik az exkluzivitása — gondolják nagyon sokan —, és ezzel együtt a szakma etikája, szolidaritása és az újságíró védettsége is — festett ezzel egy kicsit talán negatívabb képet Gulyás István.

Bohár Dániel A megváltozott médiafogyasztási szokások és az online újságírás címmel értekezett, előadásában a média pozitív tulajdonságait és annak közösségformáló erejét emelte ki.

— Hallottuk a hátulütőit ennek az egész helyzetnek, amiben élünk, és ezek valóban komoly kihívások, de én pozitív ember vagyok, aki minden újban azt keresi, hogy tudja azt használni úgy, hogy a közössége számára hasznos legyen. Az én állításom az, hogy ez a meccs — nevezzük tartalomkészítésnek, véleményformálásnak, politikai csatának — a közösségi médiában zajlik. A közösségi média egy őszinte műfaj, amikor az ember naponta posztol 8-10-et, ott a hazugság, az önmagad másképp bemutatása egyszerűen nem működik. Ha őszintén saját magunkat adjuk, és egy jó célért dolgozunk, az működni fog, és erre bátorítok mindenkit.

Az esemény végén a sajtó munkatársai kötetlenül beszélgethettek a konferencián elhangzott kérdésekről, majd a kegyhely körbejárása után ebéddel várták őket.

Szalai Attila felvételei