Az ünneplő közösség - Szabó Attila felvétele

A magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségét Erkel Ferenc születésének 200. és Széchenyi István halálának 150. évfordulója jegyében tartották meg Zentán. A Tisza-parti város felújított Művelődési Házának nagyterme ezúttal szűknek bizonyult, sokan állva nézték végig a színvonalas műsort, mely Kölcsey Ferenc Hymnus a magyar nép zivataros századaiból című versének születésnapja alkalmából készült. A rendezvényen számos jeles vendég tette tiszteletét, közöttük Varga Imre és Szentgyörgyi Klára, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete és kultúrattaséja, Tápi Lajos, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának megbízott ügyvezetője, a budapesti Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Magyar Művelődési Intézetnek és az Égtájak Irodának, valamint a Kárpát-medencei magyar művelődési intézeteknek és ernyőszervezeteknek, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a magyar pártoknak a képviselői, a helybeli és több vajdasági magyar önkormányzat polgármestere, a művelődési és művészeti intézmények, az egyházak tagjai. Az egybegyűlteket Dudás Károly Magyar Örökség Díj-as író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke és Pomogáts Béla irodalomtörténész, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának elnöke köszöntötte.
Dudás Károly egy maradéki vendégszereplés történéseit felidézve arra a kérdésre kereste a választ: vajon maradék, töredékkultúra-e a határon túli magyarság kultúrája? Véleménye szerint erre a felvetésre csakis nemmel lehet válaszolni. Kultúránk teljes értékű része az egyetemes magyar kultúrának. Pomogáts Béla beszédében azt fejtegette, vajon a magyar kultúra napján a földgolyó hány pontján csendül fel nemzeti himnuszunk és milyen bátorítást, erőt ad ez nekünk.
Az est ünnepi szónoka és díszvendége Kányádi Sándor Déry Tibor-, Kossuth- és Magyar Örökség Díj-as erdélyi költő volt, aki humoros, ízes és önironikus felszólalásával megnyerte a közönség tetszését. Bejelentette, arra az örök és nagyon fontos dilemmára kíván megfelelni, hogy mi a magyar nemzet célja. Véleménye szerint az állam, vagyis Magyarország határa addig terjed, ahol az utolsó olyan ember vagy emberpár él, aki magát magyarnak vallja, minőségi munkát végez és a magyarnak becsületet, tisztességet szerez. Ha a célunk az, hogy magyarok maradjunk, akkor minőségi emberré kell válnunk.
A magyar kultúra napja alkalmából Magyar Életfa Díjban részesült: Deák Ferenc író (Szabadka), Konrád Emma zenetanár, a nagybecskereki Emmanuel kamarakórus karnagya (Nagybecskerek), Sípos Tibor festőművész (Óbecse), Lele József népművész (Muzslya). A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakettjét kapta Kányádi Sándor költő (Nagygalambfalva). Plakettet érdemelt ki Soós Mária és Soós János népművész (Szabadka), Csernicsek József muzsikus (Doroszló), Pécsi Elizabetta közgazdász, a Horizont - Dél-bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének alelnöke (Újvidék).
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség pályázatára beérkezett 12 vajdasági kiadó 42 kiadványa közül a 2009. évi Szép Magyar Könyv Díjat a bírálóbizottság az újvidéki Forum Kiadónak ítélte oda Balogh István Zentai ládafia című könyvéért, amely az újvidéki Verzál nyomdában készült. A legszebb albumért járó elismerést az Alvó titánok Verebes György szolnoki festményein című könyvéért - mely a gyulai Dürer Nyomdában készült - a zentai zEtna kiadót, az értekező prózát tartalmazó kiadványok közül az újvidéki Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium gondozásában megjelent Hózsa Éva A novella Vajdaságban című kötetét jutalmazták, melyet az újvidéki Dániel Print nyomda jegyez. A legszebb magyar gyermekkönyv kategóriában a Magyar Szó és a Mátyás király él című kötet diadalmaskodott Nagy Magdolna szerkesztésében, a helytörténeti kiadványok sorában a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaság Maczicza Anna szabadkai történelmi szakácskönyve került az élre, mely a szabadkai Grafoprodukt nyomdában látott napvilágot Papp Árpád szerkesztésében. A bírálóbizottság öt elismerő oklevelet is odaítélt.
A műsorban, amelyet Elor Emina és Kőrösi István, az Újvidéki Színház színművészei vezettek, közreműködött Domány Zoltán Csengey-díjas, Radnóti-érmes előadóművész (Zenta), Guzsvány Izabella mezzoszoprán (Bácskertes), Szabó Sebestyén tenor (Budapest) és Görög Noémi zongoraművész (Szabadka).
Szükség van-e kulturális menedzsmentre?
A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal hagyományos találkozóját a Kárpát-medencei kulturális intézetek, művelődési ernyőszervezetek, vajdasági közintézmények vezetőinek és szakmunkatársainak részvételével tartották meg a zentai Művelődési Ház kiállítási termében. Az eseményt jelenlétével megtisztelő rangos külföldi és hazai vendégeket Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte.
Az összejövetel kezdetén rendhagyó író-olvasó találkozón vehettek részt az érdeklődők. A magyar kultúra napja alkalmából kitüntetett Deák Ferenc délvidéki és Kányádi Sándor erdélyi íróval Beke Ottó irodalmár beszélgetett.
A folytatásban Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke és Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának elnöke üdvözölte a közönséget, majd dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke és Kálóczy Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa tartott bevezető előadást a hatékonyabb kulturális együttműködésről, valamint a művelődési és művészeti értékek továbbadásának lehetőségeiről.
A fórum résztvevői azt a témát kísérelték meg körbejárni, miként lehetséges a határon túli magyar nemzeti közösségek kulturális örökségének és kortárs művészetének sokoldalú, színvonalas és jól menedzselt bemutatása külföldön. A diskurzusban Gondi Martina és Sutus Áron vezetésével részt vett Beszédes István író, könyvkiadó, Gruik Ibolya újságíró, a Magyar Szó Üveggolyó című mellékletének szerkesztője, Lázár Tibor grafikus- és festőművész, Náray Éva, a topolyai Népkönyvtár igazgatója, a Híd című folyóirat főmunkatársa, Pressburger Csaba, a Magyar Szó főszerkesztője, Resocki Roland néptánctanár, Sirbik Attila, a Symposion folyóirat főszerkesztője, Urbán András rendező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója, Verebes Ernő zeneszerző és Mezei Szilárd zeneművész.
A vajdasági magyar kultúra menedzselése kapcsán szóba került, ki hivatott eldönteni azt, hogy régiónkat mely előadóművészek és csoportok képviseljék a külföldi rendezvényeken, szükség van-e kulturális menedzsmentre, intézményesített formára, illetve a VMMI és a VMMSZ képes-e ennek a feladatnak az ellátására. Milyen kulturális csatornák léteznek és ki hogyan tudja azokat kihasználni. Elegendőek-e a baráti kapcsolatok, vagy esetenként szükség van, felsőbb, esetleg politikai pártfogásra, támogatásra? Felmerült a magas-, a tömeg- és a rétegkultúra kérdése, többen dilemmáztak azon, létezik-e ez a felosztás, ha igen, akkor melyiket kell előnyben részesíteni? Netalán minden csoportosítás ellenére inkább a minőséget? Csak a külföldi láttatás a fontos, vagy itthon sem ártana szélesebb körben is ismertté válni?
Az érdekes felvetések és vélemények sorjázása közben nagyon elszállt az idő, így a Kárpát-medencei (Drávaszög, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Muravidék) vendégek felszólalásaira kevés idő maradt, de ezt bizonyára pótolták a délutáni munkamegbeszélésen.