home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Meddig robotolhatunk?
Tóth Péter
2018.10.15.
LXXIII. évf. 41. szám
Meddig robotolhatunk?

Egy közelmúltban készített felmérés szerint a megkérdezettek mindössze egynegyedét foglalkoztatja a robotizáció témaköre.

Ők jellemzően felsőfokú végzettségű, a technológia iránt érdeklődő férfiak. A megkérdezettek több mint 60 százaléka azt mondja magáról, hogy igen keveset tud a témakörről, noha ennek a csoportnak a harmada már „találkozott valódi robottal”, vagyis élőben látott robotizált gépsorokat. Amikor a „találka” helyéről kérdezték az érintetteket, kiderült, többnyire kiállításokon, bemutatók alkalmával volt részük az élményben. Azt is fontos azonban megjegyezni, hogy az emberek véleménye jelentősen megosztott abban a tekintetben, hogy mit (kit) tartanak robotnak. A gyakorlatban manapság a robotok leggyakrabban a játékok világában vagy ipari és katonai területen fordulnak elő. A közigazgatásban, egészségügyben, az oktatásban vagy a vendéglátásban kevésbé.

Ahogyan a korábbi ipari forradalmak idején, úgy most is tapasztalható egyfajta negatív viszonyulás, mely szerint a robotok elveszik az emberektől a megélhetést, vagyis alkalmazásuk a munkahelyek megszűnéséhez vezet. Erről nem készült felmérés, de az embernek olyan érzése van, mintha most emiatt elsősorban nem is azok aggódnának a legjobban, akiknek veszélybe kerülhet a munkahelyük, hanem egyfajta divattá vált ez a vélemény. A közeljövőben a robotok várhatóan a veszélyes, az emberi egészségre ártalmas munkaköröket, az egyhangú tevékenységet követelő feladatokat, az adminisztratív teendőket, valamint a nehéz, fizikailag megterhelő munkákat fogják átvállalni az emberektől. Ha egyfajta analógiával akarnánk élni, a korabeli takarítónők munkáját sem vette el a porszívó, hanem éppen ellenkezőleg: hatékonyabbá ás könnyebbé tette azt. Manapság pedig már önjáró takarító robotokat is kínálnak, mégis sok a betöltetlen takarítói állás világszerte. A kiemelkedően nagy tudást, kreativitást vagy kommunikációs készségeket igénylő foglalkozások egyelőre kevésbé veszélyeztetettek. A megkérdezettek csaknem fele viszont igennel felelt arra a kérdésre, hogy alapjövedelmet kellene-e bevezetni a robotok miatt munkanélkülivé válók számára. A többiek az átképzésben, illetve az oktatási rendszer átszervezésében látják a megoldást.

A munkaerőhiány leküzdésére itthon most kezdik megtalálni a „csodafegyvert”: a jelentős béremelést. A nálunk fejlettebb országokban ugyanezt a gondot az ipari digitalizáció és automatizáció gyors elterjesztésével orvosolják. Érdekes és elgondolkodtató lehetne mindezt az aktuális társadalmi folyamatok és a migránsválság tükrében is megvizsgálni.

A fejlettek példája azonban azt mutatja, hogy feltehetően nem kell a munkahelyek miatt aggódni, legalábbis összességében nem. A PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzése szerint a robotok 7 millió brit munkáját vehetik el, cserébe viszont 7,2 millió új munkahelyet teremthetnek. Az elemzés azt állítja, hogy a robotok három hullámban fognak támadni. Az első ilyen, az algoritmusok kora már elkezdődött: egyre több egyszerű számítást és adatelemzést bízunk a mesterséges intelligenciára, a gazdaságban pedig széles körben alkalmazzuk az algoritmusokat. Az elemzés szerint ezt követi majd az augmentációs hullám, amikor az egyszerűbb adminisztratív feladatokat is robotok látják majd el, vagyis az ügyfelekkel való kommunikációt is mesterséges intelligencia végzi. A harmadik az autonómia hulláma. Az elemzők úgy gondolják, ez a 2030-as években köszönt be, amikortól a robotok már a több kézügyességet és a fejlettebb problémamegoldó képességet igénylő munkákat is átvehetik.

Érdekes megjegyezni, hogy a robot szó szláv eredetű. A munkát jelentő robota szóból ered, a csehben, a szlovákban és a lengyelben is használatos, illetve az oroszban is. A mai értelemben vett robot szót Karel Čapek használta először, az 1921-ben megjelent drámájában. 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..