A vége felé közeledik a kukorica betakarítása. Még a ráncosabb homlokúak sem emlékeznek olyan évekre, amikor szeptember elejére végeztek volna a tengeri betakarításával. Bácskában és Szerémségben sem elfogadható a hozam, de a bánáti és a dél-szerbiai gazdák szenvedték el a legnagyobb terméskiesést. Itt a szárazság megtizedelte a termést. Sok függött az elvetett vetőmagtól, a tőtávolságtól és az alkalmazott agrotechnikától, de a végső szót ezúttal is az időjárás mondta ki. A gazdák igyekeznek redukálni a kiadásokat, és csak a feltétlenül szükséges talajműveleteket elvégezni, hogy ezzel is mérsékeljék a költségeket, csökkentsék a veszteséget. Az elmúlt években folyamatosan az átlag alatt volt az éves csapadékmennyiség, és eddig az idei tendenciák sem mutatnak jelentős eltérést. A tartományt átszelő két folyó rekordalacsony vízhozama tovább rontotta a talajvíz helyzetét, így annak szintje tovább csökkent, és a növények gyökere sok helyen már nem tudott annyira mélyre hatolni. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján az idén 5%-kal kisebb termőterületen vetettek Vajdaságban tengerit, mint tavaly. A hozamokról még nincsenek pontos információk, de a felvásárlási árról sem. Csak a kiadások a biztosak, és ezek sajnos egyre magasabbak.

A témával kapcsolatban megkerestük a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét. Nagy Miklós, az egyesület elnöke elmondta, hogy a tartományt nem mindenhol egyformán sújtotta a szárazság. A termelőkön kívül eddig más nemigen akart nyilatkozni, hogy a szárazságnak milyen hatásai voltak. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetnek kellett volna megszólalnia, de onnan nem hajlandók az aszály mértékéről nyilatkozni. Pedig a napraforgó betakarítása után már látszott, hogy baj van, mivel voltak olyan parcellák, amelyekről 300–400 kg termést gyűjtöttek be holdanként. Az önkormányzatoknak, a jégkárhoz hasonlóan, lehetőségük lenne felmérni a keletkezett kárt, de nem akarnak lépni. Mindenki arra hivatkozik, hogy ez egy globális jelenség, és a termelőknek kellene alkalmazkodniuk a megváltozott időjárási körülményekhez: változtassanak az agrokultúrán, váltsanak terménykategóriát. Nálunk a termelők sajnos mindig azt nézik, mit tudnának a legjobb áron értékesíteni, és azt vetnek. Ha látják, hogy az árpát és a búzát el lehet adni, akkor ősszel többet vetnek ezekből a kultúrákból. A felvásárlási ár nagy kérdőjel, a termés mennyisége és minősége előre szintén ismeretlen, de a gazdának szeptemberben döntenie kell – magyarázta az agrárágazat jelenét az egyesület elnöke. Hozzátette, hogy szintén nagy gond a felvásárlási ár, annak meghatározása és bejelentése. A felvásárlók az utolsó utáni pillanatig kivárnak, és akkor is egy minimális árat kínálnak fel. A legszomorúbb, hogy mindnyájan arra hivatkoznak, hogy a gazdák megkapják a területalapú támogatást, és abból már meg lehet élni. Végül a termelőnek csak az állami támogatás marad mint biztos bevétel. Most olyan terveket emlegetnek, hogy megváltoztatják a területalapú támogatások kifizetését, és helyettük a beruházásokat fogják serkenteni. De mit kezd a gazda ezzel a lehetőséggel, amikor a szükséges önrészt nem fogja tudni előteremteni? Nagy Miklós elmondta, hogy a minisztérium mindig meghallgatja a gazdák panaszát, de a döntéshozatal nagyon lassú, ráadásul a politika mondja ki a végső szót, hogy milyen döntések szülessenek, milyen támogatások legyenek. A gazdák eljuttattak egy követelést Belgrádba, hogy tegyék rendbe a piacokat, állítsák vissza a literenkénti 50 dináros üzemanyag-támogatást, fizessék ki a területalapú támogatás második részét. Ez utóbbival kapcsolatban az egyesület elnöke kifejtette, hogy most már nem 17 000 dinárról van szó, hanem 17 000 dinárig valamennyiről. Az sem egyértelmű, hogy milyen számlákkal kell lefedni ezt az összeget, mivel a tavasszal átadták a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek vásárlásáról szóló bizonylatokat. Ha most nem kapnak anyagi segítséget a termelők, nagy kérdés, hogyan tudják majd elvégezni az őszi munkálatokat, beszerezni az inputanyagokat, megvásárolni az egyre drágább műtrágyát. Abba az irányba haladnak, hogy nem fémzárolt vetőmagot vetnek, hanem a magot a padlásról. Ez még alacsonyabb termésmennyiséget fog eredményezni jövőre, ami tovább fogja rontani a gazdaságok helyzetét – figyelmeztetett Nagy Miklós.

A kukoricabetakarítással kapcsolatban megkértünk néhány termelőt, hogy értékelje az idei helyzetet.

Horkai Zsolt bácsfeketehegyi gazda beszélgetésünk időpontjában még nem kezdte meg a kukorica betakarítását, így nem tudja, mekkora lesz a terménykiesés. A tavasszal a KWS-hibridek közül Don Juant vetett. A tavalyi száraz év tapasztalataiból kiindulva az idén ritkábbra, 29 centiméteres tőtávolságra vetette a magokat. Szépen fejlődött a vetés, megfelelő módon formálódtak a csövek. Július végéig jó kondícióban voltak a szép zöld növények. Ekkor viszont beköszöntött a kánikula és a csapadékmentes időszak, aminek következtében összeszáradtak a csövek. Alig feleakkorák, mint lenniük kellene. A helyi felvásárlók 19–20 dináros kilónkénti árat emlegetnek, mely nagyon szerény összeg. A bácsfeketehegyi termelő bízik a 2,5 tonnás holdankénti hozamban. Ő is követi a tendenciát, és évről évre kisebb területen vet kukoricát.

Az aszály a bánáti földeket még jobban sújtotta. Kukli László tordai gazda is évek óta csökkenti a kukoricával bevetett terület nagyságát. Véleménye szerint a Pioneer és a Dekalb hibridek tűrik a legjobban a szárazságot, de azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a hagyományos FAO 600–700-as (kései) érésű tengerit már nem lehet termeszteni a jelenlegi éghajlati körülmények között. Ő is áttért a közép-kései érésű FAO 400-asokra, mivel ezek vegetációs időszaka két héttel rövidebb, ami nem elhanyagolható tényező az egyre csapadékszegényebb vidékeken. Ezek a hibridek sokkal jobban kifejlődnek a nagy szárazság beköszöntéig. Parcellái május végén kaptak legutóbb esőt, az még segített rajtuk. Megpróbálta egy darabon sűrűbbre vetni a magokat, de ez nem hozott jó eredményt. Az idén annyira extrém volt az időjárás, hogy még a gyomnövények ellen is csak kevés helyen kellett védekezni. Kukli gazda nem ekézte a sorok közét, ezzel is csökkentette a kiadásokat. Számítása szerint 1 hold esetében így is 45 000 dinár befektetése volt, úgy, hogy a traktor amortizációját, javítását és a gépekhez kapcsolódó kiadásokat nem is számolta bele. Ebben az évben a csövek össze voltak sülve, és a bácsfeketehegyi helyzethez hasonlóan kb. feleakkorák voltak, mint normál körülmények között lettek volna. A hozam holdanként 18 és 22 mázsa között alakult. A terményt átadta megőrzésre egy helyi felvásárlónak. Konkrét árat most sem mondanak, de ezen már senki sem lepődik meg. A búza 3200–3300 kg-ot termett holdanként, és 20 dinárt fizettek kilogrammjáért. Ott a bevétel 65 000 dinár volt holdanként. A napraforgó hozama 1100 kg-ot tett ki holdanként, és 50 dináros felvásárlási árral számolva a bevétel 55 000 dinár volt. Ami a kukoricát illeti, 20 dináros árat emlegetnek, így 1 holdnyi terményért 40 000 dinárt kap majd – ezzel pedig ennek a gabonafajtának a termesztése a legveszteségesebb.

A jelenlegi klimatikus viszonyok mellett öntözés nélkül nem lehet rentábilisan kukoricát termeszteni. A Topolya községbeli Krivaja Kft. modern mezőgazdasági technológiát alkalmaz. Parcelláin a sorok közötti távolság 50 cm a hagyományos 70 cm helyett, de egyéb agrotechnikai módszerei is különböznek a megszokottól. A vetések egy részét a topolyai tóból kiszivattyúzott vízzel öntözték. Az idén négyzetméterenként mindössze 15 liternyi vizet tudtak adni a sínylődő növényeknek július folyamán. Ez az elenyésző mennyiség viszont 300-400 kilogrammal magasabb terméshozamot generált. A betakarítás felénél járnak, 5850 kg/ha-os (3400 kg holdanként) átlagos hozamot értek el. A birtok szakemberei is kiemelik, hogy az idén is az időjárás, azon belül pedig a csapadék mennyisége volt a döntő tényező a hozamot illetően. 

Augusztus utolsó hetében kezdtek kereskedni az idei kukoricával az újvidéki terménytőzsdén. A 2026-beli kukoricatermés esetében a vevők még az új termés elfogadható árszintjének meghatározásával foglalkoznak. Az idei terményre vonatkozó tőzsdei ügyletek szűk, 19,20–19,30 dinár/kg (áfa nélküli) ársávban jöttek létre.