A program célja a szülőföld megtartóerejének és turisztikai vonzerejének növelése volt a meglevő értékek — ezúttal elsősorban a természeti kincsek — felmutatása révén. Fókuszában mindhárom város meghatározó folyója, a Tisza állt. A tizennyolc hónapon át tartó eseménysorozat keretében a közös tematika mentén a már nagy hagyományokkal bíró kulturális megmozdulásokat kapcsolták össze, és egészítették ki új rendezvényekkel. A Cultstream előzménye 2013-ban a Cultrail, a Szeged és Szabadka között megvalósuló Sínbusz Fesztivál volt, melyet szintén EU-s támogatással hoztak létre.

A projektzárón Hugyik Richárd, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója elmondta, a rendezvények mellett két kiadványt is megjelentetnek. A Benes József festőművészről szóló Szarka Mándity Krisztina művészettörténészhez és a Zentai Városi Múzeumhoz fűződik, a másik kötet a zEtna irodalmi fesztiválon szerb és magyar költők által létrehozott négykezes szövegeket tartalmazza. 

A Zentai Művésztelep ötven évvel ezelőtti, 1968-beli happeningjét felidézve, 2018 augusztusának elején — a projektum első állomásaként — a város központjában levő parkban, a zenepavilonnál közös alkotásra gyűlt össze tizenhat képzőművész. Az esemény kulcsszavaiként a vizet, a Tiszát és az áramlást határozták meg.

2018 novemberében a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában nyílt meg a zEtna XV. Irodalmi Fesztiválja. Résztvevői — a többi közt — az atollok és a Tisza alsó szakaszán mára elmerült, iszap borította homokpadok között vontak párhuzamot. A találkozó során négykezesek indultak magyar és szerb szerzők közreműködésével, emellett két kiállítás megnyitóján, tucatnyi beszélgetésen, érdekes zenei programokon vehettek részt a jelenlevők.

2019 májusában huszonnegyedik alkalommal szervezték meg az Énekelt Versek Zentai Fesztiválját, melynek idei díszvendége Celler Kiss Tamás Sinkó-díjas költő volt, majd júniusban, ezúttal szintén az IPA-projektum részeként valósult meg a környéken nagy népszerűségnek örvendő zentai Tiszavirág Fesztivál. Végezetül október utolsó hétvégéjén kezdődött a zEtna XVI. Irodalmi Fesztiválja, mely három napon át gazdag és sokrétű programmal várt minden irodalom- és művészetkedvelőt a zentai Alkotóházba. Az irodalmi programokról Beszédes István, a zEtna Kiadó vezetője számolt be az egybegyűlteknek.

Sóti Gizella, Magyarkanizsa Önkormányzata Tisza Menti Információs Fejlesztési Központjának projekt- és civilszféra-koordinátora kiemelte, a község 2005 óta aktívan részt vesz az EU-s pályázati kiírásokon. Az elmúlt időszakban mintegy harminc sikeres programot valósított meg, több mint 4 millió euró értékben.

Az IPA-projektumban a Tiszavirág Fesztivál filmnappal kibővítve, valamint a LXVI. Magyarkanizsai Írótábor és Magyarkanizsa Község Napja kapott helyet. 

— Az írótáborhoz tartozik annak a jelzőnek a megszületése, amely immár a város védjegyévé vált. 1955-ben Gál László író, miközben sétált be az akkor még működő vasútállomásról a központba, megfogalmazta a Kanizsa című versét, melyben a települést a csönd szép városaként jellemezte, és azóta Magyarkanizsát a csönd városaként emlegetik — hallottuk Sóti Gizellától. A folytatásban elmondta, a pályázat keretében olyan eszközök beszerzésére is lehetőségük nyílt, amelyek a Tisza-parti tartalmakat gazdagítják: egy nagy móló létesítésére a strand közelében, fapadok, asztalok elhelyezésére, valamint technikai eszközök vásárlására szabadtéri filmvetítésekhez. Magyarkanizsáról egy 30 perces film is készült, melynek célja a város turisztikai vonzerejének növelése. 

— A tiszavirágzás látványát teljes szépségében talán csak a film adhatja vissza, éppen ezért az első magyarkanizsai Tiszavirág Fesztivál egyik fő programja ezeknek az alkotásoknak az egybegyűjtése és bemutatása volt — hangsúlyozta Iván Attila, a CINEMA Filmműhely elnöke. — Természetesen a rendezőket is meghívtuk, a vetítést pedig fórum követte, melyen nemcsak filmesek, hanem filmfesztiválok szervezői, igazgatói is részt vettek.

A projektum vezető partnere a szegedi Porta Novum Nonprofit Kft. volt, melynek képviseletében Mikola Gyöngyi projektszakértő elmondta, régi álma volt egy Tolnai-konferencia megrendezése, és most sikerült ezt megvalósítani. Szerették volna folytatni a Cultrail kezdeményezést, de a menekültválság miatt megszüntetett vasúti közlekedés még mindig nem állt vissza Szeged és Szabadka között. Ezért a programot a víz új kultúrájára és a Tiszára építették, a mottóját viszont Tolnai Ottó egy régebbi esszéjéből választották: Nézni a Tiszát — mint radikális program.

— Szegeden két nagy eseményt valósítottunk meg, az egyik volt az idén márciusban a Tolnai Laboratórium elnevezésű kétnapos rendezvény. A konferenciára több országból érkeztek Tolnai Ottó munkásságának szakértői és kutatói. A most megjelent kötetünk ennek a tanácskozásnak az anyagát tartalmazza magyar és szerb nyelven. Másnap elutaztunk Magyarkanizsára, és tiszai hajókiránduláson vettünk részt. Megkerültük a Majomszigetet, mely Tolnai gyermekkorának és műveinek egy fontos helyszíne. Júniusban, amikor a Tiszavirág Fesztivált szerveztük, éppen tetőzött a Tisza, így azt a tervünket, hogy hajóval megyünk át Szegedről Magyarkanizsára, nem tudtuk megvalósítani. A szegedi Tisza szállóban egy kerekasztal-beszélgetést tartottunk, melyre bölcsészkari oktatókat hívtunk meg, és azt a kérdést kapták, hogy a saját területükön hogyan foglalkoznak a környezettel, illetve a környezetvédelemmel, az élővilággal. A mi projektumunknak nem titkolt szándéka volt, hogy összekösse a szegedi bölcsészkar tanárait és a térség művészettel foglalkozó szakembereit. Az újvidéki Forum Könyvkiadó Virág Gábor igazgatóval az élen azokat a szerb szerzőket vonultatta fel, akiknek a könyveit a kiadó magyar fordításban jelentette meg. Koncertezett a Solis Consort régizenei együttes, a Metanoia Artopédia színház társulata pedig a Nádszállal című performance-át hozta el. Az irodalmárok végül autóbusszal utaztak Magyarkanizsára, a találkozó helyszíne a hajó helyett a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény volt — vázolta a történéseket Mikola Gyöngyi.

A szegedi projektum keretében készült egy mobilapplikáció is, mely a Tolnai Ottó műveiben fellelhető palicsi, magyarkanizsai, zentai és szegedi helyszíneket javasolja sétaútvonalnak. A zárórendezvényen a tizenhárom szöveget tartalmazó, Tolnai Laboratórium című kétnyelvű tanulmánykötetet a szerkesztője, Danyi Zoltán író mutatta be.

A szerző és Herédi Krisztián felvételei