A környező falvak, Bácsbokod, Csátalja, Drágszél, Dusnok, Gara, Miske, Sükösd és Vaskút lányai és asszonyai, ifjai és férfiai a különböző nemzetiségek népviseletébe öltözve hozták el templomuk színes szalagokkal és virágokkal feldíszített hordozható Mária-szobrait.

Az ünnepi szentmisét dr. Bábel Balázs metropolita, kalocsa—kecskeméti érsek mutatta be, koncelebrált Szűcs Tibor plébános. Az érsek Mária tiszta, önzetlen szeretetét, hitét hangsúlyozta, mely a katolikus hívek számára erkölcsi erősítést és reménységet nyújt. Szűz Mária a hit tanúja, példakép, erénye az alázatosság. Rámutatott a család fontosságára, elismerően említette a vallási hagyományok, értékek példamutató őrzését, ápolását. Dr. Bábel Balázs érsek prédikációjában kiemelte a manapság különösen fontos társadalmi értékeket, az emberi élet tiszteletét. Határunk mentén háború dúl, farkastörvények uralkodnak. Emberek válnak egymás farkasaivá, és a farkasoknak nincs pásztoruk. Ne legyen harag, indulat és bosszú az emberek szívében, mert egyébként nem tér vissza a béke. Mindannyian saját képességünk szerint terjesszük az evangéliumot. Legyünk mi is Szűz Mária-hordozók. Életünk során kérjük Mária segítségét. Kérjünk erőt, hitet, kitartást, keressük az Isten országát. 

A bensőséges misét követő körmeneten a Mária-szobrok hordozói, hívők százai, a templomot megkerülve tértek vissza az áldásra. A körmenet és a Mária-énekek a hívek számára az összetartozás érzését erősítették. 

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról” — ezzel az énekkel zárult a Mária-szobor-vivők XII. Felső-bácskai Találkozója.

A vaskúti Szentháromság-templom története

A település első, vályogból épített temploma 1765-ben készült el, és 1877-ben bontották le. Az újonnan felépített Szentháromság-templomot 1880 búcsúvasárnapján Latinovits Gábor kanonok, korábbi vaskúti plébános áldotta meg. A reneszánsz stílusban emelt, 49,25 méter hosszú, 18 méter széles, 11,45 méter belmagasságú, 30 méteres tornyú templom belső freskói Lohr Károly, a festettüveg ablakok pedig Walter Gedeon munkáját dicsérik. A négy oltár közül a főoltár két szoborral Hensch Ignác budapesti szobrász műve. A két mellékoltárt Jakobey Károlynak a megfeszített Krisztust, illetve a szeplőtelen fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt a Lourdes-i Mária tiszteletére állították 1918-ban.