Budapest, Felsővíziváros /Szent Anna-templom/ — 2022. augusztus 8.

Tanulmányainak, illetve tevékenykedésének főbb állomáshelyei Sopron, Bécs, Graz, Pécs, Buda, Besztercebánya, Linz, Róma, Nagyszombat, Kőszeg, Pozsony, végül Rohonc voltak. Ez utóbbi városkában szenderedett el végül az Úrban, 1779. december 18-án.

Faludi Ferenc nyelvújító és gazdagító munkái, illetőleg műfordításai egyúttal saját erkölcsi céljait is szolgálták, olvasható az életét és munkásságát bemutató szócikkben. „A korában divatos, barokk moralizáló műveket fordította, illetve szellemesen dolgozta át magyar nyelvre.”

Emlékét — a többi közt — egy kőtábla is őrzi, mely Budán a Batthyány téren lévő felsővízivárosi Szent Anna-templom falába lett beágyazva. Mementóul, lévén a régi Szent Anna-kápolna* volt az a hely, ahol 1724. november 30-án három jezsuita atya vezetésével megkezdődhetett az istentiszteleti élet. (a szerző megj.: A Víziváros lakóinak lelki gondozását eleinte a várból végezték.) 1734—35-ben itt, ezen a plébánián kezdte nyilvános egyházi működését Faludi atya is. „Hitszónok, költő. Istennek szolgája. Nyelvünknek munkása. Irt, nevelt, hatott ébredező korára.”

* A kápolna kicsiny volta miatt a nagyobb ájtatosságokat a felsővásártéren az ekkor ott állott Immaculata szobornál tartották. A mai templom alapkövének ünnepélyes letételét 1740. július 16-án jegyezték fel a krónikák, de mivel kellő anyagi fedezet hiányában az építkezés többször is megakadt, az új szentély megáldására csak mindössze további hat esztendő múlásával (1746. július 21-én) kerülhetett sor.

1.

Nehéz jó barátat, / Szives igaz társat

Találni; / De tőle nehezzebb

És keservessebb / Elválni!

2.

Mert a két sziv / Ollyan kincs,

Ha egymáshoz hiv, / Mellynél drágább nincs.”

(páter Faludi Ferenc SJ: Páras ének, Duetto)