Már meg sem lepődünk

Már meg sem lepődünk

Szinte az egész Vajdaságot felháborították azok a június 10-én nyilvánosságra hozott adatok, amelyek az újvidéki önkormányzathoz benyújtott, a 2013-ra vonatkozó, a város költségvetéséből megvalósuló kulturális, művészeti és szakmai projektumok támogatására és résztámogatására vonatkozó pályázatok elbírálásának eredményeiről szólnak.

Az Újvidék város hivatalos honlapján is megtalálható határozat szerint az önkormányzathoz benyújtott 254 projektumból 108 pályázónak összesen mintegy 127 millió dinárt osztott szét a kulturális pályázatok felett döntést hozó bírálóbizottság.

Akik jól jártak…

Az általános felháborodás abból adódott, hogy a kilenctagú bírálóbizottság a keretösszeget aránytalanul, a pályázók előző tevékenysége felmutatása nélkül, következetlenül hozta meg. Némely egyesületek projektmegvalósítását elenyésző összeggel, másokét egyáltalán nem támogatta a város, és voltak olyanok is, melyek indokolatlanul nagy összegeket kaptak.

A pályázati pénzek elosztásával kapcsolatos furcsaságokra legelőször a Facebook közösségi oldalon hívták fel a figyelmet az érintettek, köztük az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ aktivistái, akik az általuk benyújtott 56 projektum közül csak 5-re, és arra is összesen 300 000 dinárt kaptak. Tízszer kevesebbet egy olyan, magát magyarként aposztrofáló szervezetnél, amelyet tavaly novemberben alapítottak Napsugár (Zrak) Magyar Kultúrkör néven. Az eddig ismeretlen szervezet pályaműve, melyet a 2013-as költségvetésből kívánnak megvalósítani, a Fiatalok a kultúráért címet viseli, ám a szervezet mind ez ideig semmit nem tett le az asztalra. Pályázatukat mégis magasan a legjobbnak értékelte a bírálóbizottság tekintettel arra, hogy döntésük értelmében a projektumot 2,9 millió dinárral támogatja az önkormányzat.

A Napsugár Magyar Kultúrkört Paracki Teodóra jegyeztette be tavaly novemberben. Nem hivatalos értesülések szerint a címen, amelyre a szervezetet bejelentették, nem található senki, és a szomszédok sem tudnak arról, hogy a lakhelyen bármilyen tevékenység folyna. Paracki a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által az oktatás fejlesztésének érdekében támogatott iskolai napközi program tanítója. A rejtélyes szervezet bejegyeztetése óta a Harmadik Szerbia (Treća Srbija) párt titkárának, Danijel Kulačinnak a felesége lett. A párt tagjai 2012 májusában még a szélsőjobboldali Dveri mozgalom jelöltjeiként indultak a választásokon. A képviselő-testületbe tehát még az ő színeikben jutottak be, majd miután onnan kizárták őket, új pártot alapítottak. Azóta (kiáltványukat 2012. október 6-án fogadták el Újvidéken) Harmadik Szerbia néven vesznek részt a hatalomban. Nem mellékes az sem, hogy a Városi Tanács művelődéssel megbízott tagja, Milanka Brkić és a bírálóbizottság elnöke, Sunčica Marković is az újonnan alakult párt tagja. Kulačin egyébként szintén tavaly jegyeztetett be egy szervezetet Šajkaš Fejlesztéséért Központ néven, mely társulás ugyancsak szép összeget, 4,4 millió dinárt kapott a pályázaton.

Arra már a szerb sajtó hívja fel a figyelmet, hogy Kulačin szervezete ugyanazon a napon lett bejegyezve Újvidéken, mint amelyiken a politikai elemző, Branko Radun a Fórum a felelősségteljes politikáért elnevezésű egyesület is, mely ugyanezen a pályázaton 5 millió dinárt kapott. Kulačin a szerb sajtónak ezzel kapcsolatban nyilatkozva a puszta véletlenre hivatkozott — ha még nem volna erre így is éppen elég példa a történetben.

…és akik kevésbé…

Aki ismeri Újvidék magyar művelődési életét, az tisztában van azzal is, hogy az ott zajló jelentősebb események két szálon futnak: a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a Petőfi Sándor MMK-n keresztül. Aki e két szervezetben nincs benne, az jóformán nem is létezik pályázatírói és kivitelezői szemszögből.

Itt kell említést tennünk arról is, hogy magyar érdekeltségű intézmények esetében a döntéshozáskor mulasztás történt. A Hivatalos Közlönyben („Sl. glasnik RS”, br. 72/2009) megjelent nemzeti tanácsokról szóló törvény 18. cikke ugyanis kimondja: a nemzeti tanácsok javaslatot tehetnek a köztársasági, a tartományi és a helyi önkormányzati költségvetésből finanszírozott nyilvános pályázatok eszközeinek elosztásra, ha az a nemzeti kisebbségeket érintő kulturális intézményekre, rendezvényekre és egyesületekre vonatkozik. Az MNT-nek tehát jogában állt volna véleményeznie a beérkezett pályázatokat, ám ez nem történhetett meg: Újvidék önkormányzata nem először kerülte meg döntéshozatalában az MNT-t. 2012 márciusában a tartományi ombudsman is az MNT mellett foglalt állást, amikor az állampolgári jogok biztosa úgy ítélte meg, a többi között Újvidék önkormányzata is törvényt sértett, amikor nem tartotta tiszteletben a nemzeti tanácsnak azt a jogát, amely alapján részt vehet a számára kiemelten fontos intézmények igazgatásában. Tavaly októberben pedig az iskolaszékek és a művelődési intézmények vezetőségének tagjait is úgy nevezte ki, hogy arról nem kérte ki az MNT véleményét. Amint azt Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke nyilatkozta: az MNT megvizsgálja a szóban forgó helyzetet.

Minthogy az újvidéki magyar egyesületek projektumainak nem ítéltek oda kellő összeget az elbírálás során, Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség városi képviselője június 19-én hivatalos látogatást tett Miloš Vučevićnél, Újvidék polgármesterénél. A látogatás alkalmával szó esett az Újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ, a pirosi Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, a budiszavai és a kátyi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületek, valamint a Mozaik Tv idei pénzellátásának lehetőségeiről. Vučević úgy nyilatkozott, hogy a bírálóbizottság döntését nem bírálják felül (mért nem?), de azokat az egyesületeket, amelyeknek a működésük múlik ezeken a pályázati pénzeken, a pótköltségvetésből kárpótolni fogják. A polgármester arról biztosította Erdélyt, hogy a szóban forgó magyar egyesületek megkapják a tavalyi támogatásnak megfelelő összeget, vagyis annyit, amennyi elegendő ahhoz, hogy a működésük ne legyen veszélyben.

Erdély szerint a több évtizede működő szervezeteknek minimum az előző évivel azonos támogatásban kellene részesülniük, és szégyenletesnek tartja, hogy 30 vagy 50 ezer dinárral támogassanak egy-egy kisebbségi rendezvényt.

A támogatások megvonása a Gyermekek és fiatalok képzőművészeti nevelésével foglalkozó vajdasági központot is érinti. A csaknem 60 éves múltra visszatekintő intézmény pályázatát ugyanis visszautasították. Az egyesület vezetője, Fődi Éva lapunknak nyilatkozva elmondta: a pályázatra tizenegy projektummal, kilenc gyermekrajz-kiállítással és két műhelymunka megszervezésével jelentkeztek, de az önkormányzati támogatás nélkül az ő működésük is kétségessé válik. Szervezetük már le is bonyolította a rendezvények egy részét. Fődi ezt erkölcsi kérdésnek tartja, mivel a pedagógusok, a szülők és a gyerekek munkája is benne van a beérkezett gyermekrajzokban. Fődi nagyon szomorú dolognak véli, hogy több évtizede működő szervezetek léte válik bizonytalanná ebben a helyzetben. Szerinte feltételként kellene szerepelnie a pályázati kiírásban annak, hogy a pályázó fél legalább az elmúlt egy évben folytatott tevékenységének eredményét felmutassa, hiszen ez lényeges szempont.

A kérdést, hogy az elégedetlenkedések miatt nem kívánják-e megváltoztatni a pályázat feltételeit, feltettük Milanka Brkićnek és Sunčica Markovićnak is, de lapzártánkig nem válaszoltak rá. Ezenkívül azt is megkérdeztük tőlük, etikusnak tartják-e, hogy a bírálóbizottság elnöke abból a pártból kerüljön ki, amelynek egymással összefüggésbe hozható tagjai magasan a legnagyobb összeget kapták a pályázaton; valamint azt is, hogy hogyan tudják ellenőrizni, hogy a pénzeket a pályázatban leírtak alapján, illetve annak megfelelően használják fel.

Kérdéseinkkel a Napsugár Magyar Kultúrkör bejegyzőjét is felkerestük, és arra kértük, juttassa el hozzánk a nyertes pályázatot, ám ezt lapzártánkig nem tette meg.

De igazából…

Kár. Pedig szerettem volna nagyokat csodálkozni és elismerően bólogatni a projektumban lapozgatva. Örültem volna, ha egy olyan sokoldalúan felépített pályázati anyagot olvasok, amely valóban az újvidéki magyar gyerekek testi, szellemi, értelmi, érzelmi épülését segítené elő neves szakemberek bevonásával, vagy amelyekkel legalábbis valami hasonló dolgot terveznek, melynek költsége megközelíti ezt a hatalmas összeget. Hogy ne gondoljam azt: a magyar jelzőt csak azért biggyesztették a szervezet neve elé, hogy az újvidéki magyaroknak — egy matyómintás álarcra hivatkozva — ne lehessen egy szavuk se, hiszen csaknem hárommilliót kaptak a kultúrára; meg hogy a Vajdaság autonómiája ellen kampányoló Harmadik Szerbia röhög a markába: mindenkit kijátszott a székvárosban. Mert hiába egyértelmű a történet, ha támadási felületet nem hagytak. Ha jogilag nem lehet kifogásolni a felsorolt összefüggéseket.

Az eset kirívó, de sajnos nem egyedi. Hogy ilyesmi megtörténhet, újabb példája annak, hozzá nem értő emberek csak a pénzszerzés lehetőségét látják egy-egy pozícióban. De igazából már meg sem lepődünk rajta.
 

Címkék: Újvidék
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Már meg sem lepődünk
Színház
Már meg sem lepődünk
Körkép
  • (Beta)
  • 2013.05.22.
  • LXVIII. évfolyam 21. szám
Facebook

Támogatóink