Magyarország gazdasági sikertörténete

Magyarország gazdasági sikertörténete

Dr. György László, Magyarország gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára tartott előadást október 3-án a szabadkai VM4Köz.Klubban, valamint az Egyensúlyteremtés — A gazdaságpolitika missziója című könyvét is bemutatták.

Az est folyamán az érdeklődők összefüggéseket hallhattak a magyarországi gazdaság fejlődéséről, illetve az államtitkár a magyar kormány jövőbeli gazdasági céljairól is beszélt. Dr. György László az előadása után nyilatkozott lapunknak.


Dr. György László (a szerző felvétele)
 

* Magyarország gazdaságának fejlődése 2010-től kezdve töretlen. Minek köszönhető ez a sikertörténet?

— Ez annak köszönhető, hogy az ország megértette a globális kontextust. Megértettük azt, hogy a globális gazdaság azért került válságba, mert a világgazdaság legerősebb szereplői a saját érdekeik szerint alakították át a játékszabályokat, és túlnyerték magukat, ez vezetett a 2007—2008-as gazdasági válsághoz. Magyarországnak volt elég bátorsága ahhoz, hogy ezeket a gazdasági társaságokat megadóztatva jövedelmet csoportosítson át a bérből és fizetésből élő, gyermekeket vállaló családoknak, valamint a munkát adó kis- és középvállalkozásoknak. Ne felejtsük el, hogy a munkabérekre rakódó terhek ötödével csökkentek az elmúlt kilenc évben, a kis- és a középvállalkozásokra rakódó terhek pedig harmadával. Ebben az időszakban valósult meg a magyar gazdaság technológiaváltása is. Nem zárkóztunk el a világtól, felmértük azt, hogy 2010-ben Magyarország a világ egyik legnyitottabb és legsebezhetőbb országa volt. Most, 2019-ben Magyarország továbbra is a világ egyik legnyitottabb országa, de már nem olyan sebezhető, sokkal inkább ütésálló, így meg tudjuk védeni az elmúlt időszak eredményeit, még akkor is, ha Európa gazdasági növekedése lassul. A külföldi működő tőkére irányuló vonzóképességünknek, a világgazdaság folyamataira való rugalmas reagálásunknak köszönhetően pedig Magyarországon a második legnagyobb a high-tech, azaz a csúcstechnológia jelenléti aránya az iparon belül. Az IMF-nek, tehát a Nemzetközi Valutaalapnak nemrég megjelent egy tanulmánya is, melyben azt vizsgálják a világban, hogy a high-tech aránya az iparon belül hol a legnagyobb. Dániában a legmagasabb, Magyarországon a második, 70 százalékos. Összehasonlításképp a lengyeleknél ez a szám 20 százalék alatt van. Ez a három dolog a legfontosabb, hogy a bérből és fizetésből elő családoknak a terheit ötödével tudtuk csökkenteni, a kis- és a középvállalkozások terheit pedig harmadával, és mindeközben a globális értékláncoknak, illetve multiknak, melyek exportra termelnek, olyan feltételeket tudtunk nyújtani, amelyek Magyarországra vonzották őket. Így, a magyar emberek munkaerejét felhasználva képesek voltunk exportversenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállítani. Ennek köszönhető az, hogy ma ilyen helyzetben vagyunk. Ezt pedig azzal kell összehasonlítani, amit az ortodox közgazdászok javasoltak 2010 előtt Magyarországnak, amivel mi szakítottunk 2010 után. Akkor ők megszorításokat javasoltak, továbbá azt, hogy növeljük az adókat, így a munkára rakódó adóterheket, növeljük a vállalkozások adóterheit és csökkentsük a nyugdíjakat. Ezek voltak azok a megszorítások, amelyeket az IMF, a Világbank, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság javasolt. Ezzel mi szakítottunk 2010 után, de például a görögök ezt nem tették meg, így ott a GDP a negyedével csökkent, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig a felére, nálunk viszont ebben az időszakban a GDP is, meg a nyugdíjak vásárlóértéke is növekedett. Most egyébként már az IMF is azt mondja, szembefordulva az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal, hogy nekünk volt igazunk. Csak akkor még nem álltak mellénk, csupán most, amikor már látják, hogy ennek a gazdaságpolitikának eredményei vannak.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Magyarország gazdasági sikertörténete
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink