Magyarország és Szerbia sikertörténetének újabb fejezete

Magyarország és Szerbia sikertörténetének újabb fejezete

Észak-Bánát csücskében, a szerb--magyar--román hármas határon új átkelőhely nyílt Magyarország irányába. A Rábé és Kübekháza közötti személyforgalmi átjárót 7 és 19 óra között vehetik igénybe az utasok. A trianoni betontömbnél, melynek oldalain az 1920-as évszám áll, ünnepi hangulat alakult ki október 11-én.

 

A magyar oldalon, a mintegy 3 kilométerre levő Kübekházától még a nyár folyamán kiépítették a határhoz vezető utat és felállították azokat a konténerépületeket, amelyekben a két ország vám- és rendőri szervei végzik az ellenőrzést, és nemrégiben Rábétól is elkészült a több mint 1 kilométeres aszfalt. Az új átkelőhely remélhetőleg kevesebb idegeskedést okoz majd, és rövidebb várakozási időt tesz lehetővé a rendszeresen ingázóknak.

A Kübekháza—Rábé határon átnyúló összekötő út megvalósítása elnevezésű projektum befejezése alkalmából rendezett ünnepségre a magyarországi, a szerbiai és a vajdasági politikai élet jeles képviselői mellett a környékbeli lakosok is szép számban érkeztek.

A szónokok sorát Ivica Dačić szerb külügyminiszter nyitotta meg. Kiemelte, még több határátkelőhelyre volna szükség, hiszen azok nemcsak a személy- és az áruforgalmat könnyítik meg, hanem hozzájárulnak a határokon átívelő együttműködéshez és a régió fejlődéséhez. A két ország történelmére visszatekintve a szerb--magyar politikai viszony soha nem volt ennyire magas szintű, mint most, amikor stratégiai partnerséggé alakul át. A két ország kormánya rendszeresen szervez együttes üléseket, melyek rendkívül konstruktív légkörben telnek el, és ezzel példát mutatnak a többi országnak is, hogyan kell a jószomszédi viszonyokat megtartani és ápolni -- hangsúlyozta Ivica Dačić, és megköszönte Magyarországnak, hogy kiemelten támogatja, egyengeti Szerbiának az Európai Unióba vezető útját.

Az átadón Jadranka Joksimović európai integrációért felelős miniszter beszédében a közös európai uniós projektumok fontosságáról szólt.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is arra mutatott rá, hogy ma Magyarország és Szerbia kapcsolata az együttműködésről és a folyamatos építkezésről szól, és egyformán szolgálja a magyar és a szerb nemzet érdekeit. Kitért arra az időszakra is, amikor az illegális bevándorlók vették ostrom alá a határt, és leszögezte, nem lehet más a feladatuk, mint hogy elérjék, senki ne léphesse át, ha a szabályok megszegésével akarja tenni, viszont gondoskodni kell róla, hogy aki szabályosan és jó szándékkal érkezik, minél kulturáltabban és gyorsabban tehesse meg.

-- Folyamatosan építünk új határátkelőhelyeket, hogy megszüntessünk olyan észszerűtlen és méltatlan helyzeteket, mint amilyenben a kübekháziak és a rábéiak voltak. Ez a két település az eddigi 50 kilométeres kerülő helyett mostantól öt percre lesz egymástól. Ez a negyedik átkelőhely, melyet az elmúlt években felavattunk Magyarország és Szerbia határán, összességében pedig a kilencedik. Ezzel elértük, hogy most már „csak” 18 km az átlagos távolság a határátkelőhelyeink között. Folytatjuk ezt a programot, mert ezzel megkönnyítjük a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködést, illetve a határ két oldalán élő közösségek kapcsolattartását. Szerbia az első számú kereskedelmi partnerünk Közép-Európa déli részén, a tavalyi esztendőben 2,5 milliárd euróért kereskedtünk egymással, ami abszolút rekord. Ezt a folyamatot támogatja a vajdasági gazdaságfejlesztési program is, melynek keretében 10 426 vajdasági kis-, közepes és nagyvállalkozót segítettünk eddig összesen 38 milliárd forinttal, és melynek eredményeként 75 milliárd forintnyi fejlesztés jött létre Vajdaságban az elmúlt években. Támogatjuk azokat a magyar vállalatokat is, amelyek követik a MOL és az OTP példáját, beruházásokat hajtanak végre Szerbiában, amivel a szerb és a magyar gazdaságot egyaránt erősítik. Készítjük elő a Baja—Zombor határátkelőhely fejlesztését, a hercegszántói átkelő teherforgalmi fejlesztését, technológiai újításokat szeretnénk bevezetni Röszkénél, hogy minél jobban lerövidítsük a várakozási időt, és már tervezzük a Szeged—Szabadka vasútvonal felújítását, illetve megépítését — hallottuk Szijjártó Pétertől, aki szerint a Kübekháza—Rábé határátkelőhely megnyitásával Magyarország és Szerbia sikertörténetének újabb fejezetét írták meg. A miniszter megerősítette, Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb uniós célként tartja számon a bővítési politikát és Szerbia mielőbbi csatlakozását.

A határvonalon a két ország nemzeti színeiből álló szalagot Ivica Dačić szerb külügyminiszter, Jadranka Joksimović európai integrációért felelős miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter vágta át.

A régóta várt átkelő megnyitása egyaránt fontos Törökkanizsa község, valamint az egész észak-bánáti régió számára. Rábén ebből az alkalomból falutakarítást szerveztek, javítottak a közvilágításon, új útjelző táblákat helyeztek ki, és ismét megnyílik a vegyeskereskedés. A kis falu lakosai és a szomszédos Majdányon élők egyaránt a Viharsaroknak nevezett, eddig ugyancsak elhanyagolt körzet megújulását várják ettől az eseménytől. Remélik, hogy az átutazók meg is állnak náluk, amiből bevételre számíthatnak. Emellett Kübekháza Önkormányzatával több közös rendezvényt terveznek, a határon átkelők figyelmét pedig szórólapokon szeretnék ráirányítani Törökkanizsa község turisztikai látnivalóira, a vásárlási és egyéb lehetőségekre.

Törökkanizsán örülnek annak, hogy legalább Magyarország felé állandó jelleggel megnyílik a háromba darabolt térség kapuja. Sokáig úgy tűnt, hogy Romániát is érdekli, és csatlakozik is a határnyitási projektumhoz, de végül mégis kimaradt belőle. Ennek a közelben lakók bizonyára nem örülnek, és a döntést az illetékesek valószínűleg úgy hozták meg, hogy az ő véleményüket nem vették figyelembe. Óbéba Románia legnyugatibb települése a magyar—szerb—román hármas határ mellett, Kübekházától 3, Makótól megközelítőleg 30 kilométerre található. Híres szülöttének, Téry Ödönnek, a Kárpát-medencei magyar turizmus egyik megalapítójának a szobra 2006 óta áll a helyi katolikus templom kertjében.

A határnyitással a figyelem középpontjába kerülő Kübekháza (Kübeckhausen) az idén ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. Látnivalói között említésre méltó a német—magyar összefogás eredményeként 1853-ban épült katolikus templom, a viszonylag nagy számban fellelhető sváb házak, a napsugaras motívummal díszített tűzfalak és a Pajtagaléria. 1999 óta rendezik meg július utolsó szombatján az Operettfalu programot, mely Magyarország legnagyobb ingyenes, szabadtéri operettgálája.


Még több kép, Barát István felvételei: ▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink