Vajdaság kivételével számos negatív példát soroltak fel a kárpátaljai, az erdélyi és a felvidéki magyar közösségek képviselői a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet előadás-sorozata keretében megtartott politikai kérdésekre fókuszáló panelbeszélgetésen. Románia és Ukrajna esetében többször is elhangzott, hogy ezek az országok nem funkcionálnak jogállamként a kisebbségi kérdések terén.

Az erdélyi helyzetről Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a Felvidékről Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke, Kárpátaljáról Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára, Vajdaságból pedig Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke tájékoztatta az érdeklődőket. A beszélgetés moderátora Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója volt.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet célja hozzájárulni ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek hatékony jogvédelemben részesüljenek. Az intézet támogatja a kisebbségvédelem területén kiemelkedő szerepet játszó személyeket és szervezeteket, kiépítve egy jogsegélyszolgálatot a Kárpát-medencében, megragadva az uniós jog és a nemzetközi jog által kínált lehetőségeket. Természetesen minden szolgáltatás térítésmentes — emelte ki Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.

Vajdaságban 2018-ban harmadszor lett megválasztva a Magyar Nemzeti Tanács, mely a közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzata a vajdasági magyar közösségnek — mondta Erdődi Edvina. Az MNT az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra és a hivatalos írás- és nyelvhasználat területén gyakorolja érdekérvényesítését. Erdődi kiemelte a részarányos foglalkoztatást, mely ugyan törvénnyel lett szabályozva, de a hatályban levő létszámstop miatt még nem lehet alkalmazni, viszont a közszférára vonatkozó korlátozás várhatóan 2020 januárjában eltörlődik.

A Magyar Nemzeti Tanács szorgalmazza a vajdasági magyar fiatalok helyben történő továbbtanulását, ezért szerb nyelvű felzárkóztató képzéseket szerveznek, és egy jelentős ösztöndíjrendszert is kialakítottak. Növelték a demonstrátori ösztöndíjakat 70 euróra, így az alapösztöndíjjal kiegészítve akár 200 eurót is kaphat havonta egy egyetemista az év 10 hónapjában — tette hozzá Erdődi, aki az újvidéki Európa Kollégiumban való lakhatásról elmondta, hogy csupán 20 euróba kerül.

A vajdasági magyarok az idén májusban vehettek részt első ízben az európai parlamenti választásokon, van mire büszkének lenni, jól teljesítettünk, az elért eredmény pedig ékes példája annak, hogy összefogással mi mindent el tud érni egy közösség — zárta szavait Erdődi.

A szlovákiai magyar képviselő azonban kibukott az európai parlamenti választásokon. Pedig mindössze 397 szavazat hiányzott, hogy bejusson — mondta el Őry Péter, hozzátéve, hogy már készülnek a 2020-ban esedékes parlamenti választásokra. Felvidéken egyébként tiltottá vált más országok himnuszának az éneklése. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy ez a döntés a magyar himnusz ellen irányult. Egy törvénymódosítási javaslattal ugyan elérték azt, hogy ezt visszafordítsák, így énekelni már szabad, de a himnuszt felvételről már tilos lejátszani. Az alapprobléma így nem oldódott meg, más típusú nemzeti jelképek használatát is tiltják ugyanis. Mindez egy dunaszerdahelyi focicsapat ellen irányul — tette hozzá.

A felvidéki politikus továbbá a nyelvhasználat terén tapasztalt megkülönböztetésről is szólt. Elmondása szerint az állam nyelve felülrendeltségi szerepbe került, a nemzeti közösségek nyelve pedig alárendelt lett, és nem csak a jogi normák tekintetében. A kisebbségek nyelvhasználata kizárólag az egyénhez kötött jogként jelenik meg, és nem közösségi jogként, ami újabb problémákat vet fel, hiszen a szlovák jogrend a kollektív jogokat a negatív dekrétumokon kívül nem ismeri el.

Ukrajnában a kisebbségek szisztematikus felszámolását tűzték ki célul — nyomatékosította az előadáson Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára. Mint mondta, az elmúlt öt évben egy rendkívül erős magyarellenes kampány indult. Az ukrán központi média a magyarokat szeparatistáknak, az állam nyelvét nem beszélő analfabétaknak állítja be. Másfél évvel ezelőtt felrobbantották a Magyar Kulturális Szövetség székházát is — húzta alá, majd hozzátette, hogy a meglevő intézményrendszerüket teljes egészében felszámolják, és 2023-tól a magyar tannyelvű iskolák is megszűnhetnek.

Kárpátalján a választások során a törvényi előírások ellenére nem hozták létre a magyar többségű körzetet, és a magyarokat, akik tömbben élnek, három különböző körzetbe osztották, így mindhárom körzetben kisebbséget alkottak. A Kárpátalja hetilapnál felfegyverzett kommandósok tartottak házkutatást, be is zárják, mert szeparatizmus vádjával indított ellene eljárást az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat. Ugyanez várható minden magyar intézménynél — véli Darcsi. Elmondása szerint ugyanis a keleti területen vívott háborúban az oroszokat nem tudta legyőzni Ukrajna, a nép csalódott volt, és kellett egy újabb ellenség, amely felett győzelmet lehet felmutatni, ezek lettek a kárpátaljai magyarok.

Románia nem jogállam — hangsúlyozta Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Mint mondta, egy éve a bukaresti legfelsőbb bíróság Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom székelyföldi aktivistáit terrorizmus vádjával öt év letöltendő börtönre ítélte. Ez a két fiatalember a terrorizmusra vonatkozó bizonyítékok hiányában a mai napig is börtönben ül. Ezzel a bélyeggel pedig nemcsak őket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget is megpróbálták rossz színben feltüntetni, főleg a román közvélemény előtt — tette hozzá.

Számos hasonló típusú megoldatlan ügyet sorolt fel még az erdélyiek életéből. Kiemelte a visszaállamosítást, mely szerinte egy veszélyes precedenst teremthet, de ezenfelül a vagyon-visszaszármaztatás folyamata is teljesen leállt öt éve. Lassan, de alattomosan és nagyon rafináltan elkezdtek visszavenni azokból a jogokból, amelyeket európai nyomásra az uniós csatlakozás érdekében írtak alá — véli Sándor Krisztina.

Nagy gondként tartják számon az orvosi egyetem ügyét is, mely már harminc éve megoldatlan kérdése az erdélyi magyarságnak. A magyar feliratok és szimbólumok használata miatt pedig mintegy 100 000 eurós büntetést róttak ki a korondi polgármesterre, a hasonló ügyekben indított jogi perek mögött pedig a kifárasztást vélik felfedezni, így a további problémák elkerülése érdekében egyre több helyen önkéntesen távolítják el a magyar feliratokat, zászlókat és szimbólumokat.

Az úzvölgyi katonatemetőben történt eset szintén elszomorító, de szerencsére nem torkollt erőszakos konfliktusba — emelte ki az ügyvezető elnök, hozzátéve, hogy még számtalan egyedi esetet is megemlíthetne, ahol azzal szembesülnek, hogy a román állam egyre ellenségesebben viszonyul a magyar közösséghez.