,,Minél ijesztőbben nőtt a magyar ügy, annál nagyobb ára volt a kacsintó magyarnak, aki két-, sőt három- vagy négyértelmű mosollyal adta a várnagyok tudtára: én nem vagyok vadember, engem játsszatok ki ellene, velem megalkudhattok.' (Németh László: Kisebbségben, 1939)
Túl vagyunk a választásokon, ismét van érkezésem Németh Lászlót olvasni. Mert ilyenkor Németh Lászlót kell olvasni. Erőt és vigasztalást meríteni mély gondolataiból, orvosságot csalódások és kiábrándulások ellen, útmutatást, nehogy még jobban eltévedjünk.
Korábban a december 5-ei kettős állampolgárságról szóló odaáti népszavazás után hívtam segítségül, amikor a mostohává lett anyaország eltaszított minket magától, önhibánkon kívül határon túlra került magyarokat. ,,Hol veszett el a magyar a magyarban?' - kérdeztem akkor Adyval, Németh Lászlóval - ,,hol romlott el minden?' -, s hozzátettem még, a magam eszétől: Tudtuk mi jól, hogy mint a rosszul kezelt vagy hitvány szőlőből készült bor, megromlott a magyar nemzet - különösen annak az anyaországban rekedt része -, de hogy az elsilányosodás ilyen méretű legyen, erre igazán nem számítottunk.
Mit mondjunk most magunkról, délvidéki magyarokról, amikor ismerjük a választás részletes eredményeit, tudjuk, hogy a szorongatott helyzetben levő vajdasági magyarság kisebb számban vett részt sorsának alakításában, gyermekei, unokái jövőjének formálásában, mint a többségi nemzet tagjai, ráadásul azt is, hogy az urnák elé járuló polgártársainknak több mint a fele nem magyar pártra, hanem belgrádi székhelyű szerb pártra szavazott. Tőlük reméli boldogulását, felemelkedését, Európába való jutását. Hol veszett el a magyar a magyarban?, kérdezhetjük ismét Adyval, Németh Lászlóval, hol veszett el minden?
A magyar pártok vezetői az eredményekből azóta nyilván levonták a megfelelő tanulságot, s azok, akik ki tudja, hányadszor csúfos kudarcot vallottak, végleg eltakarodnak a politika színteréről, a mérsékelt eredményt elérők pedig végre hozzáfognak egy közösséget erőteljesebben szolgálni tudó magyar párt kiépítéséhez.
De mi lesz azzal a több tízezer vajdasági magyarral, aki különféle meggondolásokból szerb pártokra szavazott - a Vajdasági Magyar Szövetségnek már a puszta említésétől is kiütést kapó ,,krónikások', ,,elemzők', ,,szakértők' szerint azért, mert ,,a szíve helyett az eszére hallgatott', ,,a meggyőződése és az érdeke mentén szavazott', ,,elővette jobbik eszét' -, ha majd eljön a kijózanodás ideje?! Mert eljön, bizonyosan. Amikor rádöbbennek, hogy iskoláink, templomaink, tájékoztatási eszközeink, anyanyelvünk, kultúránk ügyét - a magyar ügyet - eladták egy tál lencséért: néhány hűtőházért, hosszú lejáratú kölcsönért, bekötőútért, egy-két busásan fizető munkahelyért... Amikor felfogják, hogy csúnyán átverték őket - ami a bérces Balkánon oly divatos. Amikor ráeszmélnek, hogy a szavazatuk kellett csupán, nem ők maguk. Amikor rájönnek, hogy a számukra még mindig fontos magyar ügyeket a szerb parlamentben az általuk támogatott szerb párt képviselője - még ha az magyarnak mondja is magát - nem képviseli, nem képviselheti, mert ezt nem teszi lehetővé a pártprogram...
Hogyan tudnak majd a tükörbe, no meg gyerekeik, unokáik, nemzettársaik szemébe nézni ezek a szerb pártokra szavazó, szerb pártokban buzgólkodó ,,kacsintó magyarok', ha kiderül, hogy magyarként való megmaradásunk esélyeit nagymértékben rontó ,,átsorakozás”-uk még csak kifizetődő sem volt igazán? Nem hozott annyit a konyhájukra, mint amennyiben szavazatukért cserében reménykedtek.
Hallgassák csak Németh Lászlót!:
,,Tudd meg, hogy ez a Bessenyeitől Adyig és azontúl futó magyar ügy itt a történelmi vallás - erre kell átkeresztelkedned, kisebbségi helyzetét vállalnod, s a magadét megtagadnod. Ha pedig azt mondod, hogy te más úton akarsz magyar lenni, mert más magyar utak is vannak: mi azt mondjuk, hogy a kis népeknek csak egy jó útjuk van, s lásd, hogy őrzöd meg magad azokon az utakon az árulástól.'
Németh Lászlóval valljuk: bizonyára más magyar utak is vannak, de számunkra csak egyetlenegy - amely megőriz bennünket az árulástól.
Széchenyivel pedig azt: A magyarokat vissza kell magyarosítani ahhoz, hogy megváltsák magukat.
A vajdasági magyarokat is.