home 2024. július 24., Kinga napja
Online előfizetés
Magyar sziget a horvát fővárosban
Fehér Márta
2022.06.03.
LXXVII. évf. 22. szám
Magyar sziget a horvát fővárosban

A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör az idén ünnepli alapításának 90. évfordulóját. A jubileum alkalmából a hétvégén háromnapos rendezvényt tartanak, melyre több vendéget várnak Vajdaságból is, hiszen a kultúrkör egykori tagjai között jelentős számú vajdasági — valamikori zágrábi egyetemista — is található. Az ünnepség apropójából Ranogajec-Komor Mária adott interjút lapunknak, aki 2014-től 2022 áprilisáig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét, s akitől Molnár László vette át a kör vezetését.

1932-ben alakult meg a horvát fővárosban az Ady Endre Magyar Kultúrkör, főként az ott tanuló vajdasági magyar egyetemistáknak köszönhetően, így a szervezet az alapítók otthona is volt, illetve menzát is működtettek benne — eleveníti fel beszélgetőtársam, és hozzáteszi: azóta persze hosszú idő telt el, az idők folyamán pedig a kultúrkör nagyon sokféle változáson esett át.


Ranogajec-Komor Mária és Molnár László

— Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Zágrábban ez az egyetlen olyan kulturális egyesület, amely ilyen hosszú ideig megszakítás nélkül működött — mondja. — A cseheknek van még ilyen nagy múltra visszatekintő kultúregyesületük, viszont az a II. világháború alatt be volt zárva. A világháborút követő évtizedek gyökeres változásokat hoztak az Ady-kör működésében, köszönhetően többek között Varga Ildikónak, aki megalapította és vezette az akkori kultúrkör néptánc-, revü- és társastánccsoportját. Minden szombaton táncesteket szervezett, ezeket mindenki ismerte a városban, ide jártak a fiatalok táncolni, volt egy zenekar is. Fontos állomás volt egyesületünk működésében a 2007. év, amikor a vagyon-visszaszármaztatás miatt székhely nélkül maradtunk, ám anyaországi és városi támogatásból új székházat kaptunk, mely a mai napig a kultúrkör otthona, bár az épület állami tulajdonban áll, és csak nemrégiben sikerült hároméves bérleti szerződést kötni, Jankovics Róbertnek, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökének, parlamenti képviselőnek köszönhetően. Szeretnénk, ha végérvényesen rendezni lehetne ezt a kérdést, ez a gond a Magyar—Horvát Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság jegyzőkönyvébe is bekerült. Az épületet mi akkor nagyon szépen rendbe hoztuk, viszont a 2021-ben bekövetkezett zágrábi földrengés jelentősen megrongálta. A város, Magyarország zágrábi nagykövetsége, valamint képviselőnk közbenjárásának és támogatásának, továbbá a körtagok adományainak és a kör saját eszközeinek köszönhetően szerencsére sikerült gyönyörűen felújítani, így örömmel várjuk a 90. év jubileumi eseményeit. A június 3-ai programban fellépnek a kör szakcsoportjai a Trešnjevka Kultúrközpontban, majd másnap ünnepi vacsorát rendezünk, mely egyúttal a mindenkori Ady-körösök találkozója is, vasárnap délután pedig magyar nyelvű katolikus szentmise lesz a Szent Márton-kápolnában, majd ezután kezdődik a kultúrkör 90 évéről szóló Magyar sziget című dokumentumfilm ősbemutatója.


A 2022. évi tisztújító közgyűlés az Ady-körben

* Nyolc évig vezette az Ady-kört. Hogyan jellemezné ezt az időszakot?

Nagy minőségi változást hoztak a pályázati lehetőségek, melyekkel élni kezdtünk. Egy európai és több anyagországi támogatású projektummal büszkélkedhetünk, és természetesen horvátországi, illetve a Zágráb Város Nemzetiségi Kisebbségi Tanácsánál, valamint a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaságnál is nyertes pályázatokról tudok beszámolni. A működésre és a programokra kapott pénz valójában megháromszorozódott, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy sok jó programot tudjunk megvalósítani. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a tagság széles tömegei kapcsolódjanak be a különféle aktivitásokba.


Anyák napja

* Hány tagja van most az Ady-körnek, és mely szakcsoportok működnek?

— Az Ady-kör tagsága hivatalosan 320 fős, ebből mintegy 150-180 aktív tagunk van. Több szakcsoportunk dolgozik: drámai, zenei, és van egy vegyes karunk is. Nagyon jó az együttműködésünk a magyar óvodával és a magyar iskolával, az óvodások, iskolások adják a drámai és a zenei szakcsoportok utánpótlását, az anyaországi támogatásból pedig nemrégiben egy nagy sikerű citerazenekart alapítottunk, mely rengeteg fellépéssel büszkélkedhet, akárcsak a gyermeknéptánccsoport. Az utóbbi nyolc évben pályázati pénzekből könyvkiadással is foglalkoztunk. Kiemelném Sokcsevits Dénes Horvátország a 7. századtól napjainkig című könyvét, mely magyar és horvát nyelven is megjelent, és amellett, hogy érdekfeszítő olvasmány, történelemtudományi szempontból is nagyon fontos, hiszen a közös történelem kényesebb kérdéseinek a feldolgozásához is jelentősen hozzájárul. A másik, magyar szempontból jelentős könyv Bognár András akadémikus, horvátországi magyar tudós A magyarság népesedési fejlődése Horvátország mai területén a legrégebbi időktől máig című kiadványa. Magyar nyelvi műhelyt is működtetünk, immár több mint három éve, melyre Zágráb Városnál pályáztunk sikeresen, így haladó és kezdő magyarnyelv-tanfolyamot is tartunk rendszeresen. Nagyon sokan bekapcsolódtak a nyelvtanulásba, olyanok, akiknek van valamilyen magyar kötődésük. Emellett megemlíteném az asztalitenisz-szakcsoportot, és gerinctornát is szervezünk.


Sokcsevits Dénes könyvbemutatója

* Mekkora magyar közösség él Zágrábban?

Hivatalosan 900 személy vallja magát magyar nemzetiségűnek, ám ennél persze jóval több magyar van a horvát fővárosban, én magam is sok olyan embert ismerek, sőt, az Ady-kör tagsága körében is vannak olyan személyek, akiknek csak az egyik szülője magyar, ők maguk pedig nem vallják magukat magyar nemzetiségűnek a választási listán, viszont a kultúrkör tevékenységében részt vesznek.


Könyvbemutstó-Filip Škiljan Magyarok a honvédő háborúban. A szerző Tomo Medved-Ministar hrvatskih branitelja és Balázs Piri Zoltán - Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanács elnök

* Ön mikor és hogyan került Zágrábba?

— Negyvenvalahány éve élek itt. Budapesten születtem, ott jártam egyetemre, majd doktoráltam le kémiatudományokból, és ott ismerkedtem meg a férjemmel, akivel több mint ötvenéves házasok vagyunk. Ő is vegyész, annak idején négy hónapos ösztöndíjjal érkezett Magyarországra egy kutatóintézetbe, s négy év után összeházasodtunk, hét évvel ezután adtam be a derekamat, és jöttem el vele Zágrábba, amit nem bántam meg, mert nagyon szeretem a várost, itt vannak a gyerekeim, az öt unokám. Ideköltözésem másnapján kezdtem dolgozni a Ruđer Bošković Kutatóintézetben, és innen mentem nyugdíjba. De Budapestet is nagyon szeretem, ahol az öcsémék, illetve a barátaim élnek.


Húsvét hétfői társalgás reggelivel (Fotók: Az Ady-kör archívumából)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..