Magyar mindenszentek
Balázs Szilvia
2020.11.13.
LXXV. évf. 46. szám
Magyar mindenszentek

A nap, amikor a magyar szentekre és boldogokra emlékezünk

November 13-án emlékezünk meg azokról, akiknek ereklyéit a magyar templomokban tisztelik, magyar földön születtek, vagy Magyarországhoz kötődnek. Ide tartoznak a kanonizált szentek, a boldogok, de azok is, akiknek nincs külön ünnepük: a hétköznapok ismeretlen hősei, szentjei, vértanúi. Eredetileg november 6-án volt az egyházmegye ereklyéinek ünnepe, majd 1984-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar határozott a november 13-ai ünnep bevezetéséről.

E szentek, boldogok és vértanúk közbenjárását akkor szokás kérni, amikor Magyarországért imádkozik az ember. Segítségül hívhatóak minden olyan problémában, amelyben a nemzet egésze (is) érintett. Árpád háza számos szentet és példát hagyományozott a népnek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet. Közülük a legtöbben kezdetben remeteségben, szerzetesközösségekben éltek, elsősorban a Pilis, a Bakony és a Mecsek-erdő területén, sokan elzárva a külvilágtól.

A legjelentősebb magyar szentek között elsőként talán az államalapító, István király nevét kellene megemlíteni, de a fiát, a rövid életű Imre herceget is, akit a magyar ifjúság védőszentjeként tisztelünk. A legismertebb magyar szentek közé tartozik mások mellett Szent Gellért, Skóciai Szent Margit, Árpád-házi Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Margit, Prágai Szent Ágnes, Árpád-házi Szent Kinga, Kapisztrán Szent János és még sokan mások.

A boldogok listája is igen hosszú. Itt van például Boldog Özséb, a pálos rend megalapítója, akit a hagyomány komoly, jóságos, visszahúzódásra hajlamos papként emleget. Rendjének címerállata — a névadó Remete Szent Pál példájára — a holló, mint a rend nagy patrónusának, Mátyás királynak is. Ne feledkezzünk meg Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Lajos türingiai tartománygróf legkisebb lányáról, Boldog Gertrúdról sem, aki apácaként házat építtetett a zárda mellett, ahol élt, ott gondozta a szegényeket és a betegeket. De ide kívánkozik még Boldog Apor Vilmos püspök neve is, aki 1945-ben halt vértanúhalált, amikor Győr ostroma során a püspök minden menekülőt befogadott. A rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette.

Tehát november 13-án, a magyar mindenszentek ünnepén foglaljuk imáinkba a magyar szenteket, boldogokat, vértanúkat, és imádkozzunk közbenjárásukért a mindennapjainkban.

Magyar szentek hódolata a Magyarok Nagyasszonya előtt — dombormű a pécsi székesegyház bejárata felett. Kiss György szobrászművész alkotása (1891)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..