Az együttműködési megállapodás aláírása

Budapesten a Hungexpo területén augusztus 27-e és szeptember 4-e között zajlott le a 74. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari (OMÉK) Kiállítás. Ez az esemény a vajdasági magyar mezőgazdászok számára különös jelentőséggel bírt, hiszen ott írt alá együttműködési megállapodást a magyar Nemzeti Tanács a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetőjével. A megállapodás legfontosabb célja a vajdasági gazdák szülőföldön való maradásának és boldogulásának a támogatása.
Az OMÉK öreg és egyben új kiállítás - kezdte a megnyitó utáni sajtótájékoztatóját Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési (FVM) miniszter. Az első OMÉK különlegessége az volt, hogy 1896-ban a millenniumi ünnepségsorozat részeként rendezték meg. Az ideié pedig az, hogy Magyarország európai uniós tagsága jegyében először nyitotta meg kapuit a szakma képviselői és az érdeklődő nagyközönség előtt. Mindig is kettős szerepe volt az OMÉK-nek: számot adott az elmúlt öt évben megtett útról és az elért eredményekről, ugyanakkor pedig irányt mutatott és feladatokat jelölt ki a következő öt év fejlődése számára.
Az FVM jelenleg is több jövőbeni európai uniós tagországgal, köztük Romániával, Szerbiával és Horvátországgal folytat kétoldalú tárgyalásokat, melyek fő célja Magyarország uniós tapasztalatainak átadása. A 74. OMÉK nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy több mint tíz külföldi miniszter és állami vezető vendégként vett részt rajta.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca idén hangsúlyt helyezett arra, hogy az anyaország határain kívül élő magyar gazdákkal is párbeszédet folytasson. Ennek jegyében a kiállítás egyik kiemelkedő eseménye volt - a vajdasági, az erdélyi és a kárpátaljai gazdaszervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása érdekében - a határon túli gazdák találkozója, melyen több mint száz határon túli magyar gazdaszervezet volt jelen. Az FVM és a Vajdasági Nemzeti Tanács közötti együttműködési megállapodást is az OMÉK idején, augusztus 30-án írták alá. A megállapodást Gráf József földművelésügyi miniszter és Józsa László, az MNT elnöke hitelesítette kézjegyével.
Az ünnepélyes keretek között zajló eseményen többek között jelen volt Pásztori András államtitkár, dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, Pásztor Zsuzsa, a gazdasági kiállítás miniszteri biztosa, Solymosi József, az FVM tárcavezetőjének főtanácsadója, Pásztor Bálint, az MNT Intézőbizottságának elnöke, Varga László, az MNT jegyzője, Páll Károly, az MNT Intézőbizottságának tagja és Szecsei Mihály közgazdász.
,,Nagyon hisszük, hogy valóban lehetséges a földön, a szülőföldön való boldogulás. Ez a megállapodás ennek a letéteményese. Keretdokumentum ugyan, de mi ezt a dokumentumot tartalommal fogjuk megtölteni” - mondta az aláírást követően Józsa László. Gráf József miniszter beszédében azt emelte ki, hogy a határ két oldalán élő magyarságot közös múltja, nyelve, kultúrája mindig összekötötte és mindig össze fogja kötni. ,,A természetes összetartozáson túlmenően a mai fejlődő világban egyre fontosabb, hogy materiális kapcsolatainkat is erősítsük, hogy együttműködjünk, hiszen agroökológiai szempontból Magyarország déli területe és a vajdasági magyarok által lakott vidék szerves egységet képez. Ki kell használni a kitűnő lehetőségeket, hiszen mindkét ország jövője az agrárium fejlesztése, az agrárpiacokon való jelenlét, amit egyre szervezettebben kell majd biztosítanunk. Ezért mi a szakképzésben, ismereteink átadásában, a gazdasági együttműködésben, a falugazdászok felkészítésében szeretnénk sok segítséget nyújtani. Ugyanakkor határon túli gazdatársainkkal szívesen jelennénk meg közösen harmadik piacokon. Konkrét gazdasági eseményekkel is meg akarjuk tölteni ezt a megállapodást, mert mindnyájan így tehetünk a legtöbbet a nemzetért, amelynek tagjai vagyunk és az országokért, amelyekben élünk” - hangsúlyozta a miniszter.
Előzménye van ennek a találkozónak. A magyar kormány programjában irányelvként határozta meg, hogy a határon túli magyarságot szülőföldjén való megmaradásában kell támogatni. Az MNT a harmadik határon túli magyar szervezet, amellyel a földművelésügyi tárca ilyen jellegű megállapodást írt alá. Tavalyelőtt az erdélyi gazdákkal, tavaly a kárpátaljaiakkal, idén pedig a délvidékiekkel köttetett megállapodás. Minderre Solymosi József miniszteri főtanácsadó emlékeztetett, majd elmondta: a keretegyezmény felöleli a mezőgazdasági szakoktatást, a szaktanácsadói hálózat kiépítését, a közös gazdasági programok megvalósítását, szakmai kapcsolatok létrehozását, a szakmai szervezetek kapcsolattartását, a felnőttképzés támogatását (különös tekintettel a magyar oktatási intézmények szerepére). A főtanácsadó elmondása szerint a keretegyezmény szorgalmazza az agrártechnológia fejlesztését, a magyar befektetők szerbiai befektetéseinek ösztönzését (és fordítva), a Magyar Szó mezőgazdasági mellékletének támogatását, a vajdasági magyar turizmus lehetőségeire való figyelemfelhívást stb. Az aláíró felek szeretnék évente megszervezni a magyar-magyar gazdatalálkozót is.
Az együttműködési megállapodás aláírásán jelen volt a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége több tagszervezetének képviselője, akik apró ajándékokat adtak át a miniszternek. Egyik képviselőjük meghatódottan mondta: ünnep számukra ez a megállapodás, amely nagy lehetőségeket hordoz magában.
Az együttműködési megállapodás aláírása után zajlott le az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás kiemelt vonatkozású kísérőprogramja, a Határon túli magyar gazdák találkozója című konferencia, melynek Solymosi József volt a házigazdája. Ezen a konferencián Gráf József miniszter mondott köszöntőt, majd hangsúlyozta: Magyarország segíteni szeretne az európai uniós csatlakozás előtt álló országoknak abban, hogy minél jobban felkészülhessenek a csatlakozással járó nehézségekre.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára tolmácsolta az egybegyűlteknek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üdvözletét. Szabó Béla, a HTMH elnöke a magyarországi támogatáspolitika átalakulásáról beszélt. Ezt követően az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági gazdaszervezetek mutatkoztak be.
A 74. OKÉK-en egyébként számos vajdasági kiállító is bemutatkozott termékeivel, mi több, az MTN-nek is volt saját standja.

Az OMÉK számokban:
Kiállítók száma (db): Magyar kiállítók 543, Külföldi kiállítók 61, Összesen: 604
Kiállítási terület (m2): Magyar 8203, Külföldi 1287, Összesen: 39 490
Öt legtöbbet kiállító ország: 1. Olaszország (10), 2. Szlovákia (9), 3. Ausztria (8), 4. Németország (7), 5. Belgium (6)
Az öt fő termékcsoport:
1. Mezőgazdasági gépipar 172, 2. Borászat, szeszipar, egyéb italok 97, 3. Élelmiszeripar 89, 4. Állattenyésztés 41, 5. Mezőgazdasági termesztés 30.