A túlélési és navigációs specialistát, túravezetőt ezúttal kutatók csoportja kíséri — természetesen gépkocsin —, melyben vannak néprajzosok, nyelvészek, biológusok, geográfusok.
A visszatérés tervezett időpontja szeptember vége. A felfedezők útvonala Szerbia, Románia, Bulgária, Törökország, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizsztán, majd hazafelé Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország és Ukrajna. A nem mindennapi úttal olyan bátor magyarokra emlékeznek, akik európai és világszínvonalú tudományos felfedezéseket tettek, úgymint Vámbéry Ármin, gr. Almásy György, Prinz Gyula, gr. Zichy Jenő, Déchy Mór, Szentkatolnai Bálint Gábor. Közülük Vámbéry és Szentkatolnai száz éve, Almásy 80 éve, Prinz pedig negyven éve hunyt el.
A bejárt térségből ezer darab facsemetét hoznak, majd azokat a Tisza mentén és számos magyarországi település iskolájának udvarán, valamint közterületeken ültetik el.
Hídvégi-Üstös Pál ezúttal is különleges teljesítményekre készül: megmássza a Törökország és Örményország határának közelében lévő 5100 méter magas vulkanikus Ararát hegyet, Iránban a Damavandot (5670 méter) és a földrajzi Európa legmagasabb hegyét a Kaukázus hegységben, a grúz határ közelében lévő Elbruszt. Még nem biztos, de van rá esély, hogy átússza a Kaszpi-tengert, hogy így jusson át Türkmenisztánból Azerbajdzsánba.
Hídvégi-Üstös Pál Zentán az érdeklődő újságírókkal is találkozott, és elmondta nekik: az eddigi leghosszabb túrája 13 ezer kilométer volt. A mostani útra kelést rengeteg munka, felkészülés, csaknem kétévi szervezés előzte meg.
— Mi mindenhol vendégek leszünk, vagyis alkalmazkodnunk kell a helyi szokásokhoz, emberekhez. Ez azonban nem lesz nehéz, hiszen azért megyünk, hogy megismerjük őket. A felszerelésünkre egyébként nagyon kell vigyáznunk, mert különleges járműről és kerékpárokról van szó. Nem mondom, hogy ezermesterek vagyunk, de ha valami meghibásodik, igyekszünk magunk elhárítani a problémát. Már eddig is sok extrém dolog történt velem, de ezeket sohasem izomból, inkább ésszel próbálom megoldani. Ha túrákat vezetek, először mindig bejárom az útvonalat, amire ebben az esetben sem időnk, sem anyagi lehetőségünk nem volt. Éppen ezért információkat, esetleges segítséget kértünk az adott országok külképviseleteitől. Szeretnénk találkozni a helyi vezetőkkel, ellátogatni az iskolákba, de ez elsősorban nem rajtunk múlik.
A beszélgetés során számos érdekességet is megtudtunk, például azt, hogy útközben reggelire általában kásaféléket, lekváros kenyeret, gyümölcsöt, banánt eszik, napközben szendvicset fogyaszt, este viszont jöhetnek a kiadós, húsos, tésztás ételek.
Az expedíció járművei között van egy 120 éves velocipédmásolat, valamint a hamarosan forgalomba kerülő StringBike nevű magyar találmány, amely tulajdonképpen nem más, mint egy lánc nélkül működő kerékpár, valamint egy olyan görkorcsolya, amellyel jó útviszonyok közepette óránként akár 40 km-es sebességgel is lehet haladni.  
A Közép-Ázsia Expedíció védnökei többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, dr. Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár. A csapatot Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió közép-ázsiai tagozatának elnöke indította útjára.