A Hungaroton gondozásában jelent meg a fiatal zongoraművész, Magyar Valentin első szólóalbuma, Sentimental Moments címmel. Ez alkalomból a Magyar Zene Háza Koncerttermében rendeztek lemezbemutató koncertet, ahol a közönség személyesen is találkozhatott a tehetséges előadóval.
A Hungaroton nemes gesztusaként a nézők — regisztrációval — térítésmentesen nézhették meg a kiváló koncertet, ami a mai belépőárak mellett nem megvetendő. A hangversenyt számos közéleti szereplő és neves művész is megtisztelte jelenlétével.
A számos nemzetközi verseny díjazottja a manapság igencsak divatos Szergej Rachmaninov műveit tűzte első hangfelvételén műsorra. Az orosz zeneszerzőt a háború után ugyan ismerték, de művei ritkán szólaltak meg a pódiumon. Kocsis Zoltán személyisége és felejthetetlen játéka kellett a komponista igazi népszerűsítéséhez idehaza. Kocsis a ’80-as évek elején egy válogatásban játszotta a szerző egyik darabját, majd 1984-ben a San Franciscó-i Szimfonikusokkal rögzítette lemezre Rachmaninov két zongoraversenyét, a pulpituson Edo de Waart holland karmester állt. Erről is beszélgettem az előadás előtt Dobra János karmesterrel, akinek nevéhez fűződik — szintén a ’80-as években — Rachmaninov Vesperásának számos előadása és lemezkiadása a Tomkins Énekegyüttessel.
Magyar Valentin koncertjét egy dialógus előzte meg, a művészt pályafutásáról és a lemezről Várallyay Fülöp kérdezte. A beszélgetéshez tökéletes környezetet nyújtott a terem csodálatos park háttere. A művész szavait idézzük: „Szergej Rachmaninov munkássága mindig is előkelő helyet foglalt el a szívemben. Első lemezem repertoárját a számomra legkedvesebb, zongorára komponált műveiből állítottam össze. E darabok mindegyike rendkívül erős érzelmi töltettel rendelkezik, egymástól független világokat és képeket jelenítenek meg. Remélem, hogy ezek a zenei képek a hallgatóság lelki szemei előtt is meg fognak jelenni, és bele tudnak majd helyezkedni a művek által előidézett érzetekbe, hangulatokba.”
Magyar Valentin a koncert első felében felváltva játszotta a szerző etűdjeit (Études-Tableaux) és prelűdjeit. Ezúttal a komponista legnépszerűbb cisz-moll prelűdjét az előadó nem tűzte műsorára. Egy átiratot is hallhattunk, Fritz Kreisler által feldolgozott Liebesliedet (Szerelmes ének).
A művész játékát lehet szeretni. Visszafogott, leheletfinom billentések mellett megmutatta oroszlánkörmeit, kivételes technikáját a g-mol prelűd határozott játékában (talán ez a darab a már említett cisz-moll mellett a legismertebb). Nagyobb gesztusok nélkül játszott, és nem szégyellte érzelmeit sem kifejezni.
A koncert második felében más romantikus szerzők műveit hallhattuk. A ritkán előadott Liszt Mefisztó-polkája után Schubert nagyon kedves Három zongoradarabja következett. Liszt Első Mefisztó-keringője zárta a sort.
Egy nagyon szép koncertnek lehettünk résztvevői. Magyar Valentin kivételes tehetség, és Rachmaninov interpretálása különösen kiváló. A nézők is így látták, a lemezt dedikáló asztal előtt hosszú sor kígyózott. Várjuk a következő Rachmaninov-lemezét!