Ám még komoly szakemberek, atomfizikusok is vitában állnak egymással, ezért aztán az, aki nem sokat ért hozzá, nehezen tudja eldönteni, kinek van igaza. Az biztosra vehető, hogy mint mindennek, ennek is vannak hátrányai, veszélyei. A radioaktív hulladék elhelyezésének problémája például lényegében még mindig megoldatlan. Jelenlegi ismereteink szerint rendkívül veszélyes anyagok keletkeznek és maradnak hátra az atomreaktorok működtetése során. Úgy tudjuk, körülbelül 10 000 évig kell gondoskodni azok biztonságos elhelyezéséről. De nem mellékes szempont az sem, hogy a magas biztonsági normák ellenére is történhetnek (történtek is) balesetek. Műszakilag lehetetlen a 100 százalékban biztonságos erőművek megépítése. Merénylők, terroristák, diverzánsok célpontjai is lehetnek. Országunkban a csernobili baleset után moratóriummal tiltották be az atomerőművek építését. Az utóbbi időben azonban többször is elhangzott, hogy Szerbia mégiscsak építene, vagy valamely szomszédos országgal közösen működtetne olyan erőművet, amely nukleáris technológia felhasználásával termelne áramot. Olyan időket élünk azonban, hogy a nézőpontok, a tények magyarázata gyakran változik. A napenergia felhasználásával kapcsolatban merülnek fel aggályok, mert nem a napelemek működtetése okoz környezeti károkat, hanem azok gyártása, illetve az esetleges újrahasznosítás sincs még megfelelő módon megoldva. Még az is elképzelhető, hogy egyszer a szenet is „rehabilitálják”, hiszen bizonyos források szerint ma már létezik olyan technológiai megoldás, hogy az erőművekben a szenet úgy égetik el, hogy az nem jár káros anyagok kibocsátásával.

Szalai Attila rajza

Környezetünket átalakítottuk, a legtöbb helyen súlyosan beszennyeztük. Mind fontosabb kérdéssé vált a tiszta energiára történő átállás, hiszen az emberiség jövője függ tőle. Az utóbbi évek energiaválsága még inkább megerősítette a törekvéseket. Az Európai Unió 2022-ben tiszta energiaforrássá nyilvánította a korábban még nemkívánatosnak tekintett atomenergiát, valamint a földgázt is. Kétségtelen, hogy vannak olyan érvek, amelyek a nukleáris energia technológiaváltásban betöltött kulcsszerepe mellett szólnak. A Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya szerint a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében a globális atomenergia-kapacitásokat 2050-re meg kellene duplázni. Egyes szakértői vélemények szerint az újrahasznosítás a nukleáris energetikában már nem a jövő, hanem a jelen. Ha azonban a politikai érdek majd úgy diktálja, elképzelhető, hogy az atomprogramokat ismét megpróbálják nemkívánatosnak nyilvánítani, illetve betiltani. 

A gazdaság versenyképességének szempontjából kulcsfontosságú, hogy a villamosenergia-rendszer képes legyen megfelelni az alapjában módosuló és növekvő igényeknek. A termelői és a fogyasztói oldalon megfigyelhető rohamos változások elkerülhetetlenné teszik az elektromos hálózatok kapacitásának gyors növelését. Világszerte paradigmaváltás tapasztalható az energiarendszerek fenntartása és működtetése területén. Mindez radikálisan átalakítja a termelés, elosztás és felhasználás elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlatát. A megújuló energiaforrások és a környezetbarát termékek terjedésével — nem mellékesen — a megváltozott fogyasztási szokásokhoz is igazodni kell.