home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Ma van az aradi vértanúk emléknapja
Kartali Róbert
2021.10.06.
LXXVI. évf. 40. szám
Ma van az aradi vértanúk emléknapja

Október 6-án gyászol a magyarság. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után ezen a napon végezték ki a tizenhárom aradi vértanút.

A vajdasági központi megemlékezést az aradi tizenhármak délvidéki zarándokhelyén, az eleméri Szent Ágoston katolikus templomban tartották meg. A megemlékező gyászmisét Msgr. dr. Német László nagybecskereki megyés püspök celebrálta, a testvéregyházak elöljáróinak részvételével. Beszédet mondott dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

— Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap. A magyar nemzet gyásznapja, de a megemlékezés jóval korábbi, 1849. október 6-án már a késő délelőtti órákban megkezdődött a megemlékezés. Ez egy olyan esemény volt, amelynek az volt az egyértelmű célja, hogy megfélemlítse a nemzetet. De éppen az ellenkezőt sikerült vele elérni, nem megfélemlítette, hanem összekovácsolta és bátorította eleinket. Hajlamosak vagyunk elsődlegesen csak a gyászra, a mártíromságra gondolni, de arra nem, hogy ezeknek a nemzeti hőseinknek az áldozata nem volt hiábavaló — nyilatkozta Pintér Attila. — Egyrészt nekik is köszönhető, hogy csaknem két évtizeddel később létrejött a kiegyezés, és egy olyan gazdasági fejlődés kezdődött Magyarországon, amelynek az eredményei, pozitív hatásai a mai napig is jól láthatóak szerte a Kárpát-medencében. Október 6-án ezekre a pozitívumokra is feltétlenül emlékeznünk kell amellett, hogy megemlékezünk mártírjainkról — emlékeztetett a nagykövet.

A délvidéki magyarság szempontjából az eleméri megemlékezés az itt élő magyarság szülőföldhöz való ragaszkodását, a szülőföldön való harcát példázza, hiszen 1848/49-ben éppen ezen a tájon folytak a legnagyobb harcok — emelte ki Hajnal Jenő. Mint mondta, az itt élő magyarság hol menekülve, hol a saját talp alatti földjét védve tapasztalta meg, mit jelent megőrizni a szülőföld szabadságát.

Az emlékező közösség megkoszorúzta Kiss Ernő mellszobrát, melyet 2016-ban emeltek emlékére a templomkertben, majd sírjánál elhelyezték a kegyelet virágait. Hamvait a templom alatti kriptában őrzik, kivégzése után tisztiszolgája titokban kihantolta, és álnéven temette el az aradi temetőben. Néhány hét után Katalinfalván temették újra, itt tizenhat évig nyugodott, majd az eleméri családi kriptában lelte meg végső nyughelyét. Így az aradi tizenhármak közül ő az egyetlen, akinek földi maradványait Vajdaságban helyezték örök nyugalomra.

A templomot Kiss Ernő építtette még 1845-ben. A szentély mára az aradi vértanúk vajdasági emlékhelye lett. Rajta kívül vajdasági kötődése van még a zombori Schweidel Józsefnek, továbbá a nagybecskereki Lázár Vilmosnak, a németországi származású Leiningen-Westerburg Károly pedig Törökbecsére nősült. Damjanich János szerb, Knezich Károly pedig horvát származású volt.

Fényképezte: Kartali Róbert

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..