Ács József képzőművész, pedagógus, kritikus 1914. november 14-én született Topolyán. 2013-óta ezen a napon ünnepeljük a vajdasági magyar képzőművészet napját. Erről a Magyar Nemzeti Tanács hozott határozatot.
Ács József tanulmányait a belgrádi Királyi Művészeti Iskola pedagógia szakán végezte 1938-ban, majd a belgrádi Képzőművészeti Akadémia tanulója 1941 áprilisáig. 1941 és 1953 között az újvidéki és a zentai gimnáziumban rajztanár, 1953–1956 között az újvidéki iparművészeti iskola igazgatója. 1956-tól 1980-ig a Magyar Szó képzőművészeti kritikusa, a lap állandó rovata, a Képzőművészeti Iskola az ő nevéhez fűződik. 1952-ben megalapította az az első jugoszláv művésztelepet Zentán. 1953-ban a topolyai, 1954-ben az óbecsei, 1956-ban az écskai, művésztelepeknek lett alkotója és szervezője. Számos egyéni és csoportos kiállítást jegyez az életművében. 1960-ban Forum Képzőművészeti díjat kapott, 1969-ben Újvidék város Októberi díját, 1973-ban a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat érdemelte ki, de más elismerések birtokosa is. Ács József 1990-ben hunyt el Újvidéken.
Fotó forrása: Hommage à Ács József Facebook-oldal
Művészetének fejlődési szakaszi a posztimpresszionizmus, a szocialista realizmus, az expresszionizmus, a szürrealizmus. 1968 volt alkotói korszakának fordulópontja, utána alakította meg az EK (Első Kísérlet) nevű csoportot, mely gazdasági, termelési és társadalmi kérdésekre keres választ. Papírszobrai az 1968 utáni korszakának jelentős kifejező alkotásai. A tér irányába való nyitás első kísérletei az 1979-1980-ban készült politikai tematikájú művei, zsák és kifeszített vászon kompozíciók.
Forrás: Wikipédia
