Balázs orvos és püspök volt a mai Törökország területén. Élete korai szakaszában visszavonult egy barlangba remeteéletet élni. Számos legenda övezte. A legismertebb szerint egy kisfiú torkából kiemelt egy halszálkát, ezzel megmentve a gyermeket. Annak édesanyja hálából ételt és gyertyát vitt neki a barlangba. Ennek emlékére végzik a katolikus egyházban ezen a napon a torokszentelést, vagyis a balázsolást.
Szent Balázs emléknapja a tél végét jelzi. Ha ezen a napon esik, akkor jég veri majd el a nyáron a termést. Az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól. Egyes helyeken a szőlősökben ezen a napon megmetszettek egy-egy tövet a kert négy sarkában, hogy Szent Balázs távol tartsa a terméstől a madarakat az év folyamán.
Néhol még ma is szentelnek almát vagy kiflit, ami megelőzi a torokfájást. Régen a kisiskolások adománygyűjtő Balázs-járást tartottak tanítójuk részére. Balázs püspök életét elevenítették fel. Beöltöztek maskarába, és a házaknál eljátszották a szent életű ember történetét. Cserébe egy szál kolbászt, hurkát vagy más falatokat kaptak, melyeket elvittek tanítójuknak.
A keleti egyházak ismert szentje. Pásztorbottal, püspöki ruhában ábrázolják. Gyakran tart kezében két egymást keresztező gyertyát, ami a torokgyógyítás legendájára utal. Néha gyermek is van mellette, akinek a torkából eltávolítja a szálkát. Orvosok és fúvós muzsikusok védőszentje. Torokbajban szenvedők kérik közbenjárását.
![]()