Gyilkos kór pusztít Dél-Koreában

Egyre többen esnek áldozatul Dél-Koreában az úgynevezett MERS-fertőzésnek vagy -vírusnak. Eddig tizennégyen haltak meg, sokakat pedig kórházban ápolnak. A járvány miatt már 2900 embert helyeztek karantén alá, és 2470 iskolát, illetve óvodát zártak be ideiglenesen az ázsiai országban. A betegség május végén ütötte fel a fejét Dél-Koreában, vélhetően egy Szaúd-Arábiában járt férfi által került be az országba. A MERS-vírus — melyet 2012-ben azonosítottak először — neve az angol Middle East Respiratory Syndrome, azaz a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes kezdőbetűiből áll. Köhögéssel, lázzal, légzési nehézségekkel járó légúti megbetegedést okoz és vírusos tüdőgyulladást idézhet elő. A betegek halálozási aránya magas, 40,7 százalékos — egyelőre nem létezik semmilyen gyógymód.

MERS-vírus már Európában is?

Az elmúlt napokban egy dél-koreai állampolgárságú férfit MERS-fertőzés gyanújával szállítottak a Pozsonyi Egyetemi Kórházba. A betegtől mintát vettek, melyet egy prágai laboratóriumba küldtek. Ha bebizonyosodna, hogy a pozsonyi kórházban ápolt beteg MERS-vírussal fertőződött, akkor a betegség akár Európában is elterjedhetne. A laboratóriumi eredmények azonban egyelőre nem erősítik meg a feltételezést. A férfi négy vérmintája közül ugyanis három negatív volt, a negyedik pedig határértéket mutatott. Ettől függetlenül Peter Bubla, a szlovák egészségügyi tárca szóvivője azt közölte, hogy a járványügyi előírásoknak megfelelően újabb vérmintákat küldenek vizsgálatra, és csak ezek alapján az eredmények alapján állíthatják majd bizonyosan, hogy a férfi nem MERS-vírussal fertőződött meg. Addig elkülönített kórteremben marad a pozsonyi egyetemi kórház infektológiai osztályán.

Európa és Latin-Amerika találkozott

Brüsszelben kétnapos csúcstalálkozón tárgyaltak az Európai Unió és a latin-amerikai országok csúcsvezetői. Az EU, illetve a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének közös kongresszusán 61 ország vett részt, közülük 42 a legmagasabb állam-, illetve kormányfői szinten képviseltette magát. A rendezvényen a többi közt szó esett Európa és Latin-Amerika kereskedelmi-gazdasági együttműködésének fejlesztéséről, a klímaváltozással kapcsolatos teendőkről, a terrorizmussal szembeni fellépésről, illetve különféle fejlesztéspolitikai kérdésekről. A csúcstalálkozón brit—argentin pengeváltásra is sor került a Falkland-szigetek hovatartozása ügyében. Héctor Timerman argentin külügyminiszter felvetette országa igényét a Tűzföld közelében fekvő szigetcsoportra, és gyarmatosítóként jellemezte a britek magatartását. David Cameron brit miniszterelnök visszautasította és fenyegető jellegűnek minősítette az argentin külügyminiszter kijelentését.

Putyin a pápánál járt

Ferenc pápával tárgyalt a Vatikánban Vlagyimir Putyin orosz államelnök. A találkozón főként a békéről és a népek közötti szolidaritásról esett szó. A katolikus egyházfő arra kérte Putyint, hogy tegyen meg mindent a béke érdekében. A pápa súlyosnak nevezte az Ukrajnában kialakult humanitárius helyzetet, és szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé a segélyszállítmányok akadálytalan célba jutását. A találkozón téma volt még Szíria helyzete is. Ferenc pápa és az orosz elnök egyetértett, hogy ebben a szintén konfliktusokkal terhelt térségben is minél gyorsabban békét kell teremteni a nemzetközi közösség közreműködésével. A találkozó végén az orosz elnök az egyházfőnek egy aranyszállal horgolt képet ajándékozott, melyen a Megváltó Krisztusnak szentelt — és a szovjet időkben elpusztított — moszkvai székesegyház látható. Ferenc pápa egy béke angyalát ábrázoló érmét adott Vlagyimir Putyinnak. Az egyházfő kiemelte, a béke angyala minden háborút legyőz, és a népek közötti szolidaritásról beszél. 

Eurovízió mint egyetemi tantárgy

Meglehetősen furcsa módon igyekszik megismertetni Európát a hallgatókkal a Melbourne-i Egyetem. Az ausztrál oktatási intézmény ugyanis az eurovíziós dalverseny által próbálja bemutatni Európát a szigetország diákjainak. Mint ismeretes, Ausztrália az idén először vett részt az Eurovízión. Valójában ezért is indított a Melbourne-i Egyetemen egy három hónapos kurzust. A képzés célja, hogy a hallgatók mélyebb betekintést nyerjenek az európai létbe, illetve hogy megértsék az európai integrációt, az EU folyamatos bővülését, valamint egy nemzet mint márka felépítését a verseny új részvevői által. A kurzus sok szempontból — nyelv, kultúra, nemzeti és egyéb sokszínűség — veszi górcső alá Európát. Az egyetem hallgatói kézikönyve úgy fogalmaz, hogy a tantárgy célja Európa bemutatása a diákoknak a kontinens legnagyobb, évente megrendezett médiaeseménye segítségével. A negyedéves képzés teljesítésének feltétele a heti két és fél órás oktatáson való részvételen túl két esszé megírása a témában.

Vészesen fogy a Föld olajtartaléka

Csupán 52 évre lehet elegendő a Föld olajtartaléka. Mindez a BP brit olajipari óriáscég energiaipari jelentéséből derült ki. A Statistical Review of World Energy című kiadvány szerint tavaly Oroszország olaj- és gáztartaléka bővült a legnagyobb mértékben, 10 milliárd hordóval, az ország össztartaléka meghaladja a 100 milliárd hordót. Ezzel a hatodik helyre lépett a világ legnagyobb olajtartalékot birtokló államai rangsorában — Venezuela, Szaúd-Arábia, Kanada, Irán és Irak mögött, megelőzve Kuvaitot és az Egyesült Arab Emírségeket. Az Egyesült Államok tartaléka tavaly 48,5 milliárd hordóra nőtt az egy évvel korábbi 44 milliárdról. A világ olajtartaléka a BP jelentése szerint összesen 1700 milliárd hordót tesz ki, ez pedig több mint 52 évig lenne elegendő a Föld országai energiaigényének kielégítésére.