A többletet az adósságra

Frank Janmaat, az EU Szerbiába akkreditált tagja az RTS állami televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Szerbiának tovább kell folytatnia a megkezdett reformokat, s elsősorban az átalakításra váró vállalatokra, illetve a munkahelyteremtésre kell fókuszálnia. Az európai diplomata szerint a szerb kormánynak megfontoltságot kell mutatnia a bér és a nyugdíj emelése tekintetében, mivel sokkal célszerűbb lenne az ország adósságának a rendezése. Janmaat azt is nyomatékosította, hogy ez a kijelentése egyúttal Brüsszel egyik ajánlása Szerbia vonatkozásában. (RTS)

Elvesztették a státust, de a fizetést megtartották

A Szerb Villanygazdaságban negyvenhárom igazgató maradt tisztség nélkül, ettől függetlenül szinte egyiküknek sem csökkent a fizetése. A Večernje novosti úgy tudja, ez volt annak az alkunak az ára, amely végül a tisztségük megszűnését eredményezte. Egyébként az eredeti tervek szerint összesen háromszáz vezetőmunkahelyet számoltak volna fel, a funkcióktól most megvált káderek azonban átlagban továbbra is 100 000 dinárt keresnek havonta. (Večernje novosti)

Napokon belül kiderül

A Danas úgy tudja, hogy a héten Kori Udovički miniszterelnök-helyettes bejelenti majd a közszférában elbocsátandók pontos számát. Mindmáig nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan dolgoznak a szerb adminisztrációban — a számot nagyjából félmillióra becsülik. Előreláthatólag 7—15 000 embernek fognak felmondani. (Danas)

Hét hónapos késlekedés

A Honvédelmi Minisztérium hét hónappal az ünnepélyes megemlékezés után fizette ki azt a 7,5 millió dinárt, amennyibe az első világháború kitörésével kapcsolatos marketinganyag került. Az egyetlen szépséghiba csupán az, hogy az ezzel kapcsolatos kitűzők, határidőnaplók csak 2015-ben lettek leszállítva. A Blic úgy tudja, a késlekedés oka az volt, hogy Bratislav Gašić honvédelmi miniszter és a hadsereg vezérkara nem tudott egyetérteni abban, melyik logót használják fel a megemlékezésre. (Blic)

Koszovó az első számú kérdés

Nikola Selaković igazságügyi miniszter szerint Vučić miniszterelnök brüsszeli és berlini útjai azért fontosak, mert Koszovó státusza továbbra is az első számú politikai kérdés Szerbiában. A miniszter szerint országa a brüsszeli egyezmény ráeső részét teljesítette, s örömének adott hangot, hogy ezzel kapcsolatban mind Brüsszelből, mind Berlinből kedvező reakciók érkeztek. (Tanjug)

Mi lesz az Alkotmány preambulumával?

A múlt héten kezdte meg ülését az a parlamenti bizottság, amely a szerb alkotmánymódosítást készíti elő. A helyzet jelenlegi állása szerint nem fog megkérdőjeleződni a preambulum ama kitétele, amely Koszovó és Metóhiát a szerb állam alkotóelemeként határozza meg. Zoran Babić elnöklő szerint minden téma napirendre fog kerülni, és természetesen a legegyszerűbb kérdések megoldásával kezdik majd a tárgyalásokat. (B92)

Nikolić koszovói platformjáról

Milan Nikolić politikai elemző szerint a szerb köztársasági elnök Koszovó-platformjának — mely Szerbián belül széles körű önkormányzati hatáskört adna Koszovónak — valójában Tomislav Nikolić pozíciójának erősítése a célja. A szakember szerint az sem véletlen, hogy ez a kérdés éppen most került elő. Nikolić elnök ugyanis a saját szerepe erősítésére törekszik, mivel elképzelhető, hogy az új politikai rendszer egyfajta kancellári irányba mozdulna el, illetve az is, hogy a jövőben a parlament fogja megválasztani a köztársaság elnökét. (B92)

Rendkívüli választások?

A B92-nek adott hétvégi interjújában Aleksandar Vučić a legaktuálisabb politikai kérdésekről fejtette ki véleményét. A többi közt Nikolić államelnök Koszovó-platformja is szóba került. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a Nyugatnak ezzel kapcsolatban igen negatív az álláspontja, de ő nem kíván konfliktusba keveredni az ország elnökével. A miniszterelnök azt is elismerte, hogy rendkívüli választásokra utaló hangulat érzékelhető a szerb közéletben, és nem tartja elképzelhetetlennek az előre hozott parlamenti választások megtartásának lehetőségét sem. (B92)