home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Liba sütve, főzve és tépve
Tóth Lívia
2017.11.18.
LXXII. évf. 45. szám
Liba sütve, főzve és tépve

Tiszaszentmiklóson a falu nevét viselő magyar kultúrkör szervezésében tartották meg az I. Libanapok elnevezésű rendezvényt.

A hagyományteremtő szándékkal útjára indított eseményen 35, főleg vajdasági csapat vett részt, emellett magyarországi és romániai vendégek is voltak a megmérettetést vállalók között.

Faluhelyen a legtöbb udvarban még manapság is található öt-tíz liba, viszont egykor sokkal nagyobb számban tenyésztették ezt a gágogó, szárnyas jószágot. Ennek ellenére libaétel csak különleges alkalmakkor került az asztalokra: a libasült, a libacomb áhított és ritkán elérhető csemege volt. Emlékszem a gyermekkori mondókánkra, mellyel gyakran hecceltük egymást: nyomd meg a gombot, kapsz egy libacombot. Nagy költőnk, József Attila is libasült után vágyakozott az első, ismert versében, melyben elképzelte, mit tenne, ha gazdag lenne: „De szeretnék gazdag lenni / egyszer libasültet enni…”

A Tiszaszentmiklós Magyar Kultúrkör rendezvényén szorgoskodók főleg pörköltet, paprikást főztek a libahúsból, a romániai Csanádról érkezett csapat libatöpörtyűt, libamáját, töltött libanyakat is sütött, sőt, még ludaskását is készített, az egyik pultnál pedig öt nyársra fűzött liba pirult a tűz felett. A csoportok alkalomhoz illő nevet választottak maguknak: Bazsa Mári Libája, Gőgös Gúnár Gedeon, Nincsen Libám, Libakergetők, Vezérgúnár, Tollas Lányok stb.

Az egybegyűlteket dr. Nenad Katanić mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszterhelyettes, Stana Đember, Csóka község polgármestere, Josip Češljar, Tiszaszentmiklós helyi közösségének elnöke és Reperger Miklós fő szervező, a Tiszaszentmiklós Magyar Kultúrkör elnöke köszöntötte. Üdvözlő szavaikkal arra utaltak, hogy a hagyományok ápolása és átörökítése mellett a libatenyésztésre mint gazdasági ágazatra is szeretnék felhívni a figyelmet. Azt remélik, hogy a november 11-ei Márton-naphoz kapcsolódó esemény néhány év múlva helyet kaphat Vajdaság idegenforgalmi kínálatában.

Ősz Szabó Imre felsőhegyi mesterszakács, a rendezvény fő tanácsadója elmondta, a libanapokkal arra is szeretnének rámutatni, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetben a libatenyésztés is egy lehetőség a megélhetésre. Szavait megerősítette Gulyás Csaba tollfelvásárló is, aki szerint érdemes libát nevelni, hiszen a húsa értékesíthető, a toll eladásából pedig a tenyésztő lefedheti az összes költséget.

— A régi Jugoszláviában csak Vajdaság területén 5-6 millió liba volt, ez a szám pillanatnyilag nem haladja meg a 100 000-et. Tudom, hogy a kopasztást sokan állatkínzásnak tartják, de ehhez a művelethez is érteni kell, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzunk az állatnak. Én a reformtépés híve vagyok, mi csak a hasznosítható tollat tépjük, a nyak-, szárny- és farktollat a helyén hagyjuk. Tizenöt fős csapatom van, Vajdaság-szerte 8-9000 libát tépünk hathetente, mert ezt a munkát 42-44 naponként kell elvégezni — hallottuk Gulyás Csabától. Hozzátette, felvásárlóként a régmúltat kívánja visszahozni, amikor egy mázsa kukorica ugyanannyiba került, mint egy kiló toll.

Mivel közeledik a Márton-nap, amikor libaétket szokás feltálalni, elmondjuk, hogy a liba kilójáért élősúlyban 200-250, konyhakész állapotban pedig 400-450 dinárt kell fizetni.

A szervezők igyekeztek a gyermekeket is bevonni a programba, ezért Gyertek haza, ludaim címmel rajzpályázatot hirdettek óvodásoknak és általános iskolásoknak. A felhívásra mintegy 170 szebbnél szebb munka érkezett Csókáról, Hódegyházáról, Tiszaszentmiklósról, Felsőhegyről, Bogarasról és Zentáról.

A versenyszámok közül a leglátványosabb a libatépés volt, a feltámadó szél ugyanis valóságos hóesést varázsolt a fehér tollakból. Ebben a kategóriában a péterrévei Tobdžić Piroska bizonyult a legügyesebbnek. A gasztronómiai zsűri tagjainak sok dolguk akadt, mintegy tíz kategóriában — az ételen kívül a forralt bort, a pálinkát, az otthon elkészített savanyúságot és a kuglófot is értékelték — kellett kiválasztaniuk a legjobbakat. A legízesebb libalevest és -ételt a Kislibák, illetve a zombori Liba Török Módra nevű csapat főzte, libatepertő-sütésben pedig a gunarasi Gúnáros csoport vitte haza az első díjat. A hajdújárási Öreg Gúnár Négy Lúddal csoport az egyéb ételek kategóriájában lett aranyérmes. A felsőhegyi Árok Mária és Szabó Ilona munkája külön dicséretben részesült, hiszen ők főzték a vendégek ebédjét, a finom gyöngytyúklevest és a libapörköltet. Az összesített versenyt a martonosi Réka és Libái csapat nyerte meg.

A libanapokat a mezőgazdasági minisztérium, a csókai önkormányzat, a tiszaszentmiklósi helyi közösség, valamint cégek és vállalkozók támogatták. Az esemény a délutáni órákban fejeződött be, viszont a kertek alatt sem a látogatók, sem a ludak nem fagytak meg, a jó hangulathoz a Sarkantyú tamburazenekar is hozzájárult.


A szerző fotói

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..