Radnóti Miklós a XX. század szépirodalmának kiemelkedő alakja. Verseit már évtizedek óta generációk szavalják, zenésítik meg. Életútjának utolsó hónapjait azonban a II. világháború és a munkatáborokban eltöltött idő árnyékolta be.
Hajvert Ákos és Tóth Péter Lóránt versmondók, valamint Vajda Noémi népdalénekes verses estet tartott Újvidéken, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban. Az előadók az irodalmi-történeti est keretében Radnóti élete utolsó évének bemutatásával tartalmas utazásra invitálták a hallgatókat. A harmincöt éves, az egyetemet summa cum laude minősítéssel abszolváló fiatalembert zsidó származása miatt küldték kényszermunkatáborba.
A szerző és az Európa Kollégium felvételei
1944 májusában a költő megkapta harmadik munkaszolgálati behívóját, közmunkára. Erre zsidó származása adott okot. A francia—magyar szakos középiskolai tanárt Szerbiába, Borba vezényelték, ahol a rézbányában termelték ki a hadipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagot, Radnótiék viszont a vasút kiépítésén dolgoztak. 6000 embernél is többet vittek el, sorsukat az előadók bizonyos momentumok megidézésével igyekeztek bemutatni. Így például a költő kálváriájának vajdasági momentumait is feldolgozták, melyek közül egyik a cservenkai vérengzés, melyet maga a költő is átél. Utolsó versei, a Razglednicák, az ekkor látott és átélt eseményeket, tájakat hivatottak átadni az olvasóknak.
Az esten olyan híres költemények szólaltak meg, mint az Éjszaka, Á la recherche, Nem tudhatom…, melyek mellett Kőszegi Ábel Töredék című könyvéből is hallottunk részleteket.
Az estet az újvidéki Európa Kollégiumban is megismételték az előadók. A két rendezvény között Tóth Péter Lóránt nyilatkozott lapunknak.
— Radnóti Miklós kálváriája és utolsó hónapjainak története ezer szállal kapcsolódik Vajdasághoz, illetve Szerbiához, hiszen életének utolsó hónapjait itt tölti el. Borból indítják el őt az erőltetett menet útján. Ekkor írja meg azokat a verseket, amelyek a mai napig a legfontosabb, béke-, ember- és hazaszeretetről szóló művek közé tartoznak. Az előadás címe Lélek vagyok, élni szeretnék, melyet a 2019. évi Bortól Abdáig tartó zarándokutamra készítettem el. Az összeállítás azóta már félezer bemutatkozásnál jár, és a Bori notesz verseivel, valamint Kőszegi Ábel Töredék című munkájával mutatja be, írja le Radnóti Miklós utolsó hónapjainak történetét. Ma a Petőfi Sándor MMK-ban közösen emlékeztünk Radnóti Miklósra halálának 80. évfordulója alkalmából.
