Másfél éve kelt életre Szabadkán az a kezdeményezés, amelynek célja, hogy bátorságot adjon a fiataloknak, és merjék megmutatni a tehetségüket. Arról, hogy ki szervezi a megmozdulást, mi a története, milyen elképzelés szerint valósul meg, és hogy mi következik október második felében, Szekeres Jánossal, az UrLik megálmodójával és szervezőjével, kulturális aktivistával — vagy ahogyan ő mondja, egyszerűen csak kultivistával — beszélgettünk.

* Kik vagytok, és mit jelent az, hogy UrLik?

— Mi egy kulturális aktivitást fejlesztő nonprofit csoport vagyunk. A nevünk UrLik, mely az Urban Liriks rövidítése. Itt dolgozunk Szabadkán tavaly június óta, habár egyelőre még nem regisztráltuk magunkat. Másfél éve szervezünk rendezvényeket, az első évben tizenkettőt, azóta még négy kisebbet, ahol körülbelül 85-90 ifjú művész mutatkozott be, fiatal költőknek, festőknek, előadóknak nyújtunk ugyanis esélyt arra, hogy megmutassák a tehetségüket. Főleg amatőrökkel foglalkozunk, de persze nem zárjuk ki a profikat, sőt, az idősebbeket sem.

* Honnan indult az Urban Liriks elképzelése?

— Tavaly a Balans Stúdió tulajdonosa, Edvard Halas megkért, hogy szervezzünk egy költészeti estet a Múzeumok Éjszakájára. Eleinte nem nagyon tetszett az ötlet, aztán ahogy belegondoltam, körülbelül két perc alatt rájöttem, hogy igenis szeretnék ilyen programban részt venni. Visszatértem oda, ahonnan egykor elindultam. Olyan fiatalokkal szerettem volna dolgozni, akik zenével, abban az időben hiphopzenével, vagyis rappel foglalkoznak. Ezt a stílust ugyanis nem nagyon szeretik az emberek, ezért nem is hallgatják, és nem figyelnek rá, hogy milyen szöveget mondanak a fiatalok, pedig nagyon jó mondatok hangzanak el. Így az Urban Liriks-estre először olyan fiatalokat hívtam, akik zenével és költészettel foglalkoznak. 

* Tehát zenélni hívtad őket, de a hangsúly igazából a szövegen volt, ha jól értem...

— Úgy volt, de most már kiszélesítettük a kört, vannak festmények, performance-ok, és ha minden igaz, most már lesz tánc is. A szépművészeteket kapcsoljuk be.

* Hogyan fejlődött a rendezvény?

— Az első évben úgy dolgoztunk, hogy minden másfél hónapban tartottunk egy művészeti estet. Aztán márciusban lehetőséget kaptunk a Kortárs Galériában — akkor még Képzőművészeti Találkozó volt —, hogy a 7. UrLik keretében kiállítást rendezzünk a középiskolások munkáiból. Ez nagyon szép esemény volt, mert azt mutattuk be, hogy mit rajzolnak a gyerekek órán az asztal alatt, amikor unatkoznak. Ilyen intim rajzokat pedig nagyon ritkán lehet látni. A galériában csak a képzőművészeti részt tartottuk meg, a költészeti és az akusztikus zenei részre másik helyszínen került sor. Egy hétig állt a kiállítás, és ugyanígy hét napon át folytak a művészeti estek is. Ezután nagyon sok olyan fiatal jelentkezett, aki szeretett volna fellépni, így arra jutottunk, hogy ismét tartsunk egy többnapos rendezvényt. Nem fesztivált akartunk, de az lett belőle, júniusban egy 8 + 5 napos programsorozatot tartottunk a Klein House-ban, ahol mindennap lehetett beszélgetni a művészekkel, meg lehetett tekinteni a kiállítást, gazdag volt a program, és nagyon sikeres is.

* Most ismét akcióra készültök. Mire számíthat a közönség?

— Októberre megint terveztünk egy kiállítást, de hogy ne csak egy éjszakán át tartson, október 24-én lesz a megnyitó a Klein House-ban, és 30-áig lesz megtekinthető a tárlat. De maga a rendezvény kétnapos lesz, a megnyitó után néhány nap kihagyással a zárónapon folytatjuk a programot. Ez alkalommal is sok fiatal művészt láthatunk. Ami érdekes, hogy most már nem csak Szerbiából, hanem Horvátországból, Boszniából, Montenegróból is jelentkeztek fiatalok, akik minőségi alkotásokkal pályáztak. Már csak azt kell kitalálnunk, hogyan tudnánk a lehető legtöbb pályázónak teret adni. A kiállítás a street artról szól majd. Ez újdonság Szabadkán, ilyen még nem volt a városban.

* Csak befogadjátok és kiállítjátok a műveket, vagy műhelymunka is folyik nálatok?

— Amellett, hogy megrendezzük ezeket a művészeti esteket, az UrLiknak két további tevékenysége is van. Az egyik egy könyvklub. Úgy működik, hogy valaki három javaslatot tesz, és a részvevők szavaznak, hogy melyik könyvet fogják elolvasni, majd egy hónap múlva összeülnek, és megosztják egymással az olvasmányélményüket. Ebben a városi könyvtár is partnerünk. Az UrLik harmadik „része” a drámaszínpad, melynek munkájában fiatal amatőrök vesznek részt, akik megtanulhatják, hogyan lépjenek fel a színpadon. Vezetője Tijana Vladić Sekereš, akinek a segítségével azokat a verseket dolgozzák át  színpadra, amelyeket korábban az UrLikon lehetett hallani.

* Ezek szerint nincs állandó központotok, hanem ott léptek fel, ahol éppen helyet kaptok?

— Így van, eddig mindig szerencsénk volt, mert már a Balans Stúdió, a Kortárs Galéria, a Raktár Ifjúsági Klub és a Klein House is befogadott bennünket. A közeljövőben szeretnénk bejegyeztetni magunkat mint civil szervezetet, utána talán pályázni is tudunk. Irodára nincs szükségünk, de nem ártana egy terem, ahol tudnánk találkozni, workshopokat, próbákat, könyvklubokat tartani.

* Az októberi UrLikra már lejárt a pályázati határidő. Hogyan népszerűsítitek magatokat?

— Segít bennünket az Ifjúsági Iroda, vele együtt próbálunk meg közelebb kerülni a fiatalokhoz. Hirdetjük a rendezvényünket, próbálunk minél több fiatalt bevonni, ami szerencsére sikerül is, mert a városban nincs sok lehetőség arra, hogy bemutassák a tehetségüket. Habár egy kicsit még tartózkodnak tőlünk — valószínűleg azért, mert új szervezet vagyunk —, egyre többen jelentkeznek, de mi persze azt szeretnénk, ha még többen követnék a példájukat. Mutassuk be, hogy mennyi tehetség van ebben a városban, mert a fiatalok bujkálnak, de ez a rengeteg eddigi fellépő is bizonyította, hogy sokan vannak.

* Tapasztalataitok szerint mennyire nyitottak az ifjú generáció tagjai arra, hogy megmutassa a tehetségét?

— Miután kapcsolatba lépnek velünk, már minden könnyebb. Gyakran látjuk, hogy megijednek, amikor eljön a fellépés pillanata. De itt vagyunk mi, akik már igen régóta ezzel foglalkozunk, úgyhogy ha kell, akár a kezüket is megfogjuk, és elmegyünk velük a színpadig, hogy mondjanak néhány szót a festményeikről, felolvassák a versüket, prózájukat, vagy előadjanak valamilyen performance-ot. A fiatalok sokszor piszkálják egymást, ezért nagyon nehéz — főleg itthon, Szabadkán — kilépniük a tömegből, és megmutatniuk, hogy ők nemcsak iskolába járnak, jó a megjelenésük, hanem írnak verseket, festenek vagy énekelnek. Szeretnénk megmutatni, hogy vannak más fiatalok is, akik ilyesmivel foglalkoznak, és összekötjük őket. És akarnak is együttműködni, hamar összebarátkoznak, aztán már együtt jönnek, és úgy már mindjárt bátrabbak. Mindig van olyan ismerős is, aki csak azért jött el, hogy megnézze a barátját, és más szempontból is megismerje. Ezután már az a fiatal is nyíltabban vállalja azt, amivel otthon, a szobájában, a szabadidejében olyankor foglalkozik, amikor senki sem látja.

Az UrLik felvételei

Aki kíváncsi rá, hogy milyen is egy összművészeti est az UrLik szervezésében, az október 24-én, este látogasson el Szabadkán a Klein House-ba (Strossmayer u. 9.), és ha kedvet kap hozzá, akár fellépőként is bekapcsolódhat a következő rendezvénybe, melyre négy hónap múlva kerül sor. Addig is nézzetek szét a csoport Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/urliksubotica?fref=ts