„Legyen automatikus a segítség!”
Bíró Tímea
2020.12.27.
LXXV. évf. 52. szám
„Legyen automatikus a segítség!”

Kovács Hédi Kishegyesről indult, beleszeretett az Amerikai Egyesült Államokba, jelenleg pedig Budapesten az UNICEF és az Appy munkatársaként dolgozik. Szerinte a segíteni akarás és a nyitottság nem pozitív, hanem alaptulajdonsága kellene hogy legyen minden embernek.

* Mióta áll közel hozzád az emberek megsegítése, felkarolása?

— Mindig is ezen a területen szerettem volna tevékenykedni. Sok minden érdekelt, és végül a Magyar Tanszéken kötöttem ki, mert tudtam, hogy ez valamilyen módon kapcsolódik majd ahhoz a munkához, amelyet felnőttként végezni fogok. Elsősorban a háborús évek miatt nem volt könnyű Szerbiában felnőni, ez az időszak az én családomat is megviselte. Szegény sorsú gyerekekkel játszottam nap mint nap, volt rálátásom a nehéz élethelyzetekre. Valószínűleg gyerekkoromban alakult ki bennem a nagyfokú empátia. Annak ellenére, hogy igyekszem tartani a lépést a trendekkel, mindig lényegesebb volt az, hogy a pénzemet ne egy drága táskára költsem el, hanem valami értelmes, jobb és nemesebb célra szánjam. Fontos számomra, hogy segítsek másokon: mindig csodálattal gondoltam Audrey Hepburnre vagy Teréz anyára, akik igyekeztek jobbá tenni a rászorulók életét. Évekkel ezelőtt szerettem volna az UNICEF munkatársa lenni, de ezeknek a szervezeteknek a székhelye általában a fővárosokban van, én pedig nem szerettem volna Belgrádba költözni. Amikor Budapestre jöttem, elkezdtem figyelni az UNICEF Magyar Bizottság munkáját. Tavaly éppen akkor volt egy pályázati kiírás, amikor hazaértem Amerikából, és jelentkeztem az önkéntes koordinátori pozícióra. Hatalmas öröm, büszkeség volt számomra, hogy felvettek, és csatlakozhattam ehhez a szervezethez. Ez alatt a több mint egy év alatt természetesen bővült a munkaköröm: különféle projektumokban veszek részt, és így jöttem rá arra, hogy főként a kommunikáció és a marketing érdekel egy-egy ilyen szervezetnél. A kommunikáció révén tudom képviselni azokat az ügyeket, amelyek számomra fontosnak, így tudom hallatni a hangom. Hálás vagyok az UNICEF-nek, hogy rávezetett erre az útra. Január végéig önkéntes koordinátorként tevékenykedem a szervezetnél, illetve operatív ügyeket is intézek.


Kovács Hédi

* Te voltál az UNICEF Gyerekkuckó egyik projektkoordinátora is. Mit takar ez a kezdeményezés?

— A koronavírus megjelenésekor indítottuk el a Gyerekkuckót, mely voltaképp kisgyerekek számára összegyűjtött, az UNICEF Magyarország szakemberei által ellenőrzött videókat — meséket, verseket, különféle foglalkozásokat — tartalmaz. Ezáltal szerettük volna megkönnyíteni az otthon dolgozó szülők munkáját, elviselhetőbbé tenni számukra ezt az időszakot. Emellett egy másik program keretében az önkéntesekkel gyermek- és anyaotthonokba, gyermekkórházakba is ellátogattunk, segélyszállítmányt vittünk nekik egész Magyarország területén.

* Köztudomású, hogy nehéz bekerülni a szervezethez, de mégis hány munkatárssal működik?

— Az UNICEF Magyarország állandó munkatársainak száma 15 és 25 között mozog. Sok külsős munkatársunk van, de mivel alapítványként funkcionálunk, ezért meg vannak határozva a pénzügyi kereteink. Az UNICEF az egyik legismertebb szervezete az ENSZ-nek, szerencsére nagyon sokan szeretnének csatlakozni hozzá, így évente 300-400 önkéntes jelentkezik. Itt különböző időtartamú, típusú önkénteskedésekre kell gondolni.


Az Appy Adományautomatája (Volom Sára felvétele)

* Megtalált egy másik szervezet is, az Appy, mely szintén a gyerekek megsegítésével foglalkozik.

— Így van, kommunikációs munkatársként tevékenykedem, valamint a PR és a marketing területen végzem a munkámat az Appynél, mely ernyőszervezetként tizenhárom nonprofit szervezetet támogat. Úgy gondolom, az Appynek meglehetősen egyedülálló modellje van az egész világon, hiszen az a rendeltetése, hogy ennek a tizenhárom szervezetnek a működését segítse. Olyan nonprofitokról van itt szó, amelyek hátrányos helyzetű, beteg vagy sérült gyerekek megsegítésével foglalkoznak különféle színterekben, és eltérő perspektívából megközelítve. Idetartozik például a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vagy a Mosoly Alapítvány. Folyamatosan lehet csatlakozni az Appyhez, tehát nyitottak vagyunk minden ilyen jellegű együttműködésre. A karácsonyi időszakban a már említett tizenhárom szervezetnek kampányolunk az Adományautomatával.

* Hogyan működik az Adományautomata? Ha jól tudom, egy snackautomatát alakítottatok át.

— Az az egyik legfőbb célunk az Adományautomatával, hogy megmutassuk az embereknek, mennyire egyszerű adományozni. A karácsony ünnepét a legkönnyebb ennek érdekében megragadni, hiszen ebben az időszakban többen jótékonykodnak. Nem az az elsődleges cél, hogy több millió forintot gyűjtsünk össze — persze az is szuper lenne —, hanem hogy megmutassuk az automatával, adományozni mindössze néhány gombnyomással is lehet. Azt tapasztaltuk, nagyon sok ember nem tudja eldönteni, hogy kinek a munkáját támogassa a rengeteg szervezet közül, ezért inkább nem is jótékonykodik. Mi tizenhárom lehetőséget mutatunk nekik: kiragadtuk a kontextusból ezeknek a szervezeteknek a misszióját, és beleültettük az Adományautomatába, így egyfajta ügyet képvisel mindegyik szervezet. Hogy konkrét példával éljek, van olyan lehetőség, hogy 2000 forintért vehetsz egy karácsonyi vacsorát, születésnapi tortát, vagy kifizetsz egy matekórát Borsodban. Az Amigos Alapítvány munkatársai ellátogatnak a kórházakba, ahol tanítják a gyerekeket, vagy önfeledt szórakozást nyújtanak nekik — egy-egy óra ilyen jellegű foglalkozást is lehet támogatni az Adományautomata által. A hosszú távú célunk az, hogy egyfajta attitűdváltást generáljunk az emberekben, ezért is az a szlogenje a projektumnak, hogy: Legyen automatikus a segítség! A segítségnyújtás végtelenül egyszerű, és fontos lenne felismerni azt, hogy kevés pénzből nagyon sokat tudunk tenni.

* Rengeteg helyen jártál. Ez mennyire hatott a világnézetedre és a tenni akarásodra?

— Biztos, hogy az értékrendem kialakulásához az is nagymértékben hozzájárult, hogy sok országban megfordultam, de azt kell mondanom, hogy a szegénységért sajnos nem kell messzire menni, látjuk eleget Szerbiában és Magyarországon is. Néhány évvel ezelőtt feltettem magamnak a kérdést, mi tesz engem boldoggá, és rájöttem, hogy az, ha segíthetek. Elképesztően sok gyereknek nem adatik meg, hogy tanuljon, hogy tiszta vizet igyon, holott ezek a legfontosabb gyerekjogok közé tartoznak, és nem szabad átnéznünk efölött. Elsősorban el kellene fogadnunk mindenkit, szélesíteni kell a perspektívánkat, nyitottabbnak és toleránsabbnak kell lennünk népek és nemzetek iránt, fontos lenne okosan szelektálni a közösségi és a hagyományos médiában megjelenő híreket — talán ez lehetne az első lépése egy boldogabb világ megteremtésének.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..