A Tudom én már… című dalos mesekönyvet mutatta be Tordán a Juhász zenekar. A kiadványból mesét és dalokat is hallhattak a megjelentek, természetesen hangszeres kísérettel. Az összekötő szöveget Juhász Gábor, a zenekar vezetője írta, a rajzokat Szalai Attila készítette. A rendezvényen fellépett a Juhász zenekar négy tagja: Juhász Gábor, Juhász Gyula, Vas Endre, Dvoracskó Szebasztián. A főleg gyerekekből álló nézőközönség nagyon élvezte az előadást, rengeteget tapsoltak, énekeltek, sőt többen táncra is perdültek.
A bemutató után Juhász Gábor arra a kérdésre, hogy ez a mese családi történet-e, mosolyogva azt válaszolta, hogy akár az is lehetne.
— A gyerekek nagyon fogékonyak a népzenére. Szerencse, hogy van olyan háttér-intézményrendszer, a művelődési otthonok és különböző szervezetek, ahol a gyerekek gyakorolhatják a népzenét (táncolhatnak, énekelhetnek, zenélhetnek). Ez mind annak az előfeltétele, hogy itt Vajdaságban magyarként megmaradhassunk. Mi is ezt a küldetést tűztük ki, amikor elkezdtünk gyerekanyagokat készíteni. 2009-ben jelent meg az első gyermeklemezünk. S azóta is járjuk a helységeket, óvodákat, intézményeket, gyerekrendezvényeket, ahol a legkisebbeknek megmutatjuk a népzenei kincset. Legjobb élet a vajdasági zenészélet — ez ma itt is elhangzott. A könyvnek nagy sikere van, sokan keresik. Nyolc lemezünk jelent meg eddig, de manapság a CD-lemezeket már nem igazán tudják meghallgatni az emberek sem laptopokon, sem a kocsiban az autórádión, ezért nagyon jó megoldás a könyvformátum, melyet lapozni is lehet, a QR-kódok segítségével pedig megismerhető a hanganyag. Jelenleg egy helytörténeti kiadványon dolgozunk, mely arról szól, hogy a magyarok honnan jöttek ide Vajdaságba, és milyen népzenei hagyományokat hoztak magukkal. Ezt is zenés, képes, leírásos kiadványnak tervezzük, de a Tudom én már… című könyvnek is szeretnénk folytatást írni.
Barna Nóra felvétele
A nézők közül is megkértem néhány gyermeket és szülőt, mondják el benyomásaikat.
Csernoh Viktor (ötödikes tanuló, Torda): — Nekem nagyon tetszett az előadás, mert én szeretem a népdalokat. Hallottam már korábban is zenélni a Juhász zenekart, sőt már muzsikáltam is vele a Tordai Napok megnyitóműsorán. Zeneiskolába járok Nagybecskereken, hegedülni tanulok. Egy párat ismertem is az elhangzott dalokból, de nem mindet. Próbáltam már hallásból eljátszani néhányat, például A pozsonyi sétatéren kezdetű nótát.
Samu Anna (elsős tanuló, Bréma/Magyarcsernye): — Ma érkeztünk Németországból, és jó, hogy eljöttünk ide Tordára. Nekünk már megvan a könyv, mert ezt kaptuk Csongor bátyánktól karácsonyra, de most vettünk belőle a barátunknak.
Bacsik Fanni (elsős kisdiák, Magyarcsernye): — Jó volt az előadás, mert sokat zenéltek. Tetszett a hegedűs, aki énekelt, és mesét is mondott. Volt több olyan dal, amelyet már én is tudok énekelni, pl. A juhásznak jól van dolga, A horgosi csárda ki van festve, Debrecenbe kéne menni...
Szilágyi Emese (édesanya, Magyarcsernye): — Elsősorban a hétéves lányom miatt jöttünk el. Nem lehet ugyanis kihagyni a zenés rendezvényeket, mivel ő nagyon szereti a népzenét. A Juhász zenekarral már jó néhány éve megismerkedtünk, hiszen mindig részt vesz a tordai kultúrműsorokban. Én tordai származású vagyok, ezért szinte minden tordai eseményen ott vagyunk. Örülök, hogy kiadták ezt a könyvet, mert összeszedték a legismertebb és legvidámabb dalokat, melyeket mi is ismerünk, hiszen néptáncra is jár a lányom.
Sándor Dávid (hetedikes tanuló, Torda): — Régóta ismerem a zenekart, mert visszajáró fellépő itt Tordán. Mivel néptáncolok, ők szoktak kísérni bennünket fellépéskor is. Több dalt is hallottam már azok közül, amelyeket ma énekeltek, például a Három szabó legények kezdetűt.
Sándor Szilvia (édesanya, Torda): — Sok tennivalóm lett volna még otthon, ezért úgy terveztem, elhozom Dávid fiamat, és rohanok haza, de itt maradtam. Nagyon fontos a zenekarnak az az elhivatottsága, hogy megszerettesse a minőségi népzenét a gyerekekkel. A könyvben nagyon jó és hasznos ötletnek tartom a QR-kódos megoldást is, mert így akár zeneórákon is fel tudjuk használni.
