Öngyilkos merénylet Ankarában

Legalább kilencvenhét ember meghalt és több mint kétszáznegyven megsebesült a szombat délelőtti ankarai kettős robbantásban. Minden bizonnyal öngyilkos merénylők által működésbe hozott pokolgép robbant fel a török főváros vasútállomásának két kijáratánál.

November elején Törökországban megismételt országos választásokat tartanak. Az események hatására a török miniszterelnök felfüggesztette választási kampányát, és összehívott egy rendkívüli ülést, melyen jelen voltak a rendőrség képviselői, a hírszerző ügynökségek és más magas rangú tisztviselők. A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben ítélte el szombaton az ankarai terrorcselekményt. Mint mondta, nincs mentség egy ilyen borzalmas merényletre, melyet a békéért menetelő emberek ellen követtek el. A főtitkár hangsúlyozta: minden NATO-szövetséges továbbra is egységben fog küzdeni a terrorizmus ellen. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával közösen kiadott közleményében arra biztatott minden török politikai erőt és a török népet, hogy maradjon egységes a terrorizmussal és mindazokkal szemben, akik destabilizálni akarják az országot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ankarai tragédia ismét rávilágított a terrorizmus elleni harc fontosságára, a régiós és az azon kívüli partnerek összefogásának szükségességére.

Fejkendőben vagy anélkül, Merkel továbbra is bizakodó

Miközben Németországban óriási botrányt robbantott ki, hogy Angela Merkelt arab fejkendőben ábrázolta a német közszolgálati televízió, a kancellár asszony szabadkozik a menekültválság kapcsán. Szerinte ugyanis nem a világszerte elterjedt szelfik miatt indult el a migráció, azaz a menekültek nem az ő hívó szavára árasztották el Németországot. Sőt Angela Merkel kitart az európai menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett, továbbra is úgy véli, hogy Németország megbirkózik a kihívással, és a válságot csak uniós összefogással, a külső határ jobb védelmével és a gondok gyökerének kezelésével lehet megoldani. Berlin emellett biztonságosnak nyilvánítaná Törökországot (ahol éppen a napokban történt egy tragikus merénylet), melynek védelmében a NATO is részt venne. „A munkához csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani. Sikerülni fog, erről nagyon mélyen meg vagyok győződve” — ismételte meg Merkel a híressé vált kijelentését a menekültválság kezelésének kilátásairól. A kancellár asszony derűlátása azonban köszönőviszonyban sincs a német lakosság többségének véleményével. A különféle közvélemény-kutatások, televíziós felmérések arra mutatnak rá, hogy a lakosság alig több mint tíz százaléka támogatja Merkel menekültügyi politikáját.

Kiutasítások várhatóak?

Brit lapértesülések szerint több százezer migráns kiutasítását tervezik Brüsszelben. A nem hivatalos információk alapján a 2015 első felében az Európai Unió területére belépett menekültek közül várhatóan 400 000 embernek utasítják el a menedékkérelmét. A menekülteket a következő hetekben utasítanák ki, és szállítanák egy harmadik országba. Brüsszel azzal fenyegeti Nigert és Eritreát, hogy ha elutasítja állampolgárai visszafogadását, az EU visszavonja a segélyeket, a kereskedelmi megállapodásokat és a vízumegyezményt. Az uniós tervben több százezer migráns őrizetbe vétele is szerepel, így akadályoznák meg az európai hatóságok, hogy az érintettek megszökjenek. Az említett országokon kívül az Afganisztánból, Líbiából és Szíriából érkezett emberekre is vonatkozhat ez az intézkedés. A terv szerint a migránsok hazaszállításának folyamatához a Frontex, vagyis az unió határvédelmi ügynöksége nyújtana segítséget. Azokat az EU-tagokat, amelyek a menedékkérők kiutasítását nem a nemzetközi jognak megfelelően hajtják végre, az Európai Bizottság megbírságolná.

Göncz Árpádra emlékeztek az Európai Parlamentben

Életének 94. évében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke. A XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplőjéről az Európai Parlamentben is megemlékeztek. Az EP plenáris ülésén Ujhelyi István szocialista képviselő Magyarország és Európa egyik bölcsének, a magyar demokrácia egyik legnagyobb alakjának nevezte Göncz Árpádot. A szocialista EP-képviselő hangsúlyozta: a néhai elnök öröksége útmutatás lehet minden politikusnak. Ujhelyi István két Göncz Árpád-idézetet osztott meg az EP plénumával. Az egyik szerint az a népszerűség titka, ha az ember nem igazodik mindig a követelményekhez, a másik szerint pedig a hatalomhoz való viszonyunk az, amin megméretünk, azon, hogy ki mire használta, és hogyan. Mint ismeretes, Göncz Árpád a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke volt, aki tíz éven át, 2000-ig töltötte be az államfői tisztséget.

A Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kapta a Nobel-békedíjat

Sokan úgy gondolták, hogy Ferenc pápa vagy Angela Merkel német kancellár fogja megkapni az idei Nobel-békedíjat. A választás azonban a Tunisian National Dialogue Quartetre, azaz a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettre esett. Az indoklás szerint a díjazottak nagymértékben hozzájárultak a 2011. évi úgynevezett jázminos forradalom után a tunéziai pluralista demokrácia megteremtéséhez. A bizottság szerint a kvartettnek is köszönhető, hogy Tunéziát az arab tavasz után békésen, demokratikus módon vezetik. A Nobel-bizottság szerint a díjjal bátorítani kívánják a tunéziai embereket, és remélik, más országok is követni fogják az ország példáját.