A korrupció elleni harcot Aleksandar Vučić köztársasági elnök hirdette meg, és a szerbiai ügyészségek azonnal megkezdték a munkát. A szerb államfő azt mondta, senki nem lehet védett, mindenkit elér az igazságügy karja.

Srđan Barac, a Társadalmi Stabilitási Központ munkatársa a Tanjug hírügynökségnek beszélt arról, hogy milyen fontossá vált a közbeszédben a korrupció elleni harc. Mint mondta, a közvélemény-kutatások szerint most ez az első számú téma, míg korábban a munkanélküliség, a szegénység és más problémák voltak a fontosabbak. Véleménye szerint egyesek a párttagságot, a hatalmi vagy ellenzéki párthoz tartozást gyakran arra használják, hogy a bűnözői tevékenységet elrejtsék, erre azonban a köztársasági elnök bejelentései szerint többé nem lesz lehetőség.

Mint mondta: „A bűnözésnek és a korrupciónak nincs ideológiája, pártállása, meggyőződése vagy erkölcse, ezeknek az embereknek egyetlen céljuk van: hogy mások rovására anyagi haszonra tegyenek szert.” Hozzátette: a korrupció elleni harcnak következetesnek kell lennie, és mindenkit felelősségre kell vonni, aki ilyet elkövetett. Ez a küzdelem a véleménye szerint fontos lépés az intézményekbe és magába az államba vetett bizalom helyreállításában. Kiemelte, külföldi példák bizonyítják, hogy lehetséges a korrupció elleni hatékony fellépés, ha a társadalom is érettnek mutatkozik, és zéró toleranciát tanúsít a korrupció iránt.

A letartóztatási hullám február 12-én kezdődött, amikor elfogták Milorad Grčićet, Obrenovac polgármesterét, aki a gyanú szerint a Szerbiai Villanygazdaság megbízott igazgatójaként 2016 és 2022 között további tizennégy személlyel együtt hivatali visszaélést követett el, és több mint 1 millió eurós kárt okozott az állami vállalatnak.

De elfogták Niš korábbi polgármesterét (az RTS korábbi niši tudósítóját), Dragana Sotirovskit és a városi közigazgatási hivatal dolgozóit is, valamint a bácsfeketehegyi BSP vállalat igazgatóját és munkatársait, a belgrádi Épületlegalizációs Titkárság egykori vezetőjét, Nemanja Stajićot és hat, ingatlanfejlesztésben érdekelt befektetőt, a belgrádi Katonai Orvosi Akadémia toxikológiai osztályának vezetőjét, továbbá házkutatást tartottak négy civil szervezetnél.

A CRTA, a Građanske inicijative, a Centar za praktičnu politiku és a Trag fondacija munkáját és pénzügyeit azért kezdték vizsgálni, mert felmerült a gyanú, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásait nem rendeltetésszerűen használták fel, és a pénzmosás lehetősége is fennáll. A belgrádi Főügyészség az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával is kapcsolatba lépett, hogy fény derüljön a USAID szerbiai támogatásainak körülményeire. A nyomozás még folyik, részleteket nem közöltek. Nenad Stefanović belgrádi főügyész többször is leszögezte, senkinek nincs joga ilyen visszaéléseket elkövetni, az ügyészség minden kérdéses esetet ki fog vizsgálni.

Ellenzéki vélemények szerint a korrupció elleni harccal a Szerbiában négy hónapja tartó tiltakozásokról szeretnék elterelni a figyelmet. Ha így is van, az egyáltalán nem baj, hogy lebuknak mindazok, akik bűncselekményeket követtek el. És ha valóban az elterelés a lényeg, akkor sem vonható kétségbe, hogy nagyszabású akcióról van szó, hiszen Aleksandar Vučić már 2014-ben is harcot hirdetett a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Ilyen mértékű fellépésre azonban azóta sem volt példa, olyanra meg végképp nem, hogy a kormányhoz, illetve a kormánypárthoz közeli elkövetők buktak volna le.