Az olasz La Repubblica napilap ökológiai kiáltványnak nevezte Ferenc pápának a teremtett világ védelméről és a környezetről szóló, csütörtökön bemutatandó új enciklikáját. Ferenc pápa „zöld” enciklikája a Laudato si' (Áldott légy!) elnevezést kapta. Ez Szent Ferenc Naphimnuszának (Laudatio Creaturarum) egyik verssora.
Az egyházfő azt szeretné, ha körlevele részévé válna a decemberi párizsi ENSZ-klímakonferenciának. Ebben a pápa azzal a sürgős felhívással fordul a világ vezetőihez, hogy képességeik szerint tegyenek az éghajlatváltozás ellen. A pápa úgy fogalmazott az enciklikában, hogy „még sohasem bántunk olyan rosszul közös otthonunkkal, és ártottunk neki annyit, mint az elmúlt két évszázadban”.
A hivatalos vatikáni bemutatóra meghívott újságírók már ismerik a körlevélnek a hivatalos megjelenés előtt kiszivárogtatott szövegét. Federico Lombardi szentszéki szóvivő az embargó megsértésével vádolta meg az enciklikát idő előtt közlő egyik neves olasz, Vatikán-szakértő újságírót. Az interneten közölt 192 oldalas, 6 fejezetből és 246 cikkből álló dokumentum a Földhöz és a teremtett világhoz intézett imákkal zárul. A katolikus egyházfő útmutatása egy úgynevezett „ökológiai kiáltvány” az emberiséghez, a nemzetközi politikai és gazdasági, valamint tudományos élethez. Az év végén Párizsban tervezett klímakonferenciára utalva a római katolikus egyház vezetője megjegyezte, hogy sürgősen és drasztikusan csökkenteni kellene a szén-dioxid-kibocsátást. Ehhez szerinte erős, szankcionálási lehetőségekkel bíró nemzetközi intézményekre lenne szükség. Ezt Ferenc pápa úgy értette, hogy a környezetpusztítás megszüntetése elsődlegesen nem az egyénnek a feladata, hanem a világ államaiénak, melyek közös törvénykezéssel döntéseket hozhatnak bizonyos környezetpusztító tevékenységek és anyagok betiltására.
Ha egy-egy környezetkáros anyagot nem gyártanak, akkor az egyént már nem kell meggyőzni róla, hogy ne használja, hiszen nem is fogja tudni beszerezni. A szöveg további részei szerint a világ minden eleme kölcsönös függőségben áll, így bolygónk egyre érzékenyebb. Az egyensúly megbomlása is mindenekelőtt a sérülékenyebb társadalmi rétegeket, a szegényeket, a kirekesztetteket sújtja leginkább. Az egyházfő szerint ha valaki a Föld lakóit kívülről megfigyelné, csodálkozna ezen az olykor öngyilkos hajlamúnak tűnő magatartáson. Úgy vélte, hogy a Föld „mérhetetlen szemétteleppé” változik. Ferenc pápa egy átfogó társadalmi-ökológiai válságról ejtett szót az enciklikában — kifejtve, hogy a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem és az emberi méltóságáért vívott harc szétválaszthatatlanul összetartoznak. Az egyházfő szerint „aki a természet megőrzéséért száll síkra, nem foglalhat állást az abortusz vagy az élő emberi embriókon végzett kísérletek mellett”. Ferenc pápa súlyos bírálatokat fogalmazott meg a politikával és a gazdasággal szemben is, és elítélte a kettő szoros egybefonódását, mert így a gazdaságot a politikai érdekek uralják.
A kiáltványban Ferenc pápa bírálta a digitális média és a közösségi hálózatok túlzott használatát is, és egyfajta „szellemi környezetszennyezésnek” nevezte az adatok puszta felhalmozását. A 78 éves egyházfő leszögezte, hogy a digitális médiatermékek „túlzott kínálata mély és fájdalmas elégedetlenséget okoz az emberek közötti kapcsolatokban, és káros elmagányosodáshoz is vezet”.
Az enciklika vatikáni bemutatóján jelen lesz a szintén a környezetvédelem mellett elkötelezett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka küldötte, Joannis Zizioulas pergamoni metropolita, az egyik legjelentősebb ortodox teológus is, továbbá a tudós Hans Joachim Schellnhuber, a Potsdamban működő Éghajlattani Kutatóintézet igazgatója és Carolyn Woo közgazdász is.
A magyar híveknek a dokumentumot bemutató Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke csütörtökön a budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a körlevél legfontosabb felszólítása, hogy lépjünk ki az önpusztítás spiráljából.
Veres András ismertetése szerint a hat fejezetből álló enciklika ötödik fejezete foglalkozik azzal, hogy mit lehet és mit kell tenni a teremtett világ védelmében. Ebben a fejezetben Ferenc pápa felszólítja a politikusokat és a tudósokat, hogy értsék meg: a huszonnegyedik órában vagyunk, ezért sürgősen tenni kell valamit, sokkal többet, mint eddig!