Apatinban a XVIII. század végi árvizek után megkezdődött az új városközpont kialakítása. Az egyik első objektum a Mária Mennybemenetele római katolikus templom volt, mely 1795 és 1798 között épült. A 47,5 méter hosszú és 21 méter széles templom, melynek a védőszentje Nagyboldogasszony, a Duna menti barokk stílus jellegzetes példája.
Szépen díszített belseje és a Fekete Madonna-szobor — mely az egyetlen Szerbiában — a térségben élt német lakosság — melyet a II. világháború után üldöztek el — jelenlétének ékes bizonyítéka. A 130 cm magas szobor ugyanis valószínűleg az Apatinba települő németekkel érkezett. A legenda szerint Magdalena Gräber hozta el a Maria Einsiedeln nevű, svájci Mária-kegyhely kegyszobrának mását.
Ha a kinti feszületről, rajta a keresztre feszített Jézussal, szeretnénk többet megtudni, azt találjuk, hogy Kiss György (1852—1919) szobrászművész 1902-ben felállított alkotásához a Fájdalmas Anya ember nagyságú szobra is hozzátartozik. „A monumentális mű Krisztus Urunknak utolsó perceit örökíti meg. Az ember haláltusája a legnagyobb bravúrral olvad egybe az isteni megváltás hatalmas pillanataival. Önkéntelen megállunk és kalapunkat emeljük a fenséges alak láttára, míg kezünk imára kulcsolódik” — írta a Bácska című megyei hetilap 1902. szeptember 12-ei számában. Mára sajnos csak a kereszt maradt meg a korpusszal, de azt hűen jellemzi az idézett gondolat. (Mindezekről bővebben Silling István — Silling Léda Nyugat-bácskai Szűzanya-emlékek című könyvében olvashatunk, mely 2018-ban jelent meg a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában.)
A Szentháromság-oszlop a templom előtti sétálóúton helyezkedik el pusztuló, hiányos állapotban. Az omladozó talapzaton az évszám egyáltalán nem, a magyar nyelvű ajánlás töredékesen olvasható. A több mint kétszáz éves tövisfát — a mellette lévő tábla alapján — 1795. augusztus 15-én hozták Jeruzsálemből, és a templom alapkőletételének napján ültették el.
Szólni kell még egy látnivalóról, nevezetesen a 2011. augusztus 14-én leleplezett Szent István-mellszoborról, melyet a gödöllői Varga Attila készített. Ezen a napon ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg a nyugat-bácskai város alapításának 1000. évfordulójáról. Úgy tartják, a város, melyben több mint tíz nemzetiség él együtt, Szent Istvánnak köszönheti a létét, hiszen akkor formálódott településsé, amikor a királyi rendelet nyomán a Duna-parton Apátiban (Apatinban) megépült a templom.
