Francia tiltakozási hullám

Franciaországban napokkal a labdarúgó-Európa-bajnokság előtt kemény sztrájk- és tüntetéssorozat dúl. A polgárok a miatt a kormányzati elképzelés miatt lázadnak, amely szerint a heti 35 órányi munka nem elégséges. Az utóbbi hetekben többek között a vasutasok, a légi irányítók, a tanárok, a kórházi és a múzeumi dolgozók is beszüntették a munkát. Emellett számos francia olajfinomítóban is sztrájkolnak, ami miatt az országban akadozik az üzemanyag-ellátás. Manuel Valls francia miniszterelnök hivatalában fogadta a munkajogi törvénytervezetet ellenző olajipari és közlekedési szektor képviselőit a javuló, de még mindig akadozó üzemanyag-ellátás helyzetének megvitatására. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormánynak továbbra sem áll szándékában visszavonni a vitatott törvényt, és úgy véli, hogy a tiltakozási hullám ki fog fulladni. A franciák egyébként ellentmondásosan viselik a kialakult szituációt. Egyrészt nem támogatják a szakszervezetek blokádját, másrészt hetven százalékuk szerint csak a törvény visszavonásával kerülhető el, hogy a másfél hét múlva kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság előtt, melyre csaknem kétmillió külföldit várnak, lebénuljon az ország.

Budapesten tárgyalt az orosz külügyminiszter

Budapesten találkozott a magyar és az orosz külügyminiszter. A tárgyalás után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: az európai gazdaság és versenyképesség javulásához, megerősödéséhez az orosz természeti erőforrások és a magasan fejlett európai technológiák párosítására van szükség. A magyar tárcavezető arra is kitért, hogy Magyarország és Oroszország közös célja a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenési ütemének lassítása, megállítása, majd a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok növekedési pályára állítása. Az orosz diplomácia vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos partnere Oroszországnak, a két ország együttműködése pragmatikus, és jó lehetőségeket kínál.

Londonban tüntették ki Áder Jánost

Áder János magyar köztársasági elnököt a Konstantini Szent György Lovagrend Nagykeresztjével tüntették ki Londonban. A köztársasági elnök egy ünnepi rendezvényen, pontosabban az ősi lovagrend angliai és írországi delegátusa, Sir Anthony Bailey által adott díszvacsorán vehette át az elismerést. Áder János ezután kifejtette: olyan nemzetet képvisel, amely az angolokhoz hasonlóan büszke a hagyományaira, és meggyőződéssel hisz benne, hogy a múltja nemcsak a történelemkönyvek lapjaira tartozik, hanem képességeiben, vágyaiban, céljaiban él tovább. Ennek jegyében hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban éppen a magyarok verték az első szöget a kommunista diktatúra koporsójába, a világtörténelem egyik leggyilkosabb gépezete ellenében próbálva megvédeni Európa egyik legősibb értékét, a szabadságot.

Magyarországra menekülnek a németek

Egyre több német állampolgár dönt úgy, hogy Magyarországra költözik a menekültek miatt. Egy ingatlanközvetítő cég alkalmazottja szerint tíz német ügyfél közül nyolc a menekültek miatt akar kivándorolni Magyarországra. A Bayerischer Rundfunk bajor tartományi közszolgálati televízió Report München című politikai magazinműsora szintén arról számolt be, hogy egyre több német telepedik a Balatonhoz a német kormány menekültpolitikája miatti elégedetlenség és a menekültektől való félelem miatt. A riport szerint új jelenség tapasztalható a német ügyfelek körében: menekülés a menekültek elől. A német kivándorlók értékelik, hogy a Balaton környékén nagy német közösség él, jó a klíma, hosszúak a nyarak, olcsó az élet. Újabban viszont az is számít nekik, hogy a magyar lakosság túlnyomórészt keresztény, és a vidéken alig vannak migránsok.

A nyitókép: www.mti.hu