home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Lakáskiállítások, alkotó közösség, művészi kondicionálás
Szerda Zsófi
2021.02.07.
LXXVI. évf. 4. szám
Lakáskiállítások, alkotó közösség, művészi kondicionálás

Imádom, amikor egyik dologból úgy következik egy másik, olyan természetesen, mint ahogy a folyó beleömlik a tengerbe. Amikor Szalma Zsókával a kiállításáról beszélgettem Magyarkanizsán, tovább foly(t)attuk a beszélgetést, így megtudtam, hogy a Streamlet Art Association háza táján nagyon izgalmas dolgok történnek, úgyhogy azonnal be is jelentkeztem, résztvevőnek, hiszen a Vigadó mellé szervezett rezidenciaprogramot is hihetetlenül élveztem. Amint elküldtem a levelem Tomin Kis Anikónak, a Streamlet alapítójának és vezetőjének, már jött is a válasz: Mit csinálsz pénteken? Nincs kedved fotózni, miközben táncolok a képtárban Zsóka képei előtt? Természetesen volt kedvem. Azt pedig mindenki tudja, hogy tánc és fotózás után kell a beszélgetés.

— A Streamlet Art Association 2017-ben alakult meg, s eddig minden évben megszerveztünk néhány workshopot vagy rezidenciaprogramot. Most azonban felmerült bennem/bennünk az igény, hogy miért ne lehetne ez a mindennapok része is, a műhelyek előtt és után is — kezd bele azonnal Anikó. — Néhányan rögtön jelezték, hogy nagyon szívesen benne lennének, például Szalma Zsóka is. Tavaly szerveztünk a saját házunkban egy komolyzenei koncertet és egy kiállítást is, Tomin Nenad festményeit és szobrait állítottuk ki, néhány ismerősnek szóltunk, hogy ha érdekli őket, nézzék meg. S erre Ana és Marko, az Alice in WonderBand tagjai írtak, hogy eljönnének, és táncolnának a kiállítás megnyitóján. Ez volt az első indítórugó. Hogy azt láttam, nem mindig nekem kell keresnem az embereket, most már ők is keresnek engem, jelentkeznek, jönnek. Ráadásul ezzel szinte párhuzamosan Zsóka Pécsett szervezett egy lakáskiállítást, s azt láttuk, hogy ez a fajta közösségépítés működik. 

* Igen, most mindenki elkezdett kisebb dolgokban gondolkozni, maga köré gyűjteni az embereket, közösséget kovácsolni. Ez például egy pozitív hozománya a tavalyi évnek.

— Abszolút. És nem kell mindig azon aggódni, hogy lesz-e megfelelő pályázat, és milyen eredménnyel zárul, ahogyan azon sem, hogy lemondják-e a rendezvényt, melyet éppen szervezünk, hiszen gyorsan tudunk változtatni, ha szükség van rá. Egy alkalmazkodóbb formában mozgunk. Nézd meg ezt a mait. Már elég régen volt lehetőségem táncolni, jólesett bemenni a képtárba, és megmozdulni.

* Igen, az embernek tud hiányozni a kreatív löket, melyet otthon ülve egy picit nehezebben talál. Ráadásul most közönséged sem volt. Mondhatnánk, hogy egy üres képtárban táncoltál, de hát a képek ott voltak.

— Én, mint táncos, legjobban a mozgással tudom kifejezni magam, jólesik eltáncolnom, amit láttam. Ezzel átlényegítem az egyik művészeti ágat egy másikká. Néztem az egyik festményt, s azt mutattam meg mozgásban, ahogy hatott rám. A héten már többször voltam bent, mindig másik festmény előtt táncoltam.

* Érdekes kis gerillaakció volt, reméljük, lesz még ilyen. Kik a tagjai most a Streamletnek? Illetve ki válhat taggá?

— Bárki, aki úgy érzi, ott a helye köztünk, aki szeretne időnként csapatban dolgozni, és hajlandó energiát fektetni a közös munkába. Az elmúlt év arra is ráébresztett, hogy szabadabban kell tervezni és szervezni, mert bármi megtörténhet. De szabályozások ide, rendeletek oda, elkezdtünk megoldásokat keresni, hiszen élni azért kell. Egy alkotó közösséget szeretnénk létrehozni, melynek nem feltétlenül csak művészek a tagjai. Van köztünk közgazdász vagy pszichológus is, de mindannyian figyelemmel kísérik a művészeti eseményeket, és már nemegyszer megtörtént, hogy éppen az ő tanácsukra volt szükségünk. 

* Sokan mozdulnak most efelé, hiszen a művészek mellé kellenek a nem művészek is. A programozók, közgazdászok, jogászok, videókészítők, és sorolhatnánk… 

— Jó lenne már nem az egyetemi végzettséget nézni egy művészembernél. És jó lenne, ha eltűnne ez a művészeti sznobizmus. Szabadúszóként sok mindenre rá lehet jönni. Én például már csak oda megyek, ahol tudom, hogy szükség van a munkámra. S a Streamlet-tagokkal is ilyen projektumokat szeretnénk kitalálni. S ami még nagyon fontos, hogy mindeközben maradjunk függetlenek. A téli szünetben színházi foglalkozásokat tartottam általános iskolás gyerekeknek. Nekem eszembe sem jutott volna, hogy gyerekekkel foglalkozzak, mindig idősebbekkel dolgoztam, de a környezetemben élő anyukák, pedagógusok jelezték, hogy nagy szükség lenne rá, úgyhogy belevágtam. Dukay Zsuzsanna nagyon hangulatos, Choose Joy nevű termében tartjuk a foglalkozásokat, melyeket évközben is folytatunk majd.

* Táncoltok?

— Annál sokkal komplexebb színházi foglalkozások ezek. Én magam fizikai színházi rendező-koreográfus vagyok, de néptáncot is tanultam, meg drámapedagógiát is. Magam sem feltétlenül tanárként élem meg magam, mert a gondolkodásmódom, az alkotói folyamataimat adom át a gyerekeknek. Ezekből mutatok fel nekik egy-egy szeletet. Olyan helyzetekbe hozom őket, amelyekben önmaguk lehetnek. Próbálok nyitni rajtuk. Szóval, sok önismereti rész is van benne, a mozgás mellett beszélgetünk is. Az egyik kezdő, alsós csoportban az első órán azt láttam, nem nagyon érdekli őket, amit csinálunk, s amikor kifaggattam őket, azt mondták, a tablet érdekli őket. Erre azt mondtam, jó, akkor készítünk egy jelenetet, melyben benne lesz a tablet. Persze a feladat az volt, hogy a szülő-gyermek szerepébe helyezkedve meggyőzzék egymást arról, hogy miért jó vagy rossz a tablet használata. Beszélnem kell a nyelvüket, ha szeretnék beléjük csöpögtetni valami mást is. Azt látom rajtuk, hogy szeretik, lelkesen jönnek vissza, egy jó kis csapat alakult ki. 

* Az órákhoz termet bérelsz, az előbb egy képtárban táncoltál. Van főhadiszállása, saját terme a Streamletnek?

— Van egy saját kis helyünk, melyet nem zárathatnak be, ahonnan nem küldhetnek ki, s ahová nem kell magunkat bekönyörögni. Ez a hely egyelőre a mi házunk, illetve azon belül egy tér. A tervünk az, hogy előadások játszására is alkalmas legyen.

* S indulnak a tematikus hónapok. Ezt hogyan is kell elképzelni?

— Témákat dobunk fel a Streamlet-csoportban. Ez lehet csak egy szó, lehet egy vers, bármi, aztán megszavazunk egyet, s azt a hónapot ez fogja inspirálni. A februári szó az izoláció. A tagokat arra kértük, hogy akit megihlet, az alkosson valamit ebből kiindulva. Ezeket aztán összegyűjtjük, s online publikáljuk. Ezzel egymást és magunkat is kondicionáljuk, inspiráljuk, továbbá megismerjük, ki hogyan dolgozik, ami egy későbbi együttműködésnél is hasznos lehet. Ha kinövi magát a projektum, én csak örülök, ha pedig marad ez, ami, akkor is boldog leszek. Mint mondtam, nem pazarolom az energiáimat valamire, amit erőltetni kell. 

* És néha jól jön az irányított alkotási kedv. További terveid?

— Szeretnék sérült és ép emberekkel közösen dolgozni. Jelenleg keresem a kapcsolatokat más olyan szervezetekkel, csoportokkal, amelyeknek már van tapasztalatuk ebben. Tervezünk továbbá kisebb koncerteket, Asztalos Alfréd és Fekete Tamás már fel is lépett tavaly, barokk zenét játszottak a Szent Őrangyalok-templomban, ezt szeretnénk megismételni s egy kisebb turnéra elvinni, valamint Ábrahám Máté (gordonka) és Kucsera Noémi (gitár) is készül egy közös koncerttel. Veres Imelda, a Szabadkai Gyermekszínház színésznője, aki a mi tagunk is, egy gyermekelőadást készít, szóval minden alakul. Továbbra is lesznek táboraink, művésztelepek, kiállítások, workshopok. Nem állt le az élet. Éppen ellenkezőleg.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..