Az e-kereskedelem ma már mindennapos jelenség a fejlett országokban. Nálunk most kezd kibontakozni. Megfigyelhető azonban, hogy a szürkegazdaság is jó táptalajra lelt ezen a területen.
Egy korábbi felmérés szerint az illegális internetes kereskedelem mértéke meghaladta a piacokon jelen levő szürkegazdaság mértékét. A területet most új törvénnyel szabályozták. A jövő gyakorlata fogja megmutatni, mennyire járul ez majd hozzá a szürkegazdaság visszaszorításához.
Országunk esetében hatalmas potenciál rejlik az e-kereskedelem felfuttatásában. Tíz évvel ezelőtt a cégek és a vállalkozások mintegy 20 százaléka kínálta termékeit és szolgáltatásait ilyen korszerű formában is, ma ez az arány 26 százalék. Várhatóan nagyon sokan még ezután fognak belépni. Eddig ennek a területnek a szabályozása tele volt joghézagokkal, definiálatlan pontokkal.
Tavaly 7 milliós országunkban mintegy 1,8 millióan éltek az e-kereskedelem nyújtotta lehetőségekkel. A statisztikák szerint ez mintegy 130 000-rel több, mint 2017-ben. Leginkább a 35 és 45 év közötti korosztály vásárol az interneten. Leggyakrabban lábbelit és ruhaneműt rendelnek. A trendek előrevetítése alapján az idén Szerbiában az e-kereskedelem forgalma eléri a 350 millió dollárt, 2023-ig pedig meghaladja az 500 milliós szintet is. A szerb kormány várakozásai szerint 2030-ig a cégek 80 százaléka alkalmazza majd az e-modelleket.
Nem mellékes szempont, hogy a folyamat jelentősen hozzájárulhat a szürkegazdaság felszámolásához is. Július 22-én a szerb parlament is elfogadta a korábban a kormány által beterjesztett, kereskedelmet szabályozó új törvényt és az e-kereskedelmet szabályozó törvény módosításait is. A kormány közlése szerint ezzel Szerbia felsorakozott azok közé az államok közé, ahol az e-kereskedelem egy vállalkozóbarát üzleti környezetben, a legkorszerűbb megoldások alkalmazásával fejlődhet tovább.
Az olyan új fogalmak is bekerültek a törvényekbe, mint az elektronikus üzlet, az elektronikus platform és a shipping. Ez utóbbi egy olyan kereskedelmi modell, amikor az értékesítő fél valójában csupán közvetít, nem tartja raktáron a termékeket, és ha egy vásárló rendel valamit, az értékesítő egy harmadik féltől veszi meg a terméket, és közvetlenül a vásárlóhoz szállíttatja. Az újítások azt hivatottak elősegíteni, hogy a gazdasági szereplők könnyebben értékesítsék termékeiket és szolgáltatásaikat a belföldi-külföldi piacokon — olvasható a köztársasági kormány közleményében. A jogi biztonság erősítéséhez minden bizonnyal hozzájárulhat, hogy a törvény lehetővé teszi a hatékonyabb ellenőrzést azzal, hogy bevezeti a próbavásárló (mystery shopper) intézményének alkalmazását. Ennek értelmében a felügyelőség „inkognitóban” rendelhet árut az interneten, és így ellenőrizheti, hogy minden a törvényes keretek között folyik-e.
A kormány által kiadott közlemény azt is kifejti, hogy az új törvénnyel és a módosításokkal megoldódott a jogbiztonság kérdése, az árak feltüntetése hazai és külföldi pénznemekben is lehetséges, valamint az e-kereskedelem teljes dokumentációja is digitális formában lesz hozzáférhető.
A közleményben az olvasható még, hogy a változtatások a jogalkotás reformjának részei, és az a céljuk, hogy Szerbiában tovább javuljon az üzleti légkör. A kormány az országban évek óta jelen levő világcégekkel szorosan együttműködve hajtja végre a reformokat az e-kereskedelem és a digitalizáció területén — olvasható még ugyanott.
Nyitókép: Pixabay.com