Kutatás a külhoni magyarokról

Kutatás a külhoni magyarokról

Egy széles körű kutatást bonyolítottak le tavaly év végén, érintve a Kárpát-medencében élő külhoni magyarok négy nagy régióját: Kárpátalját, a Felvidéket, Erdélyt és Vajdaságot.

A külhoni magyarságkutatást, a Magyarok a Kárpát-medencében elnevezésű elemzést a budapesti Századvég Politikai Iskola Alapítvány szervezte meg, a kutatás vajdasági partnere a Szekeres László Alapítvány keretében működő Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ volt. A vajdasági magyarokra vonatkozó elemzéseket a közelmúltban mutatták be a kutatás szervezői Szabadkán.

A kutatás a külhoni magyarság helyzetére, identitására, gazdasági állapotára, nyelvhasználatára, valamint az asszimilációs folyamatokra is fókuszált. A Vajdaságban 1000 fős mintán végzett, kvantitatív kutatás csaknem 50 településen, 70 kérdezőbiztos közreműködésével bonyolódott le, továbbá 6 fókuszcsoport vizsgálata adta a kutatás kvalitatív eredményeit.


A szerző felvétele

— Ekkora lélekszámot felölelő kutatás eddig még nem történt Vajdaságban — emelte ki a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ képviseletében Barlai Jenő szociológus. A VM4K szakmai munkatársa a kutatás vajdasági módszertanát ismertetve elmondta, jelentősen megnehezítette munkájukat az, hogy a szerbiai statisztikai hivatal adatai szerint nem lehetett pontosan azonosítani, hol él a vajdasági magyarság. Mint magyarázta, kénytelenek voltak létrehozni egy szimulációs projekciót, hogy megbecsüljék, hol és hány magyar ember él Vajdaságban. Ahol 75 százaléknál nagyobb a magyar lakosok száma, amit csak a 2002-beli adatok alapján tudtak megítélni, ott sétálós kérdőívezés történt. A nagyobb városokban, például Szabadkán és Újvidéken ez lehetetlen volt, de a kisebb városokban is, ahol kicsi a magyarság aránya. Így telefonos adatokból keresték meg az embereket. Fókuszcsoportot vizsgáltak Szabadkán, Zomborban, Újvidéken, Nagybecskereken, Magyarkanizsán és Nagykikindán úgy, hogy Vajdaság sokszínűsége megjelenjen.

— Az volt a célunk, hogy megismerjük és rögzítsük a Kárpát-medencében élő, magyar nyelvű, illetve magyar származású lakosság életvitelét, gondolkodását, társadalmi és gazdasági állapotát. A kutatáson belül van egy 2019-beli vajdasági vizsgálat, de elemeztük a külhoniak Magyarországhoz való viszonyát is — mondta a kutatást lebonyolító Századvég Politikai Iskola Alapítvány képviseletében Faragó Csaba, az intézmény külügyi vezetője. Kiemelte, hogy a megkérdezettek többsége romlást tapasztalt az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban, és a mérföldkő általában a titói és a miloševići időszak volt. A falvakban élő lakosság elégedetlenebb, néhol sokkal jobban, mint a városban élők. Minden harmadik válaszadó reménykedik a személyes helyzetének javulásában. Az oktatás területén van egy olyan meglátás, hogy ez a magyarság megőrzésének, megtartásának egyik záloga. Magyarország és a szülőfölddel kapcsolatos attitűdök kapcsán pozitív, hogy a családhoz és a szülőföldhöz való ragaszkodás itt, ebben a régióban igen erős. A vajdasági magyarok többsége, azaz háromnegyede nem szeretne külföldön élni, és jóban-rosszban a szülőföldön szeretne maradni. A válaszadók fele tartja kizárólag Vajdaságot a hazájának, és nem a még szorosabb pátriáját, illetve abban is konszenzus van, hogy Magyarországnak segítenie kell Szerbiát abban, hogy mielőbb az Európai Unió tagállama legyen. A két kormány ilyen irányú, magas szintű kapcsolata a választói körben is erős támogatásra lelt. Azok, akik mégis külföldön képzelik el a jövőjüket, általában megélhetési indokokat keresnek körülötte, ez inkább a legfiatalabbakra jellemző, nekik az egynegyedük vágyik arra, hogy másik országba menjen. Érzelmi szempontból a középkorosztály sem tud túllépni azon, hogy Magyarországon volt egy olyan szocialista kormányzat, amely gyakran lerománozta, leszlovákozta és leszerbezte a külhoni magyarokat. 2010 óta viszont egy óriási javulás következett be, egyértelműen anyaországként tekintenek ugyanis az itt élő magyarok Magyarországra. Az asszimilációs folyamatokat tekintve magyar szempontból pozitív az a trend, hogy kizárólag a nagyon szórványban élőknél és esetlegesen a vegyes házasságokban tapasztalhatóak. A magyarságtudat szempontjából az itt élő magyarok lelki állapota rendben van, a megkérdezettek 97 százaléka állította ugyanis azt egyértelműen, hogy büszke a magyar származására. A jövőkép és a tervek terén bizakodás tapasztalható, elenyésző azoknak az embereknek az aránya, akik rosszabbra számítanak, ők egy 10 százalék körüli eredményben mérhetőek. A fiataloknak, a 18 és 35 év közöttieknek konkrét jövőképük van a párválasztás, a házasságkötés és a gyermekvállalás terén, tudják, hogy mit akarnak. Azt is érdekes látni, hogy a lakosság nagy megértéssel viszonyul ahhoz a magas szintű együttműködéshez, amely a két ország első számú vezetői között létrejött. Az a pozitív helyzet állt elő, hogy a lakosság tud is róla, magáévá tette, és érdeklődik a további együttműködés iránt, ami a jövője szempontjából gyümölcsöző lehet.

Bauer Béla szociológus, a Századvég Alapítvány vezető kutatója kiemelte, hogy a kutatás mintegy 1,2 millió adatot eredményezett, és májusban jelenik meg az a kötet, amely a négy régió legfontosabb eredményeit összehasonlíthatóvá teszi. Mint mondta, a vajdasági megkérdezettek csaknem 60 százaléka házas, 43 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, óriási gond viszont, hogy 28 százalékuk nyugdíjas.

— El kell gondolkodni, hogy ezt a réteget hogyan kell megszólítani, hiszen egy kutatás nem önmagáért van, hanem azért, hogy utána a politika, a szociális szféra és mindenki, aki az állami közigazgatásban dolgozik, tudja, hogy kikkel áll szemben, kikkel kell dolgoznia. Mint kiderült, a vidéki és a városi magyar lakosság egészen máshogy viszonyul a dolgokhoz, ezzel a felméréssel pedig egy kicsit közelebb tudtunk kerülni a Vajdaság más-más területein élők gondolkodásához. Az is fontos volt a kutatásban, hogy a többséghez, a többségi nyelv használatához hogyan viszonyulnak az itt élők. A Magyarországgal kapcsolatos attitűdök kapcsán elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál pozitívabban áll hozzá az anyaországi folyamatokhoz. A válaszadók 73 százaléka véli úgy, hogy a magyar kormánynak mindenképp segítenie kell Szerbia EU-s csatlakozását. Hogy magyar ember irányítja ezt a folyamatot az EU-n belül, az pozitívan fog erre hatni. A legnagyobb arányban a fiatalok szeretnének Magyarországra költözni, minél idősebb valaki, annál kevésbé, ha pedig igen, akkor családegyesítés szempontjából, és ez a 60 évnél idősebbekre jellemző. A kivándorlás mellett szól a tanulás, a tapasztalatszerzés, a jobb kereseti lehetőségek és életkörülmények, ellene pedig a család, a helyi kötődések és a szülőföldhöz való ragaszkodás. A válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem éri megkülönböztetés semmilyen területen, viszont 10 százalék szerint a bíróságon, 6 százalék szerint a felsőoktatásban, 34 százalék szerint az egészségügyben. Ez is azt mutatja, hogy kicsi a magyarul beszélők száma az egészségügyben. Főleg a városiak panaszkodnak arra, hogy a hivatalokban hátrányos megkülönböztetés éri őket. A megkérdezettek több mint 90 százaléka magyarul beszél otthon a családjával, az online térben 20 százalék társalog vegyesen, a barátokkal egyharmad beszél szerbül. A vajdasági magyarok 50 százaléka vajdasági magyarnak tartja magát, 38 százalék pedig magyarnak. Nagyon alacsony a magát európainak vallók aránya, ez más térségekben is 10 százalék alatt volt. Valójában a 18—39 évesek azok, akik leginkább érzik fontosnak azt, hogy ők magyarok. Ez más régiókban inkább az idősekre volt jellemző. A többségi társadalommal való viszony kapcsán a válaszadók szerint a barátságok kialakításában is fontos a szerb nyelv ismerete, de a jó munkahely megszerzéséhez is elengedhetetlen, az egyetemen is kiemelkedő a fontossága, valamint a hivatalos dolgok intézése során is.

Jövőkép és tervek tekintetében a megkérdezettek egyharmada bizakodó. Jó dolgokra számít 29 százalék, csaknem kétharmad véli úgy, hogy az Európai Unióban rossz irányba haladnak a dolgok. A vajdasági magyarok egyharmada pesszimista az unióba való belépés ügyében. Minden régióra jellemző a nyugdíjas évektől való félelem. A háztartás anyagi helyzetének megítélését a legtöbben közepesnek értékelték, és az is megfigyelhető, hogy a magyarlakta régiókban jellemzően inkább középre húznak az emberek, nem merik vállalni azt, ha jól élnek, és azt sem feltétlenül, ha rosszul — zárta szavait Baurer.

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ 2019-ben egy másik kérdőíves kutatást is végzett a vajdasági magyar közösség körében, A múltunk meghatározza a jövőt? címmel. Túlélési stratégiák, sikerorientáltság és tisztes boldogulás a pályakezdő fiatalok jövőképében — az elemzés megtekinthető a VM4K internetes oldalán.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kutatás a külhoni magyarokról
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink