A kurátor elmondta, már két éve egyeztetik a kiállítást, hiszen amióta ismeri Nikola Radosavljević munkásságát, nagyra tartja műveit: „A kiállítást technikai és tematikus síkon is lehet értelmezni. Három igen különböző ciklusból áll (Ház a tavon, Aurora és Kazár szótár), mégis így együtt alkotnak egységet. Fő témája a tájkép, de nem a vizuális jegyzetkészítés a fő motívum, sokkal összetettebb az üzenete, hiszen az egész kiállítás a hely identitását járja körül, a haza és a biztonság témaköreivel foglalkozik. A tájkép tehát lelki szegmens, a bennünk levő otthont mutatja, nem a körülöttünk levőt. Nikola képei minden szinten sajátos vizuális metaforái a családi, társadalmi és szociális kapcsolatoknak, legyen szó mikroközösségről vagy egyfajta globális valóságról.”

Nikola Radosavljević 1991-ben született Užicén. Az alap- és mesterképzést 2015-ben grafika és könyv szakon fejezte be a belgrádi Iparművészeti Egyetemen. Itt doktorált 2020-ban, iparművészet és dizájn szakon. Doktori munkáját a művészkönyv és az új média grafikai gyakorlata témakörben védte meg. A rajz és a grafika területén több mint húsz díj, elismerés birtokosa. Több mint kétszáz hazai és külföldi kollektív kiállításon vett részt (Szerbia, Hollandia, Németország, Kína, Svájc, Oroszország, Bulgária, Észak-Macedónia, Magyarország, USA, India, Görögország). Eddig harmincöt önálló tárlata volt. Alkotói munkásságát több alapítvány is ösztöndíjazta. Az ELLE magazin rovatszerkesztőjének válogatása alapján az ország legsikeresebb fiataljai közé sorolták a vizuális művészetek terén.

„A személyesen is átélt, előttem járó néhány nemzedék átörökített tapasztalataiból kiindulva az otthon ötletét használom fel, mintegy olyan entitásét, amellyel az autoritatív társadalmi erők különböző szociológiai kísérleteket folytatnak. Ezekkel az alkotásokkal mutatom be az egyén azon védelmi mechanizmusait, amelyekkel szembehelyezkedik a társadalmon belüli  eltérő nyomásgyakorlással. A távollét, a közelség, az elnyomás és a kiszolgáltatottság fogalmaival foglalkozván, a naponta elszenvedő helyzeteket és megosztottságot vizsgálva munkáimat szerzői mikronarratívákra építem, melyek az univerzálisan érthető üzenetek, eltérő motívumok és eklektikus jelenetek funkcióját töltik be. […] A világ egyfelől egy nagy, elérhető, belakható hely, és nekem megadatott a lehetőség, hogy része legyek. Másfelől a realitás azt mondatja velem, hogy a háború szélén vagyunk, egy óriási szellemi és fizikai fenyegetettség árnyékában élünk, mely a cselekvést, az életet és az élettereket az értelmetlenség pozíciójába helyezi” — vallja az alkotó a mostani kiállításról.

A tervek szerint augusztus végén a kiállítás katalógusát is bemutatják, ekkor egy beszélgetést is szerveznek majd a fiatal képzőművésszel. De addig is, nézzék meg a kiállítást.