A magyar kormány döntést hozott a schengeni tagságból adódó kapcsolattartási kihívásokról, melyek elsősorban a kárpátaljai és a vajdasági magyar közösséget érintik
BUDAPEST. A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után címmel Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke dokumentumot terjesztett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elé. A testület múlt pénteken Budapesten tartotta meg ötödik plenáris ülését, s a fórum egyhangúlag elfogadta a dokumentumot. Az elmúlt fél évben készült stratégiai fontosságú dokumentumról a házelnök elmondta: nemzetpolitikai fundamentumról van szó. ,,A XXI. század Európájában ez a határozat új lehetőséget és új lendületet adhat egy nemzetpolitika végrehajtásának. A Magyarországgal szomszédos államokból a magyar pártok által delegált parlamenti képviselőket tömörítő KMKF plenáris ülésén Kiss Péter kancelláriaminiszter a magyar kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről beszélt: ,,A kormány csütörtökön döntést hozott a schengeni tagságból adódó kapcsolattartási kihívásokról, ami elsősorban a kárpátaljai és a vajdasági közösséget érinti. A döntés kilenc pontban fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos teendőket, veszi számba a diplomáciai és a hazai erőfeszítések szükségességét. Döntést hoztunk a magyarmagyar kapcsolattartás különtámogatására is. A különtámogatás a két érintett magyar közösség részvételével segíti a magyar-magyar kapcsolatokat, ha kell, utazási, ha kell, kulturális értelemben úgy, hogy célja kollektív, kedvezményezettje egyéni. A vízummentesség, a vízumbeszerzési eljárás megkönnyítése, a nemzeti vízum intézménye, bizonyos relációban a kishatárforgalom kérdése és a kapcsolattartást támogató új támogatási forma képezi a kormánycsomag fő elemeit.
A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a kormány két területen szeretné a nemzetpolitika ,,fő sodrába állítani az együttműködést. Az egyik ilyen terület az úgynevezett ,,varratmentes Európa, amely a magyarlakta területek ,,fizikai összekötését jelenti a határ két oldalán. A másik ilyen terület pedig a közép-európai felnőttképzési hálózat kialakítása. Kiss Péter arról is beszámolt, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány helyett megalakul a Corvinus Rt., amelynek már októberben megjelenik a pályázata (kamattámogatás), a pályázat lebonyolítója a Vajdaságban a Vállalkozásfejlesztési Központ lesz. A plenáris ülésen Pásztor Bálint (VMSZ) kezdeményezte egy olyan civil alapítvány létrehozását, amelyben a magyar állami források mellett a magántőke is megjelenne.
BELGRÁD. A szerbiai parlament döntést hozott az új útlevelek bevezetéséről, ami azt üzenné, hogy Szerbia Európa felé tart. Másfelől az embernek az az érzése: mintha Milošević még mindig élne és uralkodna. Egy amerikai nyilatkozatra a szerbiai kormányfő, Vojislav Koštunica majdnem hadüzenettel reagált! Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője kijelentette: Washington kész elismerni Kosovót, ha az ottani albánok önhatalmúlag kikiáltják a függetlenséget. ,,Amerikai fenyegetés címmel a kormányfő közleményt adott ki, melyben az áll, hogy ,,az USA - politikai erejéből kiindulva - azzal fenyeget bennünket, hogy nem fogja tiszteletben tartani Szerbia szuverenitását és integritását, mely nemzetközileg elismert állam és az ENSZ tagja. Koštunica az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult segítségért. Miközben szinte ,,hálás a történtekért, hiszen a kormányfő pártja, az SZDP már néhány hete nyílt NATO-ellenes kampányt folytat. Szerbia nem akar NATO-tag lenni, minthogy ,,az albán Kosovo NATO-állam. Koštunica tehát besorakozott az újabb hidegháborút népszerűsítő orosz bátyuska, Putyin mögé. A NATO-t pedig könnyebb támadni, mint az Európai Uniót - az EU ugyanis a szerbiai polgárok körében igen népszerű. Politikai elemzők szerint ez a ,,kardcsörgetés nem is annyira a külföldnek, hanem a hazai ellenfélnek, Boris Tadić DP-jének szól.
MiloševićKoštunica-párhuzam? Az USA egykori belgrádi nagykövete szerint Milošević nem volt nacionalista, csak pragmatikus: a saját céljai elérésére használta föl a nacionalizmust, s nem hullatott könnyeket, ha egy-egy szerb területről le kellett mondania. Koštunica viszont nacionalista, aki nem hajlandó engedni az elveiből, s ezért veszélyes: nem tudni, milyen irányban viszi majd el Szerbiát.