A találkozó résztvevői - A szerző fotója

Az idén is meghívást kaptunk a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) őszi táborára, melyet szeptember elején a szokásos helyszínen, Gyergyószárhegyen, de megújult környezetben, az Alkotóközpont gyönyörűen felújított, otthonosan berendezett épületében tartottak meg. A tanácskozáson több érdekes téma szerepelt, amelyek vitát is gerjesztettek a jelenlévők között.
A Média mint partner elnevezésű programrészben a sajtótanácsosok és a média viszonyáról volt szó. A dilemma abból adódik, hogy a politikusok ,,csomagolásával és eladásával” foglalkozó PR-szakemberek tevékenysége nem mindig arat osztatlan sikert az újságírók körében. Érdekes felvetésből indultak ki: a hír csak az, amit el akarnak titkolni, a többi reklám. Ezt a problematikát boncolgatja Kádár Magor könyve is, melyet bemutattak a jelenlévőknek. Tartalmas előadás hangzott el a kisebbségi sajtó és a közszolgálat kapcsolatáról, a reklámetikáról, valamint a független közírás, pártosság és politikum egymásra hatásáról. Milyen a médiaoktatás jövője Erdélyben? -- erre a kérdésre keresett választ a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem képviselője, Klemm József, a Pro Media újságíró-iskola vezetője pedig a vajdasági tapasztalatokról számolt be.
Az ünnepi fogadáson, amelyet a helybeli Lázár-kastélyban tartottak -- itt nevelkedett anyai ági rokonainál Bethlen Gábor, a nagy erdélyi fejedelem -- Kassay Péter, a Szárhegy Művészeti és Alkotóközpont igazgatója, és Ambrus Attila, a MÚRE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az újságíró-egyesület minden évben ezt az alkalmat használja fel a Nívódíjai kiosztására azoknak a kollégáknak, akik az igazgatótanács véleménye alapján a legjobb teljesítményt nyújtották. Ilyen elismerésben részesült az írott sajtóból Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, valamint Ulieru Rostás Emília, a magyar tv-adás vágója. Oknyomozó riportjaiért Szekeres Attila Oltyán László-emlékdíjat kapott, amelyet a család kezdeményezésére hoztak létre, és az idén első alkalommal adtak át. Az Alkotóközpont különdíját Horváth Aranynak ítélték oda, a MÚRE örökös tagjává pedig Gáspár Sándort avatták.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának új díját, amelyet a nemrégiben elhunyt vajdasági kollégánkról, Sándorov Péterről neveztek el, a New Yorkban élő Hámos László, a HHRF emberjogi alapítvány vezetője és honlapcsalád működtetője érdemelte ki, aki 115 egyéni honlapot üzemeltetve ingyenes tárhelyet biztosít a magyar sajtónak. Mivel a kitüntetett nem lehetett jelen, a stilizált távcsövet és a kézzel írott oklevelet a nevében Moldován Árpád Zsolt vette át. A történethez hozzátartozik, hogy a Konvenció tavaly Messzelátó elnevezéssel kívánt egy különdíjat létrehozni, amelyet Sándorov Péternek, az Újvidéki Rádió, majd a BBC újságírójának, később a magyar adás főszerkesztő-helyettesének ítéltek volna oda elsőként. Sajnos, ő ezt már nem várta meg, hiszen több mint egy éve az égieket tudósítja a magyar valóságunkról.
A kisplasztikát Klemm József és Léphaft Pál adta át, az alábbiak hangsúlyozásával: ,,Az újságíró nem golyóálló. Könnyen golyó röpíthető a fejébe, gránát dobható a házára, könnyen perbe fogható, elítélhető, száműzhető és megalázható, mert a nyilvánosság az egyetlen fegyvere. A félelem nem, de az igazság és a szólásszabadság golyóálló. Még akkor is, ha diktátorok, alvilági és evilági vezérek, pártelnökök, igazgatók, hivatott vagy sunyi cenzorok, vagy csak az öncenzúra hallgattatja el az igazságot.”
A MÚRE gyergyószárhegyi találkozója keretében ülést tartott a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának egyeztető testülete, amely sajnálattal vette tudomásul, hogy anyagi támogatás hiányában az idén nem sikerült megtartani a külhoni magyar újságírók szegedi szakmai tanácskozását. A résztvevők nyilatkozatukban ezúttal a folyamatos és szervezett magyar újságíróképzéssel kapcsolatos tennivalókra hívták fel a figyelmet. Kiemelték, hogy a témát az azóta már megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalával karöltve stratégiai fontosságú feladatnak minősítették, de az új magyarországi támogatási rendszerben ez a kérdéskör háttérbe szorult. A testület kezdeményezi, hogy a Szülőföld Alap keretében találjanak lehetőséget olyan pályázati kiírásokra is, amelyek a határokon átnyúló programok pénzelését, illetve több magyar közösség együttes tevékenységének a támogatását tennék lehetővé.
Ambrus Attila, a MÚRE elnöke nemrégiben azt nyilatkozta, hogy leginkább a szakmától félti a szakmát, mert ma már a sajtó túlnyomó része legyártott szórakoztatóipari termék. Most azt hallottuk tőle, nincs olyan téma, amelyről az erdélyi magyar újságírók ne tudnának órákon át vitatkozni, ennek ellenére mindig barátként válnak el. Többek között ezért is van szükség az ilyen találkozókra, mint az évente ismétlődő gyergyószárhegyi őszi tábor. Zárószóként megjegyezném, a délvidéki magyar újságírókra is ,,ráférne” valami hasonló. Egy tartalmas, vitával, a nézetek ütköztetésével körített továbbképzés nálunk és nekünk sem ártana.