Riport
Közösségpróbáló kérdés: kell-e török emlékmű Zentának?
Zentán egyre terebélyesedőbb kultusza van az 1697-ben lezajlott zentai csatának. A község ünnepét szeptember 11-én, az ütközet napján tartják meg, az utóbbi években pedig a Tisza-parti település idegenforgalmát is igyekeznek erre a történelmi dátumra építeni.
A zentai csata jelenlegi emlékhelye (Bodó Zoltán felvétele)
A városháza tornyában lévő Emlékkilátó mellett gasztronómiai termékeket is kínálnak a látogatóknak. Az utóbbiak közé tartozik a zentai marcipán Savoyai Jenő herceg és II. Musztafa szultán arcképével, a városban készülő kézműves-csokoládé, az 1697 nevet viselő vörösbor és az egyik helyi vendéglőben kapható Zentai csata tál.
A csata története beivódott a zentaiakba — biztos vagyok benne, hogy mindenki össze tudja foglalni néhány mondatban —, a legtöbben a Tisza-parton lévő emlékműhöz is elsétálnak a hozzájuk érkező vendégekkel. Talán éppen ezért ébresztett felemás érzelmeket a lakosság körében, hogy a meglévő emlékhely mellett egy — ahogyan a polgárok nevezik — török emlékművet hoznának létre.
Jövőre lesz 320 éve annak, hogy 1697-ben Savoyai Jenő herceg vezetésével diadalmaskodott az európai nagyhatalmakat egyesítő Szent Liga törökellenes szövetség II. Musztafa szultán seregei felett. A történelmi jelentőségű győzelemnek köszönhetően szabadult fel Magyarország szinte egész területe a török hódoltság alól, és a két év múlva, 1699-ben megköttetett karlócai békével lezárult a törökök közép-európai térhódítása.
A zentai csata jelenlegi emlékhelyét az esemény 300. évfordulójára alakították ki Valkay Zoltán műépítész tervei alapján. A komplexum része a csata helyszínén 1895-ben, Ferencz József látogatása alkalmából emelt és felavatott régi emlékmű — 1991-ben telepítették át a mostani helyszínre — és az 1997-ben felállított harangtorony.
A csata története beivódott a zentaiakba — biztos vagyok benne, hogy mindenki össze tudja foglalni néhány mondatban —, a legtöbben a Tisza-parton lévő emlékműhöz is elsétálnak a hozzájuk érkező vendégekkel. Talán éppen ezért ébresztett felemás érzelmeket a lakosság körében, hogy a meglévő emlékhely mellett egy — ahogyan a polgárok nevezik — török emlékművet hoznának létre.
Jövőre lesz 320 éve annak, hogy 1697-ben Savoyai Jenő herceg vezetésével diadalmaskodott az európai nagyhatalmakat egyesítő Szent Liga törökellenes szövetség II. Musztafa szultán seregei felett. A történelmi jelentőségű győzelemnek köszönhetően szabadult fel Magyarország szinte egész területe a török hódoltság alól, és a két év múlva, 1699-ben megköttetett karlócai békével lezárult a törökök közép-európai térhódítása.
A zentai csata jelenlegi emlékhelyét az esemény 300. évfordulójára alakították ki Valkay Zoltán műépítész tervei alapján. A komplexum része a csata helyszínén 1895-ben, Ferencz József látogatása alkalmából emelt és felavatott régi emlékmű — 1991-ben telepítették át a mostani helyszínre — és az 1997-ben felállított harangtorony.
Részletek a török emlékmű látványtervéből
Egy döntés sorsa
A zentai községi képviselő-testület március 31-ei ülésén sürgősségi eljárásban került napirendre a Belgrádban tevékenykedő Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség (TIKA) ajánlata, hogy emlékművet állítana az 1697. évi zentai csatában elesett török katonák tiszteletére. Az akkori indoklás szerint a javaslatot azért kellett gyorsan jóváhagyni, hogy az alkotás már az idei évfordulóra elkészülhessen, amikor a város a fennállásának 800. évfordulóját is ünnepli. A török ügynökség egyébként korábban több donációt is folyósított a községnek, például a Thurzó Lajos Általános Iskola felújításához.
A kezdeményezés, noha végül megszavazták, nagy vitát robbantott ki. Az egyik ellenérv az volt, hogy a téma nyilvános vita, illetve az illetékes bizottság beleegyezése nélkül került a testület elé. Az ötlet támogatói szerint erre azért volt szükség, hogy a szakemberek hozzáfogjanak a látványtervhez, melyet később a polgárok is véleményezhetnek.
Aztán jöttek a választások, a községben megalakult az új hatalmi koalíció, majd teltek a hetek, és július elején a községi képviselő-testület ellenzéki frakciói közös beadványban kérték a támogató döntés megsemmisítését. Hivatkozásukban az állt, hogy az illetékesek nem tartották be az emlékműállításra vonatkozó községi előírásokat. A formai mulasztás mellett felvetették azt is, hogy a nyilvánosság nagyon keveset tud a készülő projektumról, pedig az hosszú távra határozza meg a város egyik legfontosabb, történelmi jelentőséggel bíró pontjának arculatát és jellegét.
A Zentai Községi Közigazgatási Hivatal építésügyi osztálya július 11-e és 18-a között bocsátotta közszemlére a Zentai Csata Emlékpark átépítésének eszmei megoldását bemutató tervezetet, július 25-én pedig megtartották azt a képviselő-testületi ülést, amelyen semmissé nyilvánították a korábbi határozatot. A hatalmi koalíció tagjai elsősorban formai okok miatt voksoltak a korábbi rendelet visszavonására, azt azonban nehezményezték, hogy egyesek hangulatkeltéssel próbálkoznak. Fontosnak tartják, hogy ha a községi képviselő-testület a későbbiekben mégis úgy döntene, támogatja a török emlékmű kialakítását, akkor azt csakis szabályosan, a szükséges eljárás lefolytatásával, valamint a szakmai és etikai követelmények tiszteletben tartásával tegye meg.
A kezdeményezés, noha végül megszavazták, nagy vitát robbantott ki. Az egyik ellenérv az volt, hogy a téma nyilvános vita, illetve az illetékes bizottság beleegyezése nélkül került a testület elé. Az ötlet támogatói szerint erre azért volt szükség, hogy a szakemberek hozzáfogjanak a látványtervhez, melyet később a polgárok is véleményezhetnek.
Aztán jöttek a választások, a községben megalakult az új hatalmi koalíció, majd teltek a hetek, és július elején a községi képviselő-testület ellenzéki frakciói közös beadványban kérték a támogató döntés megsemmisítését. Hivatkozásukban az állt, hogy az illetékesek nem tartották be az emlékműállításra vonatkozó községi előírásokat. A formai mulasztás mellett felvetették azt is, hogy a nyilvánosság nagyon keveset tud a készülő projektumról, pedig az hosszú távra határozza meg a város egyik legfontosabb, történelmi jelentőséggel bíró pontjának arculatát és jellegét.
A Zentai Községi Közigazgatási Hivatal építésügyi osztálya július 11-e és 18-a között bocsátotta közszemlére a Zentai Csata Emlékpark átépítésének eszmei megoldását bemutató tervezetet, július 25-én pedig megtartották azt a képviselő-testületi ülést, amelyen semmissé nyilvánították a korábbi határozatot. A hatalmi koalíció tagjai elsősorban formai okok miatt voksoltak a korábbi rendelet visszavonására, azt azonban nehezményezték, hogy egyesek hangulatkeltéssel próbálkoznak. Fontosnak tartják, hogy ha a községi képviselő-testület a későbbiekben mégis úgy döntene, támogatja a török emlékmű kialakítását, akkor azt csakis szabályosan, a szükséges eljárás lefolytatásával, valamint a szakmai és etikai követelmények tiszteletben tartásával tegye meg.
Ellenzéki vélemények
A Zenta a zentaiaké képviselői csoport elsősorban azt ellenzi, hogy a török emlékmű a zentai csata emlékműve mellett kapjon helyet — hangsúlyozta Rácz Szabó László, aki szerint az új emlékmű „elnyomná” a zentai csata már meglévő, jóval szerényebb emlékművét, és ezáltal háttérbe szorulna annak valódi mondanivalója. Hozzátette, inkább más helyen kellene létrehozni egy zentai csata emlékparkot, mely valójában az emberek által bejárható nagy makett lehetne.
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom képviselője elmondta, az ellenzék elsősorban formai okok miatt támadta meg a rent, mert a testület jogszerűtlenül hozta meg, hiszen még a kérdésben illetékes községi bizottság sem volt kinevezve.
— Hogy szükség van-e erre az emlékműre, vagy sem, ezzel kapcsolatban megoszlik a zentaiak véleménye, de én úgy látom, a többség inkább idegenkedik tőle. Én is csak a személyes véleményemet mondhatom el, mert a frakciónk még nem véglegesítette az álláspontját. Szerintem az lenne a legfőbb gond vele, hogy teljesen megváltoztatná a zentai csata emlékhelyének üzenetét. Eddig ugyanis azt ünnepeltük, hogy 1697-ben, százötven év után sikerült kiűzni a törököt, és elkezdődhetett az építkezés, a fejlődés. A török hódításba ugyanis Zenta, az alföldi városok többségével együtt, szinte belepusztult. Eddig tehát a győzelmet éltettük, de ha ott áll majd a török emlékmű is, akkor inkább megemlékezést kell tartanunk. Problémás a tervezett obeliszk török felirata is, mert a sehid szót használja, mely a török nyelvben az iszlám szent háborújában elesett vértanú harcosokat jelenti. Egyébként a magyar szöveg is mártírhalált halt török katonákat emleget. Ez egy jó közösségpróbáló kérdés, mellyel mindenképpen foglalkozni kell, de semmit sem szabad elsietni. Szélesebb körben sem ártana megbeszélni, akár egy történészkonferencia szervezésével is.
Zsíros Jankelić Anikó, a Demokrata Párt képviselőinek frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, az előző jóváhagyás úgy született meg, hogy nem tartották tiszteletben a saját rendeletüket, mely az emlékművek, emléktáblák stb. állítását szabályozza. A most kinevezett szakmai bizottság előbb értelmezi a tervezetet, megnézi a nyilvános vitán beérkezett hozzászólásokat, megjegyzéseket, majd javaslatot tesz a községi tanácsnak.
— Amikor kommunikálunk az emberekkel, láthatjuk, érezhetjük, hogy a tartalmi háttérrel is alaposabban kellene foglalkozni. Nem egyértelmű, hogy a zentai közvélemény támogatja-e ezt a javaslatot. Mivel a tervezett emlékműnek megkérdőjelezhető a történelmi, a művelődési és a tradicionális vonatkozása is, nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni. Nem lehet másfél hónap alatt emlékművet emelni, ahogyan azt a török donátor elképzelte.
Hogy lesz-e majd egyetértés a hatalmi és az ellenzéki képviselői csoport között, ha a téma ismét napirendre kerül, az attól függ, milyen lesz az emlékmű végső formája, mi áll majd a táblán, és hogyan nevezik.
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom képviselője elmondta, az ellenzék elsősorban formai okok miatt támadta meg a rent, mert a testület jogszerűtlenül hozta meg, hiszen még a kérdésben illetékes községi bizottság sem volt kinevezve.
— Hogy szükség van-e erre az emlékműre, vagy sem, ezzel kapcsolatban megoszlik a zentaiak véleménye, de én úgy látom, a többség inkább idegenkedik tőle. Én is csak a személyes véleményemet mondhatom el, mert a frakciónk még nem véglegesítette az álláspontját. Szerintem az lenne a legfőbb gond vele, hogy teljesen megváltoztatná a zentai csata emlékhelyének üzenetét. Eddig ugyanis azt ünnepeltük, hogy 1697-ben, százötven év után sikerült kiűzni a törököt, és elkezdődhetett az építkezés, a fejlődés. A török hódításba ugyanis Zenta, az alföldi városok többségével együtt, szinte belepusztult. Eddig tehát a győzelmet éltettük, de ha ott áll majd a török emlékmű is, akkor inkább megemlékezést kell tartanunk. Problémás a tervezett obeliszk török felirata is, mert a sehid szót használja, mely a török nyelvben az iszlám szent háborújában elesett vértanú harcosokat jelenti. Egyébként a magyar szöveg is mártírhalált halt török katonákat emleget. Ez egy jó közösségpróbáló kérdés, mellyel mindenképpen foglalkozni kell, de semmit sem szabad elsietni. Szélesebb körben sem ártana megbeszélni, akár egy történészkonferencia szervezésével is.
Zsíros Jankelić Anikó, a Demokrata Párt képviselőinek frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, az előző jóváhagyás úgy született meg, hogy nem tartották tiszteletben a saját rendeletüket, mely az emlékművek, emléktáblák stb. állítását szabályozza. A most kinevezett szakmai bizottság előbb értelmezi a tervezetet, megnézi a nyilvános vitán beérkezett hozzászólásokat, megjegyzéseket, majd javaslatot tesz a községi tanácsnak.
— Amikor kommunikálunk az emberekkel, láthatjuk, érezhetjük, hogy a tartalmi háttérrel is alaposabban kellene foglalkozni. Nem egyértelmű, hogy a zentai közvélemény támogatja-e ezt a javaslatot. Mivel a tervezett emlékműnek megkérdőjelezhető a történelmi, a művelődési és a tradicionális vonatkozása is, nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni. Nem lehet másfél hónap alatt emlékművet emelni, ahogyan azt a török donátor elképzelte.
Hogy lesz-e majd egyetértés a hatalmi és az ellenzéki képviselői csoport között, ha a téma ismét napirendre kerül, az attól függ, milyen lesz az emlékmű végső formája, mi áll majd a táblán, és hogyan nevezik.
Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
