A kishegyesi színház szövevényes történetének bonyodalma akkor kezdődött, amikor egy véletlen folytán belekerült a magánosítási tömegbe, és az a cég, amely a helyi mezőgazdasági vállalatot megvette, az tulajdonosává vált ennek az épületnek is — világított rá Pásztor István, és hozzátette, hogy mintegy ötven évvel ezelőtt ezt az épületet közmunkával és közadakozással hozták létre a helyiek.

— Törekvéseinknek köszönhetően sikerült a színház épületét kimarni ebből a privatizációs tömegből, és átvinni újra közösségi tulajdonba, ugyanúgy, mint ahogyan az eredetileg is volt. Ezt követően fogtunk hozzá a terveztetéshez. A problémák dacára közben létezett, sőt erősödött a kulturális élet itt Kishegyesen, ez tette megalapozottá ennek az épületnek a visszaszerzését.

A VMSZ elnöke arról is beszélt, hogy a magyar kormány jelentős hozzájárulásával újulhat fel az épület, a beruházás pedig nem csupán a művelődési házat, a benne lévő színháztermet és minden egyes kísérő tartalmát érinti, hanem a mellette lévő épületet is. Itt kap majd helyet a Kishegyesi Könyvtár, továbbá egy civil központ. Emellett az épületet övező területen egy látványos közösségi teret alakítanak ki. 

Anyaországi támogatással újul meg a kishegyesi magyar civil és kultúrközpont

Az új magyar civil és kultúrközpont építése a magyar kormány támogatásával valósul meg a Bethlen Gábor Alap révén, a projektum kedvezményezettje Kishegyes Helyi Közössége mint az épület tulajdonosa — fejtette ki Sipos Tibor, a helyi közösség titkára. Mint mondta, a munkálatok jó ütemben haladnak.

Az épület melletti park látványterve

— Az építkezés tavaly szeptemberben kezdődött, a kivitelezési határidő pedig az idén szeptemberben jár le. Az épületek felújítására, átépítésére, valamint a tér kialakítására négy főterv készült el, ebből három az építkezésekre, egy pedig a belső terek kialakítására vonatkozik. A beruházás összértéke 179 millió dinár. A munka legnagyobb részét a színház mellett lévő épületrész felújítása teszi ki, ez volt az egykori szövetkezeti otthon. Itt kap majd helyet a civil központ és a könyvtár. Utóbbi ideköltöztetésére azért van szükség, mert annak jelenlegi épülete vagyon-visszaszármaztatási folyamat alatt áll, és hamarosan visszakerül a katolikus egyházhoz.

A látványterveket Kishegyes Helyi Közössége bocsátotta rendelkezésünkre

Bácsfeketehegyen megújult a református templom

Emberemlékezet óta nem volt ilyen szép ez a templom, a külső rész után most fejeződött be a belső tér teljes körű felújítása — mesélte Orosz Attila lelkipásztor, bácsfeketehegyi református esperes. Mint mondta, az épületben ekkora horderejű beruházás eddig sohasem volt.

Orosz Attila lelkipásztor és vendégei a bácsfeketehegyi református templomban 

— A templom renoválását 2018-ban kezdték meg, szintén a magyar kormány segítségével, akkor teljes egészében felújították az épület külsejét. Ez a legrégebbi református templomunk, a mai formájában 1802-ben készült el. Az idén ünnepeljük megépítésének 220. évfordulóját, ezért külön öröm, hogy a jubileumi évre sikerült befejezni a teljes körű felújítást. Ez már nagyon ráfért, hiszen a presbiteri jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy a plafon 120 évvel ezelőtt volt legutóbb restaurálva.

A mostani teljes belső felújítás során korszerűsítették a világítást és a hangosítást is, le lettek csiszolva, majd újrafestve a padok, és minden vissza lett állítva az eredeti állapotára, valamint a régi fűtéstechnika is működőképes — tette hozzá Orosz Attila.

— A bácsfeketehegyi református templom mostani belső felújítása megközelítőleg 5 millió dináros fejlesztés volt, ezzel lezárult a templom több éve tartó állagmegóvása, melynek segítői voltunk — nyilatkozta Pásztor István. — A kisebbségi politikánk egyik alapvető feladata az identitás megőrzése, hogy a magyarok magyarok maradjanak. Ez elképzelhetetlen úgy, ha a hitünkben nem erősödünk meg, és ha ahhoz nem maradunk hűek. Ez pedig nemcsak lelki kérdés, hanem fizikai is, ezért is fontosak a templomfelújítások és mindazon akciók, amelyek a templomok felújítását célozzák meg, mert ez nemcsak építkezésről szól, hanem egyúttal közösségépítésről is. Ezért fontos a Bethlen Gábor Alap által fél évvel ezelőtt elindított nagy, átfogó program, amelyben több mint húsz vajdasági templom felújítását támogatják, igaz, nem túl nagy összegekkel, de ezek fontos fejlesztések, mert így vagy elkezdődik egy beruházás, vagy tovább folytatódik egy már megkezdett fejlesztés. Ez a beruházás fontos momentum az itteni hívők életében, ugyanis ennek a templomnak a mai napig megvan a közössége, amely ragaszkodik az épülethez és a közösségi élet egy részét ott élik meg.

— Nemsokára országgyűlési választások lesznek Magyarországon, de köztársasági parlamenti választások, illetve elnökválasztás is lesz Szerbiában — emlékeztetett Hollik István magyarországi országgyűlési képviselő a látogatás alkalmával. — A soron következő választások sorsdöntőek mind a vajdasági magyarságnak, mind pedig az anyaországi magyarságnak. Fontos, hogy folytatódni tudjon az a megkezdett munka, amelyet Pásztor István irányításával tudott elindítani a két kormány. A most megtekintett és az ehhez hasonló beruházások is a közös munka eredményei, és ezek a fejlesztések valójában a térség minden egyes polgára érdekét szolgálják, nemcsak a vajdasági magyarokét, hanem az itt élő szerb népességét is.