A színdarabokra, melyek Mátyás királytól Petőfi korán át a XX. századig ívelő időutazásra invitálták a nézőket, a belépés díjtalan volt.  A programot zenei-összművészeti est, valamint pódiumbeszélgetések színesítették, és az esemény ideje alatt kiállították a középiskolásoknak meghirdetett rajzpályázat legjobb alkotásait is.

A fesztivál ünnepélyes megnyitóján elsőként Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke köszöntötte a közönséget és a meghívott vendégeket.

Közös szenvedélyünk a színház – mondta az idei esemény szlogenjét idézve, és megjegyezte, ő negyven éve gyakorolja ezt a szenvedélyt és még nem szokott le róla. Reményének adott hangot, hogy a fesztivál hozzájárul e közös szenvedély élvezéséhez, mert ez nemcsak a színházcsinálóknak, hanem a nézőknek is a közös szenvedélye, hiszen a kettő egymás nélkül nem létezhet.

A rendezvényt Wischer Johann, a Híd Kulturális Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki beszéde kezdetén kiemelte, hidakat építeni a legnagyobb kiváltság.

–Nem rombolni, robbantani, szétszakítani, hanem építeni. Építeni kapcsolatokat, építeni barátságokat. Nem ellentéteket szítani, hanem a hagyományainkra alapozva hidakat építeni.

A Híd Kulturális Alapítványról elmondta, a felújítás alatt lévő székházuk az év végén tárja ki a kapuit. Az épületben folyamatos lehetőségeket szeretnének nyújtani a legkisebbeknek, hogy bábkészítéssel, bábjátékkal, versmondással foglalkozhassanak, valamint táborokat szervezése is szerepel az elképzeléseik között.

A megnyitóünnepségen Kovács Frigyes Jászai Mari-díjas színművész verset mondott, majd sor került a középiskolásoknak meghirdetett képzőművészeti pályázat díjkiosztójára. A kiírás vezérmotívuma a híd volt. A pályázatra 23 képzőművészeti alkotás érkezett. Az első helyezést Kovács Viktória, a másodikat Boros Zsófia, a harmadikat Szlávity Leila érdemelte ki, különdíjas lett Itana Rahimić és Zsoldos Csenge.

Az első napon Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című színművét mutatta be a Csavar Színház, este pedig Sławomir Mrożek: Emigránsok című színdarabját tekinthették meg a nézők a budapesti Déryné Produkció előadásában. A játék alapját az egységesült Európában zajló belső emigráció és a felmerülő kérdések adják: ha Európa valóban az otthonunk, hogy lehetünk otthon emigránsok? Lehetünk-e otthon idegenek?

A program pódiumbeszélgetéssel zárult, amelyen Gál Tamást és Kis Domokos Márkot, az Emigránsok című darab két szereplójét, Loboda Árpád, a Pannon Televízió szerkesztője faggatta. Ezek a beszélgetések a Színésznek lenni… címet viselték.

Április 19-én a Kiszsinagógában August Strindberg: Az erősebb című drámája volt műsoron a Győri Nemzeti Színház előadásában. Két színésznő ül egymás mellé egy kávéházi asztalnál, sorsuk több ponton keresztezi a másikét. Viszonyulásaikon, összefeszüléseiken keresztül azonban nemcsak a színészi lét lelki folymataiba, vívódásaiba tekinthet be a néző, de általában a női és emberi lét felemelő és lesújtó pillanataiba is. Az előadás utáni pódiumbeszélgetésben Mózes Anita és Szina Kinga színművészek vallottak a színészi létről.

Április 20-án, ugyancsak a Kiszsinagógában, Áthallások címmel összművészeti utazáson vehettek részt a jelenlévők.

A zeneirodalom ismert és kevésbé ismert kincseiből válogató esten Tatai Nóra operaénekest Sotkó Eszter zongorán, Szikora Márton klarinéton kísérte, Hajdú László színművész tolmácsolásában pedig a zenei darabokhoz szervesen kapcsolódó irodalmi részletek hangzottak el. Mindez a kivetített képzőművészeti válogatással együtt alkotott egyetlen, minden érzékre ható történetet, gondolati szövetet. Az est közreműködő vendége a vajdasági magyar közönség számára jól ismert Koncz Éva operaénekes volt, aki Purcell, Händel és Liszt dalait adta elő Világos Renáta zongorakíséretével.

Április 21-én, az utolsó nap délelőttjén, a Mátyás király születése napja című előadást láthatták az érdeklődők a Magyar Népmeseszínház előadásában, majd az Agyigó – Egy nő sorsa a XX. században, azaz Szabó Magda, az ember című alkotásának tapsolhatott a közönség. A produkció a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház repertoárjának része.

A lírai szépségű történet Szabó Magda írónő kevésbé ismert arcait mutatja meg a nézőknek: a költőét, a feleségét, az önmaga életére szüntelenül reflektáló, öntudatos XX. századi nőét.

A TeátrumHíd Fesztivál zárásaként Nagyváradi Erzsébet Jászai Mari-díjas színművész és Vasicsek János volt Loboda Árpád vendége.

Horváth Zsolt fotói