Borsits Hornyák Erika, a közgyűlés elnöke a jelenlevőknek kifejtette, hogy mivel 1995. februárjában alakult meg az egyesült, az idén jubileumot ünnepelnek. Hangsúlyozta, hogy az egyesület civil szervezetként a vajdasági magyar nyelvű oktatás színvonalának emelését és fejlesztését szolgálja.

A nagy érdeklődésnek örvendő konferencia De Negri Ibolya, az ÉMPE elnökének köszöntőbeszédével kezdődött, aki emlékeztetett arra, hogy az egyesület által 2007-ben elindított közoktatási konferencia célja többek között az, hogy a vajdasági magyar pedagógusok a saját anyanyelvükön jussanak új ismeretekhez a hivatásuk terén.

— A pedagógusnak a tudásközvetítésen és a nevelésen kívül az is fontos feladata, hogy szakmailag megújuljon. Az idén a nyelvi kompetenciáról is szól a konferencia, méghozzá többféle megközelítésből. Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, a gondolatok, az érzések, a tények, és a vélemények kifejezését, értelmezését — mondta el az elnökasszony.

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg a konferenciát. Idézte  George Bernard Shaw drámaíró gondolatát, mely szerint a magyar egy ősi erőtől duzzadó nyelv, amellyel rendkívül pontosan leírhatóak az érzelmek titkos rezdülései: 

— Egy idegen átérezte, milyen drága kincs birtokában vagyunk mi, milyen anyanyelv tesz bennünket különlegessé, kiemelkedővé és dicsővé az indogermán és szláv nyelvek gyűrűjében. Az a nemzet, amely ilyen gazdag szókinccsel és grammatikával rendelkező nyelven tud gondolkodni, érezni és cselekedni, mint a magyar, az minden időben kiemelkedni és felemelkedni tud a népek és a nemzetek szövetségében. Tudjuk, hogy az anyanyelv szabályrendszerének alapos elsajátítása az alapja a tanulás sikerességének, a továbbtanulásnak, a szakmaválasztásnak és a szakmában elért sikereknek. Ezáltal tudjuk gyorsabban megtanulni és megérteni az idegen nyelveket is, amelyek birtokában még gazdagabbak, még sikeresebbek lehetünk. Tudjuk, hogy mennyire fontos az iskolák külső értékelése szempontjából a kisérettségin elért eredmény. A konferencia ezt a kérdést is érinti, s ezáltal igyekszik elősegíteni, hogy az eredményeket befolyásoló tényezők sokaságát is megérthessük.

A megnyitó után Borsits Hornyák Erika ismertette az ÉMPE 2019. évi eredményeit.

Ezt követően Halasi Ágnes, a Szerbiai Oktatási Minisztérium tanácsosa vázolta a szerbiai oktatási helyzetképet:

— A célunk az, hogy a gyerekek úgy kerüljenek ki az általános iskolából, hogy értelmezni tudják azt, amit olvasnak, mert a PISA-felmérés azt mutatja, hogy a diákok nem tudják a megtanult dolgokat alkalmazni, az információkat nem tudják felhasználni a problémák megoldására. Emiatt óriási változást kell bevezetni az oktatásban. El kell távolodni a frontális oktatástól, magyarán, hogy a diák előadja az anyagot, majd a diák reprodukálja, de nagyon sok esetben fogalma sincs arról, hogy mit is mond és miért kellett azt megtanulnia. Ez lesz az új oktatási stratégia alapköve. Ugyanakkor a tanárok nagyobb szabadságot kapnak majd, hogy hogyan adják át a tudást. Az iskolák pedig autonómiát kapnak, hogy milyen más iskolákkal, szervezetekkel, intézményekkel lépnek partnerkapcsolatba azért, hogy fejlesszék a diákok alkalmazott tudását.

Dr. Morvai Tünde, a WJLF tudományos munkatársa és az MTA HTM osztályvezetője a PISA eredményeket ismertette kisebbségi magyar viszonylatban. Elmondta, hogy a vajdasági magyar diákok jobban teljesítenek, mint az ország más területein élő fiatalok, de ez nem jogosítja fel őket arra, hogy elbízzák magukat.

A közoktatási konferencián a beszédtechnika és a fejlesztési tapasztalatok, valamint a kisérettségiről szóló panelbeszélgetés is helyet kapott.

A szerző felvételei

A Pannon RTV tudósítása: