Szerbia majdnem pontosan tizenhat évvel ezelőtt, 2009 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét. Három évvel később, 2012 márciusában pedig meg is kapta a tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások pedig 2014 elején kezdődtek meg. A 35 tárgyalási fejezetből eddig 22 nyílt meg. Legutóbb 2021 decemberében lehettünk fejezetnyitás szemtanúi. Brüsszel szerint Belgrádnak számos reformot kell véghez vinnie, és jelentős előrelépéseket kell tennie, míg Belgrád úgy véli, mindent megtett, amit eddig követeltek, és pusztán geopolitikai kérdések nehezítik a csatlakozási folyamatot, azaz csupán politikai döntés kérdése, mikor lesz Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagja.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök a közelmúltban Brüsszelben járt, és megbeszélést folytatott az EU vezetőivel. Beszélt többek között António Costával, az Európai Tanács elnökével. Az ezt követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy némi esély mutatkozik arra, hogy decemberben újabb csatlakozási fejezet nyíljon meg. Mint mondta, mindez a tagállamoktól függ. „Azt hiszem, most többet beszélnek a bővítésről, de majd meglátjuk, mikor jön el ennek az ideje. Mindenesetre tovább kell haladnunk az európai úton, el kell végeznünk a dolgunkat, valódi reformokat kell végrehajtanunk. Nem értek egyet néhány értékelésükkel, de mégis komolyan kell vennünk azokat, és meg kell néznünk, mit tehetünk, és meg kell próbálnunk gyorsabban előrehaladni” — hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy nem attól függ egy ország ereje, hogy mikor tud az Európai Unió tagjává válni. Példaként Törökországot említette. Magyarázata szerint sem Montenegró, sem Szerbia nem erősebb, mint Törökország, és ezt senki nem is gondolja, mégis ez a két ország nyilván előbb lesz az EU tagja, mint Törökország. További példaként említette Moldávia és Ukrajna esetét. Véleménye szerint senki nem beszél fejezetekről vagy klaszterekről ennek a két országnak az esetében, mégis sikeresebb az uniós csatlakozási folyamatuk, mint Szerbiáé. Hozzátette, minden politikai döntés kérdése, hiszen ha Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen, vagy elismerné Koszovó függetlenségét, azonnal az Európai Unió tagjává válna. „Ez pusztán geopolitikai kérdés” — hangsúlyozta. Rámutatott, hogy Brüsszel kinyitotta az ajtót Szerbia előtt, most már Szerbián áll, mit tesz a belépés érdekében.
Az Európai Bizottság 2025-ben kiadott, Szerbiáról szóló éves jelentésének átadásakor Andreas von Beckerath, az Európai Unió belgrádi küldöttségvezetője rámutatott: a reformok üteme jelentősen lelassult, ezért átfogó reformokra van szükség. „A bővítés geopolitikai kényszer, erősebbé kell tennie az uniót. Az Európai Unió már készül erre, és értékeli, hogy az új tagok milyen hatással lehetnek az EU belső szerkezetére” — mondta Von Beckerath.
Az EU delegációvezetője arról is beszélt, hogy a geopolitikai helyzet valóban felgyorsította a bővítési folyamatot, ám a csatlakozás továbbra is az érdemektől függ, és csak a valódi reformok mozdíthatják elő egy-egy ország csatlakozási folyamatát. „Az EU-tagsághoz vezető út a demokratikus értékeken, a jogállamiságon és a megfelelően végrehajtott valódi reformokon alapul” — hangsúlyozta. Hozzátette, az EU azt várja Szerbiától, hogy megszűnjön a patthelyzet az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása területén. „Az EU proaktívabb és objektívebb kommunikációt vár el az EU-csatlakozási folyamattal kapcsolatban. Szerbia jövője az Európai Unióban van, és ezt nemcsak szavakban, hanem tettekben is világossá kell tenni” — hangsúlyozta az EU-nagykövet.
Mindehhez a szerb elnök annyit tett hozzá, hogy az EU-csatlakozás továbbra is Szerbia stratégiai célja marad.
