home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Követendő példa: Magyarkanizsa
Fehér Márta
2021.12.16.
LXXVI. évf. 50. szám
Követendő példa: Magyarkanizsa

Szerbiában elsőként Magyarkanizsa Község hozta meg a regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére és az Európa Tanács támogatásával. A képviselő-testület ez év június 24-én fogadta el a dokumentumot, melyben konkretizálják a polgárok, mégpedig elsősorban a nemzeti kisebbségekhez tartozók nyelvi és szabadságjogait előíró alkotmányos, törvényes jogszabályokat. Az önkormányzat ennek fontosságát hangsúlyozva szervezett szakmai rendezvényt A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Helyi Chartája mint a polgárok nyelvi jogai helyi védelme és előmozdítása biztosításának lehetősége és eszköze címmel.

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája egy nemzetközi egyezmény, melyet 1992-ben fogadott el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket, és csak azokra a nyelvekre vonatkozik, amelyeket az aláíró országok állampolgárai hagyományosan használnak, és amelyek jelentősen különböznek a többségi vagy a hivatalos nyelvtől, és vagy van meghatározható elterjedési területük, vagy az egész országban szétszórtan beszélik. A dokumentumot a Szerb Köztársaság is ratifikálta, mégpedig 2005-ben, és a következő évben lépett hatályba. A charta esetében nem nyelvi jogokról van szó, hanem az állam által választott kötelezettségekről, melyek széles köre lehetővé teszi az országok számára, hogy a helyi körülményekhez igazítsák kötelezettségvállalásaikat, azok végrehajtása érdekében pedig a részes államoknak nem csupán a jogi lehetőséget kell megteremteniük, hanem egyéb intézkedések útján szorgalmazniuk kell a gyakorlati végrehajtást, és létre kell hozniuk annak infrastrukturális feltételeit.

A nyáron elfogadott helyi chartával Magyarkanizsa Község kifejezi, hogy a többnyelvű és a többnemzetiségű lakosságra különleges értékként tekint, tevékenységével pedig szeretné szavatolni a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok magas szintű szerzett nyelvi és kisebbségi jogainak megőrzését, fejlesztését, és vállalja, hogy alkotmányos és törvényes hatáskörein belül minden szükséges intézkedést megtesz, amellyel polgárai számára szavatolni tudja a chartába foglalt jogok szintjét a község által elfogadott rendelet szerint. A dokumentum részletezi, hogy a magyar nyelv tekintetében Magyarkanizsa milyen kötelezettségeket vállal az oktatás területén, a közigazgatási hatóságokra és a közszolgálati szervekre, továbbá a tömegtájékoztatási eszközökre, a kulturális tevékenységre és létesítményekre, valamint a gazdasági és társadalmi életre, illetve a határokon túli cserekapcsolatokra vonatkozóan, és egyúttal kötelezi a Nemzetek Közötti Viszonyügyi Tanácsot arra, hogy féléves jelentéseivel rendszeresen tájékoztassa a községi képviselő-testületet e helyi charta megvalósításáról. A helyi chartában konkrétan vállalt kötelezettségek elolvashatóak Magyarkanizsa Község ez év június 30-ai keltezésű, 2021/11-es számú Hivatalos Lapjában, mely elérhető az önkormányzat hivatalos honlapján.

A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Helyi Chartája mint a polgárok nyelvi jogai helyi védelme és előmozdítása biztosításának lehetősége és eszköze címmel megrendezett szakmai rendezvényt Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, felemelő érzés, hogy Magyarkanizsa az első önkormányzat Szerbiában, mely elfogadta a chartát, és ezáltal lendületet adhat más településeknek is, ahol nagyszámú kisebbség(ek) él(nek).

A konferencia nyitógondolatait Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogalmazta meg, és háláját fejezte ki Magyarkanizsa Község Önkormányzatának, képviselő-testületének, a közreműködő jogászoknak és szakembereknek, valamint a polgármesternek, hogy az MNT kezdeményezésére Szerbiában elsőként elfogadták a regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját, mely által kézzelfogható közelségbe került egy elvont megfogalmazású jogi szabályozás.

— Nagyon fontos, hogy a nyelvi sokszínűségre értékként tekintsünk, és ne sajnáljunk minél több pénzt áldozni a nyelvi jogok gyakorlati megvalósítására. A modern technológia ma már megoldást kínál erre, Szerbia pedig a nyelvi széttöredezettségéből fakadó esetleges más versenyhátrányait az előnyére fordíthatja, regionális vezető szerepet töltve be ezen a területen. Magyarkanizsa ünnepélyes nyilatkozata olyan követendő példa, amely nagy felelősséggel jár. Ehhez a munkához kívánok mindannyiunknak további hitet és kitartást, sok hasonló ünnepélyes alkalmat.

Bevezető előadásában Sztáray Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy az elmúlt fél évben Magyarország, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökeként, megpróbált sokat tenni azért, hogy a nemzeti kisebbségeket, a nyelvhasználat kérdését előtérbe helyezze, és ezzel tematizálja ezt a fél évet úgy, hogy a magyar elnökség vége ne legyen egyúttal ennek a dialógusnak is a vége.

— Magyarország számára fontos a nálunk élő kisebbségek kultúrájának, nyelvének, identitásának megőrzése és támogatása. Az is rendkívül jelentős külpolitikai prioritásunk, hogy a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára is szavatolva legyenek az említett jogok szülőföldjükön. A magyar állam ezért kiemelkedően támogatja a külhoni magyar közösségeket annak érdekében, hogy megőrizzék identitásukat azokban a szomszédos országokban, ahol élnek, illetve a diaszpóra magyarságára is nagy figyelmet fordítunk világszerte. A szerbiai kisebbségi jogszabályozás a szomszédos országok körében is példaértékű, elsősorban a Vajdaság Autonóm Tartomány jogköre, a nemzeti és különösen a magyar kisebbség részére biztosított kollektív jogok megalkotása tekintetében, a nemzeti tanácsok megalakítása által a nemzeti kisebbségek közvetlenül vagy képviselőiken keresztül képesek részt venni a döntéshozatalban, illetve kulturális, nyelvhasználati, oktatási és egyéb jogaik védelemben részesülnek.

Ljudmila Popović, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja előadásában elmondta, hogy Szerbia az albán, bosnyák, bolgár, horvát, magyar, roma, román, ruszin, szlovák és ukrán, illetve bunyevác, cseh, német, macedón és vlach nyelv tekintetében fogadta el a dokumentumot. Miután az állam ratifikálta az egyezményt, a helyi önkormányzatok jutnak kulcsfontosságú szerephez a végrehajtást illetően, hiszen azok vannak a legjobb pozícióban, hogy adekvát módon összehangolják a dokumentumban foglaltakat a mindennapi gyakorlattal és a helyi viszonyokkal. Szakállas Zsolt tartományi kormányalelnök, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási, Jogalkotási, Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság titkára hangsúlyozta, hogy a nyelvi kérdéseket a tartományi szervekre vonatkozóan a statútum rendezi, melynek értelmében a magyar, szlovák, horvát, román és ruszin nyelv egyenrangú használatban van a szerb többségi nyelvvel.

— 45 vajdasági önkormányzatból 40-ben hivatalos használatban van legalább egy kisebbségi nyelv. A magyar nyelv konkrétan 28 önkormányzat egész területén, 4-ben pedig csak korlátozottan elérhető. A nyelvi jogok költségesek, viszont mivel eszmei értékük mérhetetlen, így a közhatóságoknak kell állniuk a többletköltségeket, ezeket semmiképp sem szabad a nyelvi jogait érvényesítő polgárra hárítani. A nyelvi jogok megvalósításához olyan szakemberek szükségesek, akik ismerik a szóban forgó nyelvet, és szaknyelvi kompetenciákkal is bírnak. Kuriózumként elmondanám, hogy a nyelvhasználati jogoknak a fenntartása céljából titkárságunkban olyan felügyelőség működik, amely kizárólag azt ellenőrzi, hogy ezek a jogok hogyan valósulnak meg. Hasznos lenne, ha más hatalmi szinteken is létezne ilyen hatáskörrel bíró tevékenység.

Miladin Nešić, a Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke kiemelte, a jogok érvényesítése szempontjából az lenne a legmegfelelőbb, ha minden településen elérhető lenne a helyi ombudsman intézménye, illetve ha a Nemzetek Közötti Viszonyügyi Tanács mindenütt aktív szerepet vállalna, és tevékenységét nem korlátozná kizárólag az esetleges incidensek kivizsgálására és elítélésére. Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács munkatársa a nyelvi charta szerepét részletezte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésében, gyakorlati kérdésekre helyezve a hangsúlyt. A konferencia végén Magyarkanizsa polgármestere abbéli reményét fejezte ki, hogy Szerbia több települése is követi majd a magyarkanizsai példát.

Fényképezte: Fehér Márta

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..