A régi városháza, ma történelmi múzeum - A szerző fotója

Brassó (németül Kronstadt, latinul Brassovia vagy Corona), az erdélyi szászok egykori központja, a Kárpát-kanyarban, a barcasági medencében fekszik, a Cenk hegy lábánál. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedők lakták, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa. A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtette el uralkodói fejdíszét, innen származik a korona név. A másik történet alapján egy fa kivágásakor a gyökerei között koronát találtak -- később ennek a fának a helyére építtették a városházát.
Brassót eredetileg védőfal vette körül, harminckét toronnyal és bástyával, melynek több része a mai napig épségben megmaradt. A városfal legszebb és legjobb állapotban lévő kapuja az 1526-os árvíz után épült Katalin-kapu, amelynek kúp alakú központi és négy kisebb tornya van.
Szálláshelyünkről, a Református Keresztyén Központ Reménység Házából, gyalog indultam felfedező útra. Félórás séta után érkeztem meg a csodálatos óvárosba, amely bőséggel kínálja a látnivalókat. A kockaköves sétálóutca, a főtér, a Fekete templom... Az eredetileg Nagyboldogasszonynak szentelt objektum 1385 és 1477 között épült. Nevében a fekete jelző onnan ered, hogy 1689-ben, amikor a császári katonaság felgyújtotta a várost, falait feketére festette a korom és a füst. A templombelső lenyűgöző látványt nyújt sűrű, magas oszlopaival, gótikus ablakaival. A belépő kifizetése után ajánlatos letelepedni az egyik padban, elővenni az útikönyvet, és a helyszínen áttanulmányozni a vonatkozó oldalait. Miközben a leírtakat egyeztetjük azzal, ami a szemünk elé tárul.
Az épület bejárata mellett áll Johannes Honterus bronzszobra. Honterus terjesztette el az evangélikus vallást az erdélyi szászok körében. å volt a városban működő első oktatási intézmény alapítója, sőt az első magyar iskola létesítését is ő rendelte el 1547-ben, habár ez okirattal nem igazolható. Az azonban bizonyított tény, hogy 1560-tól a város magyar tanítót fizetett. Jelenleg magyar nyelvű oktatás az Áprily Lajos Líceumban (1--12 osztály) folyik, elemi iskolai szinten pedig több iskolában is.
A belvárosi sétából a számos szépség közül nem hagyható ki a rendkívül keskeny Zsinór utca sem. A drótkötélpályás felvonó a 960 méter magas Cenk hegy tetejére viszi fel azokat, akik nem vállalkoznak a mintegy háromórás sétára. Az ottani várnak azonban már csak az alapfalai látszanak.
Napjainkban Brassónak 323 ezer lakosa van, tíz százalékuk magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.