Kormánypárt kontra szivárványkoalíció

Kormánypárt kontra szivárványkoalíció

Magyarországon október 13-án tartják meg az önkormányzati választásokat. A szavazók döntése öt évre határozza meg a közgyűlések képviselőinek és a városok polgármesterének, valamint a főváros főpolgármesterének a személyét.

A legnagyobb támogatottságot továbbra is a kormánypárt élvezi, a biztos szavazók mintegy 53 százalékáét, az ellenzék pedig egy szivárványkoalícióba tömörült. Kiszelly Zoltán magyarországi politológus, politikai szakértő értékelte lapunknak az anyaországi belpolitikai helyzetet.

* Mi a tétje a soron következő választásnak?

— Az önkormányzatok vezetőiről szavaz az ország 3200 településen, de minden szem Budapestre irányul, ahol főpolgármestert kell választani, és 23 kerület vezetőjét. A pártpolitika határozza majd meg a választást 23 megyei jogú város és 167 tízezresnél nagyobb település esetében, míg 2800 kistelepülésen inkább a helyben élő független, pártokon kívüli jelöltek számítanak esélyesnek. A tét az, hogy folytatódhat-e az a munka, amelyet az ország 2010-ben megkezdett, hogy a kormány és a nagyvárosok között együttműködés lesz-e, vagy konfliktus. Viszont a főváros főpolgármesterének személye az, amit nagyon sokan döntőnek tartanak. A kormánypárti jelöltek jó eséllyel lesznek újraválasztva, hiszen aki több ciklus óta polgármester, és jól dolgozik, az a saját pártja támogatásán túl is számíthat szavazókra. A felmérések szerint a kormánypártok 50 százalék körüli támogatottságot élveznek. Budapesten pedig még ha csak 40 százalék is a Fidesz, Tarlós István további 10-15 százalékot is hozhat, ezért úgy tűnik, hogy a meccs a kormánypártok javára dől el. Az ellenzék leginkább tesztnek tekinti ezt, és a nagyvárosokban most egy az egy ellen felállással próbálkozik, tehát egy kormánypárti jelölttel szemben egy ellenzéki jelöltet állít.


Kiszelly Zoltán (fotó: Facebook.com)

* Az ellenzékiek egymással szövetkezve megpróbálnak együttesen jelölteket indítani a kormánypárti erők jelöltjei ellen?

— Már mindennel próbálkoztak, 2010 óta nagyon sok trükköt bevetettek, ahogyan látták azt Szerbiában, Romániában, Lengyelországban vagy Szlovákiában, hogy a nemzeti bevándorlásellenes pártokkal szemben megpróbálják az ellenzéket egy szivárványkoalícióba sűríteni. Ám ez nem nagyon sikerült, a főpolgármesteri pozícióért négyen versenyeznek. Tarlós mellett Karácsony Gergely és Puzsér Róbert is számíthat támogatottságra, előbbit 40 százalékkal mérik, utóbbit 4-7 százalékkal. Eszerint legalább két releváns ellenzéki főpolgármester-jelölt van. 23 fővárosi kerületből 6 helyen sikerült egy az egy ellen jelöltet állítani, illetve a 23 megyei jogú városban csak 2 helyen, Hódmezővásárhelyen és Tatabányán. A 19 megyei közgyűlés esetében pedig csak 1 helyen született közös ellenzéki lista. A tüzet a vízzel párosították, a Jobbik és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció ugyanis nehezen összefésülhető, legalábbis a pártok szavazóinak a szemében. Hiába egy az egy ellen, látjuk, hogy a baloldali szavazók inkább átszavaznak jobbikos jelöltekre, ám a jobbikos szavazók nem szívesen szavaznak át a baloldali, főként a radikális baloldali Gyurcsány-párt jelöltjeire.

* Az ellenzéki pártok látszólagos szövetsége kihatással lehet egy új ellenzéki erő kialakulására?

— Az ellenzék szeretné bemutatni a saját szavazóinak, hogy a Fidesz legyőzhető. A számok viszont azt mutatják, hogy a biztos szavazók több mint a fele támogatja a Fideszt, tehát az ellenzéknek matematikailag nem igazán van esélye arra, hogy ezt bemutassa, hacsak be nem következik egy váratlan fordulat. Az ellenzék azt szeretné, hogy a polgármestereit bevonják az országos politikába, akik majd 2022-ben, a következő országgyűlési választáson a Fidesz kihívói lehetnek. Ha azonban ez most nem sikerül, akkor az ellenzék valószínűleg szétesik, mint ahogyan az Lengyelországban is történt a májusi választások után. Így várható az ellenzék átrendeződése, az LMP, az MSZP és a Jobbik már hanyatlik, elveszítették korábbi támogatottságuknak a felét, a Momentum és a DK pedig a hanyatló ellenzéki pártok romjain próbál erősödni. Gyurcsány egyébként szeretne még miniszterelnök lenni, vagy ő, vagy a felesége, ehhez egy 20-30 százalékos pártot kellene felépíteni. Most 18-nál tartanak, így a többi ellenzéki pártot be kell darálniuk. Sokan azt feltételezik, hogy a DK nem teljes mellbedobással kampányol a szocialista vagy más jelöltek mellett, mert neki nem érdeke, hogy Karácsony Gergellyel megerősödjön az MSZP vagy a Párbeszéd nevű minipárt. Gyurcsány szeretne lenni Orbán Viktor kihívója a 2022. évi választáson. Ez az átrendeződés várható, és a következő egy-másfél évben ez fogja meghatározni a magyar belpolitikát.

* Említette Gyurcsányt, a DK elnökét. Felesége, Dobrev Klára a párt EP-képviselője. A magyarországi sajtó szerint azt akarják elérni, hogy csak a betelepítést vállaló magyar települések kaphassanak uniós forrásokat.

— Gyurcsányék az Európai Egyesült Államok kiépítésében gondolkodnak. Amikor Orbán Viktor erős nemzetek erős Európájáról beszél, mint ötven éve Charles de Gaulle, Franciaország egykori elnöke, akkor Gyurcsány következetesen 180 fokkal eltérő pozíciót foglal el, ezért kettejük között nem marad tér más pártoknak. Igazából ezzel tudott a Gyurcsány-párt jól szerepelni, ám egyszer volt Budán kutyavásár. A DK nagyon sok szocialista szavazót szívott el, jól szerepelt a májusi választásokon, ami azonban sikerült Dobrev Klárának, az nem sikerült Kálmán Olgának, akinek az lett volna a feladata főpolgármester-jelöltként, hogy azt a 18 százaléknyi szavazatot egyben tartsa. Gyurcsányék a brüsszeli javaslatokat képviselik, és az Európai Parlamentben valóban számos olyan elfogadott javaslat van már most, amelyet a 2021 és 2028 közötti uniós költségvetésbe akarnak beépíteni, például azt, hogy azok az önkormányzatok kapnának közvetlenül uniós forrásokat, amelyek migránsokat fogadnak be. Látjuk egyébként az olasz példát, hogy amint baloldali fordulat következik be egy országban vagy akár egy városban, a migrációkérdésében rögtön fordulat áll be. Amikor Martin Schulz német politikus Szegeden járt Botka Lászlónál a migránsválság után, akkor azt mondta, úgy látja, hogy Szegeden szívesen befogadnának migránsokat, és Botka László is azt nyilatkozta, hogy nincs problémája a migránsokkal, majd Brüsszelben egy interjúban kijelentette, hogy ő lebontaná a kerítést.

* A választók valódi veszélyként élik meg ezeket a kockázatokat?

— A migráció valódi veszélyként szerepel a magyar emberek tudatában. Kísértetiesen ismétlődnek a 2015. évi események, most is azt látjuk, hogy alacsony számokról és önkéntes kvótákról beszélnek. Szeptember 23-án Máltán volt egy belügyminiszteri értekezlet, ahol a németek felvállalták, hogy 100, tengerből kimentett emberből 25-öt befogadnak ők, 25-öt a franciák, 10 marad Olaszországban, 40 migránsnak azonban nincsen helye, és most októberben nekifutnak egy kísérletnek, hogy a 100-ból fennmaradó 40 migránst valahogy szétosszák Európában. Ezt tudják a magyarok, és a számok azt mutatják, hogy a baloldal és a Jobbik szavazói is inkább a kormánypártot látják kompetensnek a migráció feltartóztatásában.

* Vannak olyan városok, amelyeket hosszú évek óta ellenzéki polgármesterek vezetnek, ilyen például Szeged. Mit mutatnak a felmérések, így marad vagy változik a helyzet?

— Néhol nem számítanak változásra, és vannak csatatérvárosok is, ahol a választás végkimenetele még bizonytalan. Szegeden Botka Lászlónak az a szerencséje, hogy a szocialista és a liberális szavazók egy irányba szavaznak, míg a nagyjából 30-40 százaléknyi Fidesz-szavazó nem tud mások nélkül többségbe kerülni, így Botka László széke biztosnak látszik. Érdekes Pécs, Miskolc és Szombathely is, ahol a kormánypárt új jelölteket indított. Hódmezővásárhelyen pedig kérdéses, hogy a kormánypárt vissza tudja-e hódítani a várost a független jelölttől. Gödöllőn, Békéscsabán, Orosházán, Budaörsön és Siófokon függetlenek a polgármesterek, kérdés, hogy ők meg tudják-e tartani pozíciójukat. Budapesten, úgy tűnik, két-három kerület billeg, a XVIII., ahol a baloldal erős, de több kerületben is kemény csata várható, például a IX.-ben és a VI.-ban. Egyes kerületek átkerülhetnek a Fideszhez, a kormánypárt a XX.-ban és a XXIII.-ban a független jelölteket támogatja. A főpolgármester-választásnál jó esélye van Tarlósnak, a kerületek többsége kormánypárti kézben marad, az ellenzék pedig nem tudja jelentősen növelni kerületei számát. A megyei jogú városoknál és a nagyobb településeknél azt látjuk, hogy az ellenzék nem tud jelentősebb eredményt felmutatni, hiszen a legtöbb helyen nagyon gyenge jelöltet állítottak, mert az erősebbek nem vállalták fel a kudarcosnak ígérkező vállalkozást.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink