Szlovák választások - nem biztatóak az előrejelzések

A Felvidéken sem biztatóak az előrejelzések a jövendőbeli választásokkal kapcsolatban, hiszen ott is a magyarellenes erők tábora látszik erősödni. A legújabb adatok szerint hat párt juthatott volna be a szlovák parlamentbe, ha az országgyűlési választást januárban tartják, derült ki abból a felmérésből, amelyet a pozsonyi MVK ügynökség készített január első felében. Ez a közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy a március 10-ére kiírt időközi voksolást várhatóan a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyeri meg, mégpedig meggyőző fölénnyel. Januárban a Smer 40,1 százalékot kapott volna, ami a 150 tagú szlovák parlamentben a mandátumok felét, vagyis 75 képviselői helyet biztosított volna számára. A Híd magyar-szlovák pártra a megkérdezettek 7,7 százaléka voksolna, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatottsága pedig nem érte volna el az öt százalékot, tehát nem jutott volna be a parlamentbe.

Martin Schulz lett az Európai Parlament új elnöke

Az újonnan megválasztott politikus személye újabb rossz hír a magyar kormány számára, hiszen míg elődje, a néppárti Jerzy Buzek konszenzuskereső volt és megértően viszonyult a magyar kormány tevékenységéhez, példamutatónak nevezve a magyar EU-elnökségnek az Európai Parlamenttel való együttműködését, addig Schulz a szocialista EP-frakció vezetőjeként kemény szópárbajt vívott Orbán Viktorral például akkor is, amikor 2011 elején az ülésen bemutatta a magyar soros EU-elnökség programját. A német szocialista képviselő a médiatörvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt, Orbán válaszára pedig úgy reagált, hogy a kormányzása alatt hozott törvény bírálata nem tekintendő a magyar nép elleni támadásnak. Az 56 éves Schulz egyébként eddig az EP második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette. Az uniós parlamentben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciónak számító jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztet. Az EP új elnöke mindjárt egy harcias beszéddel kezdte meg hivatali idejét. ,,Nem leszek kényelmes elnök" - szögezte le, bíráló szavakkal térve ki az unió bizalmi válságára. ,,Az EU hónapok óta egyik válságtanácskozásból a másikba rohan, a kormányfők zárt ajtók mögött hoznak határozatokat. Márpedig az EU nem olyan játék, amelyben az egyiknek veszítenie kell, hogy a többiek nyerjenek. Vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian veszítünk" - jelentette ki Schulz.

Surján László alelnöki posztot kapott

Egy magyar politikus is fontos funkciót kapott az Európai Parlamentben. A strasbourgi plenáris ülésén az EP egyik alelnökévé választották Surján László kereszténydemokrata politikust. ,,Megtisztelő számomra, hogy az Európai Parlament alelnökévé választott. Tudom, hogy ez a szavazás nemcsak nekem, hanem Magyarországnak is szólt. Tapasztalom, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az Európai Unióban. Ennek elsődleges oka, hogy az unió sok mindenben eltért attól az úttól, amelyet az alapítók kijelöltek. A magyar polgárok is egyre kritikusabbak az unióból jövő hírekkel szemben. A kritika jogos. Alelnökként az alapítók szellemében fogok dolgozni, s ezzel reményeim szerint hozzájárulok az unió tekintélyének növekedéséhez" - jelentette ki megválasztása után Surján László.

Cohn-Benditék továbbra is ''erőlködnek”

Egyeseknek nem elég, hogy számos esetben bebizonyosodott: a magyar kormánnyal szemben éles kritikát megfogalmazó nyugati újságírók, szakértők, illetve politikusok a tényekkel szembesítve részben beismerik, hogy valójában fogalmuk sincs a magyar belpolitikáról, nem ismerik a kritikák alapját képező törvények tartalmát, azaz a Budapest-Bukarest összetévesztési szindrómát képviselik. A magyar kormányfő egyik legfőbb ostorozója azonban fittyet hányva mindezeknek a tényeknek, további ellenőrzéseket és fegyelmezéseket követel Magyarországgal szemben. Azaz ő még a kifogásolt jogszabályok miatt az Európai Bizottság által elindított három kötelezettségszegési eljárást is kevésnek tartja. Szerinte ugyanis további ,,aggasztó" magyarországi jogszabályokkal is foglalkozni kellene. ,,A bizottság szűk fókuszával elmulasztja a lényeget. Az EU-nak erőteljesebben a védelmébe kellene vennie azokat az értékeket, amelyekre alapították, és meg kell akadályoznia a demokráciától való eltávolodást Magyarországon, amely teljes mértékben szemben áll polgárainak és gazdaságának az érdekeivel. A zöld frakció már korábban kezdeményezte, hogy az uniós szerződés 7. cikkelye alapján induljon vizsgálat annak megállapítására, hogy Magyarország megszegi-e az unió alapvető szabályait" - jelentette ki Daniel Cohn-Bendit, a Zöld frakció vezetője.

Athén újból blokád alatt

A magánszektorban dolgozók 24 órás munkabeszüntetést tartottak a görög fővárosban. A sztrájkhoz az állami cégek dolgozói is csatlakoztak, ezért nem közlekedtek a buszok és a városi vasutak Athén körzetében sem, és a bankok is zárva tartottak. A sztrájkolók az elbocsátások és a kormány további megszorítási intézkedései ellen tiltakoznak. A munkabeszüntetésre röviddel azelőtt került sor, hogy az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank által alkotott szakértői csoport Athénba érkezett, hogy ellenőrizze, teljesítette-e Görögország a mentőprogramban vállalt kötelezettségeit, valamint megtárgyalja egy esetleges új, 130 milliárd eurós hitel-megállapodás részleteit.