Könyv a tanárokról
Alma Mater - A szabadkai főgimnázium tanárai címmel jelent meg Hicsik Dóra könyve az Életjel-miniatűrök sorozat 53. kiadványaként. Azokról a tanárokról szól, akik 1861 és 1918 között a szabadkai főgimnáziumban tanítottak.
Hicsik Dóra szabadkai magyar nyelv és irodalom szakos tanárnak, a szabadkai Városi Könyvtár munkatársának ez az első könyve. Már tíz évvel ezelőtt eltökélte a megírását, és hozzálátott az adatok begyűjtéséhez, s most érkezett el az ideje annak, hogy az olvasó is kézbe vehesse a kiadványt.
- Ez inkább egy lexikonszerű kiadvány, amely az 1861 és 1918 között eltelt 60 év alatt a főgimnáziumban dolgozó tanárok rövid életrajzát tartalmazza címszavakban. A tíz évvel ezelőtti ötletem nyomán született meg, s tulajdonképpen az adatok egy része is abból az időből származik. Ezeket bővítettem ki, és így jött létre a 150 oldalas kötet. Kosztolányi- és Csáth-műveket olvasgatva gyakran találkoztam ismeretlen nevekkel, viselőiknek a lábjegyzetben csak a születési dátumuk volt feltüntetve. Némi utánajárással, levéltári és könyvtári keresgéléssel, korabeli újságcikkek lapozgatásával azonban sikerült rálelnem ezekre a szereplőkre. Kiderült, hogy többségük valós személy volt, s nemcsak a regényekben szerepeltek a főgimnázium tanáraiként, hanem a valóságban is. Az adatok összegyűjtésére és kiadvány formájában való közzétételére a néhai Dér Zoltán biztatott, és most jött el az ideje a könyv megjelentetésének.
Hicsik Dóra kézikönyvét lapozgatva az olvasó betekintést nyerhet a szabadkai főgimnázium történetébe, a tanárok, igazgatók névsorába, rövid életrajzába. A második rész a tanároknak az évkönyvekben, újságok hasábjain megjelentetett írásait tartalmazza.
- Az volt a célom a könyvvel, hogy segédanyagot nyújtsak mindazoknak, akik Kosztolányi- és Csáth-műveket olvasgatnak - mondja a szerző -, hiszen a kiadványom rávilágít a regényben szereplő tanárok személyére, hogy mikor melyik tantárgyat tanították, kik voltak közülük azok, akik utat mutattak a diákoknak, valamint az oktató és nevelő munka mellett tudományos munkával is foglalkoztak. Abban az időben elég gyakoriak voltak például a diáköngyilkosságok, de olvashattunk már arról is, hogy tanár vetett véget az életének - és ez az öngyilkosság valami módon kapcsolatban állt az oktatási intézménnyel, a tanárok és a diákok iránti korabeli társadalmi elvárásokkal is. Ezek mind megtörtént esetek, a korabeli sajtóban szintén nyomon lehet követni őket. A könyvben szereplők mindannyian hozzátartoznak Szabadka történetéhez
Érdekes dolgokat tudhat meg tehát a szóban forgó tanárokról az, aki elolvassa Hicsik Dóra könyvét.
- Örömmel tölt el, hogy bárhol is kutattam az adatok után - legyen az a Történelmi Levéltár vagy a Városi Könyvtár -, mindenütt szívesen segítettek nekem - mondja a fiatal szerző. - Senki sem csodálkozott azon, hogy miért kutat egy 16 éves diáklány egykori tanárok személyes adatai után, hanem készségesen segítettek, útbaigazítottak, hogy hol folytassam a keresgélést. Örülök a könyvnek, és még az is megtörténhet, hogy belátható időn belül egy újabbal jelentkezem - zárta a beszélgetést Hicsik Dóra.